Az imént néztem végig újabb négy részt az Így jártam anyátokkal-ból, és mivel ez elég sok reklámszünettel járt, végignéztem egy csomó identet, wish-t, vagy tudom is én, minek nevezik az ajánlók, reklámok, műsorok közti, állítólag figyelemfelkeltőnek és/vagy viccesnek szánt animációkat.

Van köztük olyan, amiben egy disznó - gondolom moslékot - eszik, és Comedy Centralt pukizik tőle. Van egy ló, amelyik kalimpál, közben csillagok jönnek a hátsófeléből. Vannak robotok, akik szado-mazót játszanak Comedy Central alakú kloffolóval. Van rajzfilmfigura, akivel mindenféle baleset történik, de amikor végre a fejére esik egy üllő, akkor Comedy Central logókat lát csillagok helyett, és így végre boldogan ájul el. Egy másik rajzfilmfigurát (talán egy majmot) villamosszékbe ültet egy röfi, és miután szegénykém (már hogy a majom) meghal, a mennyben Comedy Central-lantot penget. De persze a "a műsor megtekintését csak nagykorú felügyeletében ajánljuk"-spotban is torz figurák gubbasztanak, körülbelül olyanok, amilyenektől a gyerekek nagy eséllyel rosszat álmodnak (bár itt lehet, hogy ez volt a cél). Ráadásul olyan humorosak ezek a filmecskék, hogy mellettük egy Adam Sandler mozi is Kurt Vonnegut-i fekete humornak tűnik.

Namármost tudom, hogy nem kell mindenben értelmet keresni, ráadásul a sajátom sem esik egybe a széles tömegek úgynevezett humorérzékével, de azért érdekelne, miért nyomják ezeket a vizuális hasmenéseket (eme csatorna esetében - lásd csatornalogót pukizó malac és ló - szó szerint) az arcomba legritkább esetben is negyed óránként? Ilyen rossz véleménnyel vannak a saját csatornájukról és nézőközönségükről a szerkesztők? Nem vagyok megbotránykozva, vagy ilyesmi, csak nem értem, milyen kereskedő az, aki ilyen cégért választ magának. Tudom, a Music Television már húsz éve is ilyen modoros, ámde értelmetlen rajzfilmekkel reklámozta saját magát (saját magán), de ettől még nem lett értelme ennek a műfajnak...