Amennyire bejegyzésekben bővelkedő volt a múlt hét, annyira nem volt erőm/időm/kedvem írni a mostanin. Igaz, néha aludni is kell... állítólag egészséges :) Most azonban megint péntek van, úgyhogy ismét benyúlok a családi fényképesdobozba, ezúttal olyan fotók után, melyek a korábbiakkal ellentétben (Budai Vár, Pécs, Budai Vár 2.) már bőven az én életemben készültek. A régies hangulat azért itt is megvan: az ORWO diafilmet a jelek szerint gyárilag régiesítő funkcióval látták el annak idején :)
Már írtam itt a blogban arról, hogy Magyarország egyik legszebb kastélya, és _a_ legszebb kastélyparkja - szerintem - Martonvásárban található. Mivel Pesten kívül gyakorlatilag csak itt voltak rokonaink, kiskoromban sokat jártunk ide; később Beethoven-emlékkoncertre jöttünk, majd csak úgy, "itthoni turistaként". Mindig jó élményekkel tértem haza innen - ilyen hely se sok van!
A színek és formák kicsit szürreálisnak tűnhetnek a képen, de persze az is igaz, hogy valóban nem mindennapi növényekkel van benépesítve a park. Manapság a falra felfutó zöldség már hiányzik, pedig bevallom, nekem tetszett - még vadregényesebb volt tőle az összkép.
Ennél "bióbb" épületet el se tudnék képzelni :) Mondjuk az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetéhez illett is ez a speciális kinézet... Mint egy film díszlete!
A kastélyhoz tartozó Szent Anna-templom, itt még sárgán (ma már ő is fehér, mint a kastély).
Sajnos kevés használható kép volt az emlékdobozban, ezeket is alig tudtam a feketére sötétedettségből kiretusálni :( Szerencsére a kastély és a park ma is szép, ráadásul nem veszett el a hangulata sem, így pótolható a veszteség: akit érdekel, menjen el, nézze meg maga, nem fogja megbánni! Bónuszként egy Martontól háromszázvalahány kilométerre készült képet is idebiggyesztek a bejegyzés végére, "miért ne?" jeligére:
Az ótátrafüredi Grand Hotelt látjuk a nyolcvanas évek első felében. Szerencsére ez a látvány is megvan még, szintén nem sokat változva. Martonvásárhoz semmi köze, de a látvány hasonlóan kellemes emlékeket ébreszt bennem.
Ez megy most