Az előző bejegyzés fogadtatása után további hőbörgésektől tartok, hiszen most egy még kultikusabb vasdarab következik: az egykori Fővárosi Villamosvasutak Füzesi Árpád Főműhelyének csúcsmodellje, a "Bengáli". Ez egy (jó állapotban tartás esetén) elég pofás jármű, mely jellegzetesen mélyen morgó hangjáról ismeretes - illetve rettenetes futásminőségéről. Évente párszor elmenni a vidéki villamosüzemekbe nosztalgiázni egyet, na, arra tökéletes - igazi vicces járgány:

A fentebbi videó Miskolcon készült, ahol már 2004 óta nem járnak menetrend szerint Bengálik. Vélhetően kevesen sírják vissza komfortjukat a naptár szerint öregebbnek számító bécsi villamosoknak köszönhetően. De azért egyszer-egyszer végig kell csattogni vele a 2-es vonalon :)

Rosszabb helyzetben vannak ebből a szempontból Szegeden, ahol még a mindennapok része a fűtetlen, gyakran beragadó ajtajó porhüvelycentrifuga:

Sokszor filóztam azon, hogy hogyan futhat ennyire rosszul villamos még viszonylag jó pályán is (tegyük hozzá: a fentebbi videó nem ilyenen készült). Meg azon, hogy vélhetően arról lehetne észrevenni, hogy kisiklott, hogy hirtelen kicsit nyugodtabban fut :) Amúgy ha minden igaz, nemsokára már itt is csak iskolaidei hétköznapokon lehet velük találkozni, aztán pedig már akkor sem. Szeged a legerősebben fejlődő közösségi közlekedéssel fejlődő város az országban, de ezt a helyiek nehezebben veszik észre, mint én a fővárosból, mert nekem csak hébe-hóba kell utaznom a Bengálikkal, nekik meg perpillanat mindig, ha 3-as villamos jön. Azért biztos sokan fogják hiányolni majd, mert tényleg ritka jellegzetes egy járgány:

Az egyik villamosos oldalamon már leírtam, de amíg nem kötelező olvasmány, addig inkább abból indulok ki, hogy ti esetleg nem olvastátok, és ismétlem magam: annak idején Újpesten láttam ilyen jószágokat, és azt hittem, ezek valami szovjet jószágok. Amikor később a tévében láttam, hogy Debrecenben még mindig ilyenek járkálnak, ez az érzésem még erősebb lett. Valahogy olyan elpusztíthatatlan és furcsa vasdarabok voltak, nem illettek be az UV - Ganz csuklós vonalba dizájnilag.

A protó-Bengáli 1961-ben

Pedig pont a dizájnjuk volt a legerősebb pontjuk, hiszen - a már gyártáskor elavult műszaki tartalommal szemben - ez volt az egyetlen aspektus, melyben hasonlítottak például erre a nyugatnémet villamosra (1959-ből):

A brémai protó Hansa GT4 1959-ből

Ehhez képest vicces volt megtudni, hogy se nem szovjet, se nem csehszlovák a gömbölyű villamos, hanem a külső Bartók Béla útról, illetve Debrecenből származik (már hogy az itthoni - a nyugatnémet értelemszerűen nyugatnémet volt:). Meg azt is, hogy Budapesten húsz évet se értek meg ezek a kocsik, sőt, voltak, amelyeket rögtön a leszállítás után inkább továbbpasszoltak vidékre...

Én ezekkel a kocsikkal is úgy vagyok, hogy őrizzünk meg belőlük jópárat, hiszen tényleg érdekes járművek (mi több, szeretném, ha Pesten is lenne lehetőség nosztalgiameneten kipróbálni őket - egy időben ügyködtem is azon, hogy így legyen, most mások teszi ezt), de ugyanakkor drukkolok, hogy mind Szeged, mind Debrecen minél hamarabb megszabaduljon tőlük a mindennapokban. Mindkét város dolgozik is ezen.