Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, vonatokra, repülőgépekre, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollkodás, anyázás, a spammelés és a túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság
Zene
Videók
Saját zene

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Ez megy most

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Budapest málhásai: a MukikIsmét Tomáš Dvořák képeiből válogatok, témául pedig a guruló fadobozhoz hasonlatos "motoros fedett teherkocsikat" választottam. Persze valószínűleg nagyon ritkán hívták őket így hosszúra nyúlt...
  3. Végállomás, leszállás!Ez itt a bevezető hűlt helye. Normál esetben nyakatekert módon kellene felvezetnem, hogy mi a bejegyzés témája, és miért az, ami, de most egyszerűen csak pár érdekes régi képet szeretnék mutatni Ab...
  4. BUMM nincs, de (majdnem) minden más abból a korszakból itt van :)A jelek szerint az elmúlt hónapokban egy kő alatt éltem (esetleg szatyorban), mert teljesen elment mellettem, hogy az archive.org nem csak elkezdte összegyűjteni az univerzum összes C64-es programját,...
  5. Cégérek, táblák és neonok a hetvenes-nyolcvanas évek külvárosi utcáinJó régen nem csináltam már "régi képes" bejegyzést, de a minap valami mást keresve rámjött, hogy folytatást csináljak egy régi képmutogatós írásnak, melyben hirdetésekkel, neonreklámokkal...
  6. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  7. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  8. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  9. A Keletitől az Örs vezér teréig Noah Caplin képeinMostanában sokfelé jártunk régi képeken: a Moszkva téren, Soroksáron, a Duna-parton, a Hegyvidéken, de a zuglói hálózat kimaradt - és "zuglói" alatt most az Erzsébetváros északkeleti csücskén át...
  10. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...

Címkék

103 (7) 105Na (5) 1233 (11) 125év (7) 1522 (7) 1820 (13) 1969 (7) 1973 (6) 1976 (9) 1977 (6) 1978 (6) 1979 (10) 1980 (10) 2018 (11) 2019 (49) 2020 (31) 2624 (23) 2806 (12) 3720 (10) 41-es (10) 424 (22) 436 (6) 5884 (6) 611 (9) abba (6) abszurd (26) Ab van Donselaar (42) aeropark (6) agyhúgykő (61) airway (97) álhír (5) állatkert (11) álom (5) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (96) autók (87) bach (5) balaton (105) Balt Korthals Altes (14) bardotka (12) basel (7) bbc (8) bécs (46) belgium (11) bengáli (36) berlin (162) berlini fal (20) bkv (60) blog (28) blues (6) bp nosztalgia (10) brno (17) brüsszel (5) budai vár (25) budaörs (39) budapest (931) budapesti pillanatok (49) buék (9) busz (118) búvár (18) bytom (6) bzmot (7) c50 (13) c64 (18) caf (14) cégtörténet (6) city lights (72) classic remise (7) class 56 (7) combino (5) commodore (19) csak egy kép (53) csak egy videó (307) csehország (69) csehszlovák (41) csörgő (12) cukiság (35) debrecen (25) demó (10) design (7) díszkivilágítás (31) divat (6) dízel (11) doctor who (42) drezda (8) duna (40) életkép (22) életképek (38) életmód (6) elveszett (34) emlék (10) emlékek (39) énblog (509) énzene (21) építészet (67) építkezés (22) épület (18) érdekes (5) érdekesség (37) erfurt (8) Ernst Plefka (7) esti városkép (8) évforduló (12) ezerötszázas (7) ezres (16) fan fiction (12) faros (5) favázas (11) feldolgozások (13) felhők (26) felső-szilézia (30) felső szilézia villamos (27) fentrol (6) fényvillamos (21) ferihegy (39) film (13) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (22) fogyasztói (24) fonódó (11) fortepan (35) fotó (5) frankfurt am main (9) freddie mercury (7) füsti (6) gary moore (36) gdynia (5) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (70) gibson (10) gitár (39) gmap (20) gmunden (6) goldtimer (6) gondolatok (12) gőzmozdony (51) gyermekvasút (41) haditechnika (15) hajó (92) hajtóművek-motorok (6) hampage (413) hamster (5) hangok (5) hangszerek (13) hármashatárhegy (5) havazás (5) heavy metal (6) helikopter (12) helka ms (6) hév (46) híd (30) (34) hódmezővásárhely (7) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (8) humor (124) idegenforgalom (21) ikarus (64) il 14 (10) innsbruck (5) internet (6) ipari létesítmények (7) írás (15) it (9) játék (5) jegyek (6) joe satriani (5) kalef (11) karácsony (11) karikatúra (5) Karl Holzinger (9) karosa (7) kassa (20) katamarán (7) katowice (7) kazetta (8) kecskemét 2010 (6) kelenföld (9) kelet-berlin (5) kép (6) képek (1018) képregény (95) kérdés (12) kirándulás (11) kisföldalatti (15) kiskörút (5) kisvasút (57) ki vagy doki (13) klasszikus zene (5) köd (20) köln (35) kölni dóm (5) konstal (8) körtér (8) közlekedés (401) kritika (72) kulfoldi szemmel (113) laminátka (6) lánchíd (8) lanovka (8) last ninja (6) látnivaló (11) lengyelország (82) les paul (8) lhbs (25) linz (10) lipcse (12) li 2 (26) lkk (5) lodz (6) ludmilla (14) luzná u rakovníka (6) m4 (16) maci (6) mackó (6) magas tátra (12) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (6) mátyás-templom (6) máv (35) medve (7) metál (15) metró (46) miskolc (26) mittudoménmi (9) mk45 (6) mk48 (15) mk49 (5) MOD (7) morál (11) morgás (130) mozdonyok (27) mozi (10) mtp (7) muki (15) münchen (27) műrepülés (8) muv (10) múzeum (64) n19 (5) nagypolszki (6) naplemente (8) németország (323) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) Noah Caplin (6) nohab (66) nosztalgia (240) nosztalgiabusz (41) nosztalgiahajó (12) nosztalgiahév (6) nosztalgiatroli (5) nosztalgiavillamos (118) nosztalgiavonat (9) nürnberg (20) nyílt nap (6) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (22) nyugat-berlin (6) NZA (12) olaszország (26) oldtimer (119) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (8) osztyapenkó (5) otthoni turista (36) ozzy osbourne (9) pályahiba (6) pályaudvar (42) panoráma (109) paródia (7) pcc (6) pécs (13) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (30) popkultúra (136) pozitívum (12) pozsony (58) prága (27) programajánló (28) púpos (23) queen (19) r.i.p. (14) rádió (6) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (11) reklám (24) relax (12) rendez (13) repülés (135) repülőgép (46) repülőgépek (82) repülőnap (34) repülőtér (21) retró (55) rock (91) rocktörténet (5) róma (15) s-bahn (15) semmering (9) sg (5) sid (5) skanzen (5) skoda (11) sky channel (8) SNL (17) sorozatok (15) soundcloud (15) spotting (19) st.pölten (5) star wars (5) stuka (6) stuttgart (7) super channel (5) svájc (27) szabadság híd (15) szárnyashajó (7) szavazás (6) szczecin (7) szeged (39) szekacs (8) szergej (37) szilézia (6) szinti (5) szliács (5) szlovákia (135) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (237) tapolca (6) társadalom (5) tatra (37) taurus (7) tdt2020 (12) tdt2022 (6) technika (65) technikatörténet (70) tehervonatok (12) tél (15) templom (12) természet (6) tévéműsor (27) thin lizzy (8) Tim Boric (16) Tomas Dvorak (10) tömegközlekedés (484) történelem (29) totalcar (5) trabant (5) trainspotting (73) tram train (9) trolibusz (73) turizmus (20) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (94) überzenészek (17) utazás (397) utcakép (226) uv (56) vár (11) várnegyed (8) város (521) városkép (104) városliget (9) varsó (7) vasút (588) vasúti becenév (6) vélemény (25) vicinális (13) vidám park (5) videó (884) villamos (842) vitorlás (7) vízibusz (9) vlog (7) wachau (5) woltersdorf (5) wroclaw (6) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (48) youtube (343) zene (227) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

Friedrichstrasse: olcsó pia és a Könnyek Palotája

2011.03.22. 19:00 :: Hamster

Berlin - téboly föld alatt és felett, III. rész

Előzmények: Berlin gyorsvasúti rendszere a Fal felépítése után

A jelek szerint az NDK egykori vezetői az ideológiát könnyen félre tudták tenni, amikor pénzről volt szó: a Friedrichstrasse-i vasút-, U- és S-Bahn állomás esete különösen abszurd példája volt az álszentségnek. Ez az állomás keleti területen feküdt, de alatta haladt el a nyugat-berlini forgalmat lebonyolító észak-déli S-bahn alagút, és a mai U6 metróvonal is. Ezen túl a pályaudvar csarnokainak vágányairól indultak nyugat (még pontosabban Wannsee és Staaken) felé a Stadtbahn S-Bahn vonatai, illetve voltak még átmenő távolsági vonatok is. Hogy ezek közül mi mivel volt összekötve, azt a politikai rendszer szempontjai szabták meg, viszont azért, hogy az egész létesítmény működhessen, Nyugat-Berlin valutával fizetett.


A biztonság kedvéért ismét a múltkori térkép, hogy hol is vagyunk: Kelet-Berlinben.

Az S- és az U-Bahn kéreg alatti állomásai értelemszerűen le voltak zárva a felszín felől - a keleti polgár csak onnan tudhatta, hogy Kelet-Berlinen túl is van élet, hogy remegett a utca, amikor áthaladt egy-egy "nyugati" szerelvény alatta.

Az lenne ehhez hasonló, ha a Deák téren éreznénk a dübörgést, ahogy a kisföldalatti bekanyarodik a Harmincad utca alá, hogy onnan továbbmenjen a Vörösmarty tér felé, és közben tudnánk, hogy nem szállhatunk fel rá, mert mondjuk Ausztriához tartozik, és a megállója a Meridien szálló tövében számunkra nem is létezik. Nem tudom, hogyan lehetett ezt ép ésszel kibírni!

Friedrichstrasse: vasútállomás vámmentes bolttal

A nyugati vonalak közti átjárás viszonylag háborítatlan volt, hiszen oda keleti polgár nem tehette be a lábát (persze figyelő szemek és kamerák azért voltak). A távolsági/átmenő vonatok peronja szintén határállomás-szerűen működött, tehát keleti oldalról csak a keleti S-Bahn vonalak végállomása volt egyszerűen elérhető.

Itt lent a pályaudvar alaprajzát láthatjuk. A németül nem tudók kedvéért: az "NS-Bahn" illetve "Nord-Süd Bahn" az észak-déli S-Bahn (ami "nyugatról ment nyugatra", és csak itt állt meg keleten, a föld alatt). Az "U-Bahn U6" egy keleten szintén csak itt megálló metró, mely föld alatti folyosóval volt (van) összekötve az előbbivel. A piros X-ek lezárt lépcsőket jeleznek. Efölött magasvasútként húzódik az S-Bahnt és "sima" vonatot is magába foglaló Stadtbahn pályája. A kék/cián (elnézést, de nem tudhatom biztosra: színtévesztő vagyok) rész a keleti oldalról kivezető, a pink pedig a nyugati/távolsági peronokról keletre vezető határ- és vámellenőrzés színhelye. A világoszöld rész az, ahol a keleti polgár a kelet felé induló S-Bahnokra szállhatott.


A határ- és vasútállomás alaprajza. Forrás: de.wikipedia.org

A komplexum legizgalmasabb részei az összekötőfolyosók voltak. A szórakozásra vágyó nyugati fiataloknak főleg azért, mert itt vámmentes bolt jelleggel keleti  üzemeltetésű Intershop kioszkok működtek, ahol a nyugat-berlininél jócskán olcsóbban lehetett dohányáruhoz és röviditalokhoz jutni (DM-ért). Ez még annak ellenére is komoly kishatárforgalmat eredményezett, hogy a nyugati oldal vámosai a vonatokon megpróbálták elcsípni azt, aki keleten vett cikkeket nyugatra akart vinni! Az érdekes helyzet alapja az volt, hogy az állomás keleti felségterület volt, de mivel a forgalom "nyugat-nyugati" volt, nem volt se határ- se vámellenőrzés. A keletieknek persze jól jött az italra és cigire vágyó nyugatiak "kemény" valutája...

De a leírások szerint a folyosókon csúnyább dolgok is történtek, mivel ez a keletiek egyik legkényelmesebb "zsilipelési pontja" volt nyugat elé: a keleti vasút szolgálati  helyiségein át kivételezett funkcionáriusok és ügynökök egyaránt bármikor beléphettek a nyugati forgalomba, vagy elhagyhatták azt! Állítólag a Rote Armee Fraktion tagjai is itt menekültek át keletre, de persze olyan is volt, hogy egy disszidens keleti ügynök lógott meg ugyanezen útvonalon. Állítólag a nemkívánatos keleti polgárokat is néha itt toloncolták ki: a csomagjaikkal együtt kirakták őket a folyosóra, aztán menjenek Isten hírével (és metróval vagy S-Bahnnal).

A könnyek palotája

A Fal létrejötte után a pályaudvar erődített határállomássá vált, de mivel eredetileg nem erre tervezték, nem volt benne elég hely a határvédelmi szerveknek. Hogy ezt megoldják, '62-ben hozzáépítettek egy csarnokot a pályaudvarhoz az NDK-ból történő kilépés lebonyolítására. Mivel az épületet főleg a rövid látogatások erejéig beengedett nyugatiak használták, akiknek még az oda belépés előtt el kellett búcsúzniuk keleti rokonaiktól, a helyet hamarosan "Könnyek Palotája" (Tränenpalast) néven kezdték emlegetni.

Berlin Friedrichstrasse Checkpoint 1979 1
"Berlin Friedrichstrasse Checkpoint 1979 1" by Marijn2007, on Flickr

A bejárat után először csak felületes dokumentumellenőrzés volt, hogy a betévedőnek egyátalán szabad-e ott lennie, aztán kezdődött a sorbaállás. Vámnyilatkozatot kellett kitölteni, és az embernél levő keleti márkát pedig leadni - azt ugyanis nem volt szabad kivinni az NDK-ból. Természetesen csomagvizsgálat is volt, majd kezdődött az igazi ellenőrzés, ami a fentebbi képen látható fülkékben folyt, ahova egyenként hívták be az embereket. Az eljárás nem lehetett felhőtlen: a  német wikipedia szerint legalább kétszáz ember halt meg az ellenőrzések közben természetes halálban (azaz pusztán a stressztől). Az egész létesítmény folyamatosan megfigyelés alatt állt; a neten olvastam visszaemlékezést arról, hogy például nem volt érdemes túl magabiztosnak látszani, mert akkor alaposabban foglalkoztak az emberrel.

Bundesarchiv Bild 183-1990-0403-310, Berlin, Bahnhof Friedrichstraße
Bundesarchiv, Bild 183-1990-0403-310 / Franke, Klaus / CC-BY-SA [CC-BY-SA-3.0-de (www.creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/de/deed.en)], via Wikimedia Commons

A határátlépés után, illetve az észak-déli S-Bahnról és az U6-osról átszállva ebbe a csarnokrészbe jutott az utas. A közelebbi peron két oldaláról a Stadtbahnon át közlekedő S-Bahnok indultak, a távolabbinál az átmenő/távolsági/tranzit vonatok álltak meg. Utóbbi még az ellenőrzések után is különleges terület volt, a vonatokhoz nem lehetett csak úgy közel menni. A fentebbi fotó már a Fal megnyitása után, de még az NDK idejében készült, talán ezért nem látszik különösebb készültség ott. Sajnos - de természetesen érthető - módon nem sok képet találtam az "igazi NDK-s" időkből, hiszen akkoriban nem kimondottan örültek a fotósoknak; leginkább kabát alól, sebtiben ellőtt fotók, és remegős - valószínűleg "jajj, véletlenül bekapcsolva hagytam, nem is vettem észre (kacsintás)" alapon felvett - videók maradtak fenn, hiszen hiába lehetett a nyugatiaknak szabadon közlekedniük az állomáson, ez azért keleti felségterület volt, keleti rendőrökkel és határőrökkel!

A kép jobb szélén látható acélfal túloldalán szintén S-bahn végállomás volt, csak egy másik világé:

Bhf Friedrichstrasse, Berlin
"Bhf Friedrichstrasse, Berlin" (1989) by jmvanelk, on Flickr

Ez itt a keleti oldali S-Bahn állomás. Míg a nyugati oldalon az S-Bahn politikai okokból (ti. mert a keleti államvasút, a Deutsche Reichsbahn (DR) üzemeltette) elvesztette jelentőségét, keleten a városi közlekedés egyharmadát még mindig ez adta.

Egy kérdés: akinek van róla emléke, írja le kommentben, hogyan működött Sopron és a GySEV a Vasfüggöny idejében! Én már csak később jártam arra, de akkor is a bécsi vonat zárt peronra jött, ahonnan az aluljáróba lemenve egyenesen a vám- és határellenőrzéshez értem, és csak azon túljutva tudtam bemenni az épület "magyar" részére, a magyar vonatokhoz. Hogy nézett ez ki az igazán kemény időkben?

A nyugati oldalhoz még egy érdekesség: hosszú egyeztetések után a DR 1984-ben átadta a nyugat-berlini S-Bahn üzemeltetését az ottani közlekedési vállalatnak, a BVG-nek. A megegyezés ellenére a nyugati járművezetőknek nem volt szabad keleti területre lépniük, így az utolsó nyugati oldali megállóban, a Lehrter Stadtbahnhof-on (ennek a helyén áll ma az új főpályaudvar) mindig leváltották őket DR alkalmazottak. Kifelé menet pedig a BVG-sek itt vették át a vonatokat keleti kollégáiktól - el lehet képzelni, hogy nem osztottak be akárkit erre a feladatra, nehogy az legyen, hogy az illető a szerelvénnyel együtt továbbmegy, és "elfelejt" visszajönni. Érdekes módon a keleti rész alatt átkelő észak-déli vonalon nem volt ilyen személyzetcsere.

A bejegyzést a fentebbi videóval zárnám le, mely a Fal létezésének vége felé készülhetett. Az S-Bahn szerelvény elindul Friedrichstrasse-ról, és egy ideig lerobbant házak hátsó udvarai alatt megy (az átláthatatlan korlát miatt alig látszik, hogy a peron vége után  rögtön a Spree-t is keresztezi). Körülbelül egy perc után láthatjuk a Fal belső, "hátországi" oldalát, majd kezdődik az üres halálzóna (a háttérben pedig a Reichstag). Itt a vasút és a Fal egy darabon majdnem párhuzamosan fut a Spree-vel, ezért még a szokásosnál is durvább az összkép. 1:40 körül haladunk át a Humboldthafen csatornáján, ennek a túlpartja volt a tulajdonképpeni határ, utána már nyugati oldalon fut a szerelvény. A videóban 3:00-tól külső snitteket is láthatunk arról, milyen volt a látvány a nyugati oldalról, mi látszott a Fal és őrtornyok "védelmében" futó vonatokból. Egészen hihetetlen, hogy ez nem is volt olyan nagy rég!

Update: A videót eltávolították, és nem találtam elég hasonlót. Ez ugyan hasonló, csak a másik irányból indulunk, és nem jutunk el a Friedrichstrasséig.

Folytatás: A Friedrichstrasse határral és anélkül

Források: szóbeli közlések, http://www.berliner-untergrundbahn.de/, http://de.wikipedia.org, http://www.stadtschnellbahn-berlin.de/

120 komment · 2 trackback

Címkék: közlekedés történelem berlin város németország tömegközlekedés vasút pályaudvar berlini fal

A bejegyzés trackback címe:

https://hamster.blog.hu/api/trackback/id/tr432750645

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Friedrichstrasse - határral és anélkül 2012.01.19. 18:01:51

Régebben írtam egy hosszabb bejegyzést a világrendszerek közti átszállóhelyről, a Friedrichstrasse-i pályaudvarról (Bahnhof Friedrichstrasse) - most megmutatnám azt is, hogy néz ki a hely manapság. De előtte egy kis történelem, a Berlini Fal előttről: ...

Trackback: Fenyő Ervin - MENEKÜLTEK (1) 2011.03.30. 09:18:44

2006 szeptemberétől 2007 végéig magyar nyelvet tanítottam magyarországi menekülttáborokban: Bicskén, Békéscsabán, Debrecenben. Mindhárom katonai jellegű telep volt. Az egykor szovjet laktanyaként szolgáló debreceni tábor emeletes épületeivel, hatalmas ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fuu, a videot nezve, ugy kb. mindem ami az S-Bahn-bol latszik nem ugy nez mar ki mint akkor...
En meg tul jol emlekszem arra, milyen volt a vasfüggönyös vilag, de egyre több olyannal talakozok, akiknek Nemeto. es Berlin megosztasa csak a turistak maniaja, es ez szvsz tök jo!
dankedanke!

aranyos részlet a videóban a régi S-Bahn tipikus ajtónyitó fogantyúja :-) a helyiek azzal hitegettek, hogy nyílt pályán is símán működik. persze kipróbálni nem mertem...

azt írod:
"...és közben tudnánk, hogy nem szállhatunk fel rá, mert mondjuk Ausztriához tartozik, és a megállója a Meridien szálló tövében számunkra nem is létezik. Nem tudom, hogyan lehetett ezt ép ésszel kibírni!"
nagyon egyszerűen... úgy, hogy ez leginkább eszedbe sem jutott. nem fogom tudni pontosan idézni, de az egyik Fehér Klára-novella szól nagyjából arról, hogy állt a keleti ismerősével K-Berlin közepén, késő este, és nem volt hová beülniük. erre mondta F.K., hogy "pedig néhány utcával arrébb tombol az éjszakai élet, bárok és kocsmák vannak nyitva". mire az ismerős bamba arccal nézett rá, hogy "tényleg, merre? ő nem tud ilyet". aztán mikor elmagyarázta neki, mire is gondolt, akkor jött a válasz, hogy "hát nekik eszükbe sem jut, hogy a fal mögött is van élet".
Nos a Friedrichstrasse nekem kimaradt. Egyszer jártam ott mindössze, akkor is keleti belső forgalomban.

Emlékezetem szerint (1985) a vágányok folytatása is el volt zárva kapuval. A keleti peronon is voltak kutyás géppisztolyos őrök.

Az NDK vámvizsgálatot Nyugat-Berlin irányában a Checkpoint Charlie-nál éltem meg, alapos, nagyon alapos volt. Megjegyzem, mikor gyalogosan jöttünk a Checkpoint Charlie-n kelet fele, akkor a határőr udvariasan megkért, hogy a kólásdobozomat dobjam már ki a kukába (mutatta, hatalmas szelektív méretű, tele nyugati szeméttel). Mondom én ezeket gyüjtöm. Erre megkért, tegyük el, mert esetleg a következő rendőr még megbüntethet minket szemetelés miatt, és nem szeretné, ha kellemetlen élményeink lennének az NDK-ban.

Jártam a Checkpoint Charlienál autóval, amikor megtükrözték a kocsi alját, jártunk ott NDK rendszámú autóval (A tartós külszolgálatosoknak kellett NDK rendszém, a magyart addig le kellett kinnt adni. Az ilyen 'külföldi' rendszámú autók rendszáma mindig xxZ-000 volt, ahol is a betűkombináció 3 tagja közül at utolsó a 'Z' betű volt.) Amikor NDK rendszámmal voltunk, akkor mindig kicsit alaposabb volt az ellenőrzés, szöszölősebb, nem egyszer ki kellett szállni, és kutyával szagoltatták végig az utasteret. Állítólag azért, hogy ne szívesen menj át.
Amikor NDK rendszámmal mentünk, egyik alkalommal a sorban álltunk a határ előtt. A határt úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas udvart, ahova sosem engedtek bx X-nél több autót, addig a többiek kinnt álltak az utcán. Egyszer egy ilyen alkalommal odajött hozzánk egy kedves néni, és szólt, hogy Krisztusom, mit csinálunk? Nem tudjuk, hogy ez a sor 'át'megy? Gyorsan forduljunk meg, míg nem késő.
szegény néni azt tudta, hogy a rendszámunk nem berlini (Első betű jelölte a megyét), de az utolsó 'Z' betűt nem tudta.

Itt egy kép a keleti ellenörző pontról:
www.mauer.jp/mauer7/c003.jpg
És a nyugati oldal
media.tourias.com/makethumb.php?pic=images/2771_berlin_checkpoint_charly_1.v.jpg&w=482
A két kép nagyjából méterre pontosan egy helyről készült, mindössze 180 fok az eltérés.
A homokzsákok 1986-ban még megvoltak, egész egyszerűen azért, mert a keletiek egyszer(?) átlőttek.

Egyszer valakinek sikerült egy Liaz teherautóval áttörni a diplomatasávon, akkor még a nyugati híradó is megemlítette, hogy "a keleti határőrök lövéseinek némelyike nyugati oldalon csapódott be." Történt 1986. augusztus 26-án.

Ezután a szökés után 4 nappal voltunk arra, addigra a teljes forgalom, inkluzíve az odavezető utca is át volt építve, (Kanyarból érkeztél a határhoz)illetve a diplomatasáv is megszűnt egyenes lenni. A diplomatasáv a Friedrichstrasse tengelyében ment, és a dipi kocsiknak nem kellett az 'udvaron' belül szlalomozni.

maps.google.hu/maps?f=d&source=s_d&saddr=Charlottenstra%C3%9Fe&daddr=52.5086466,13.3911682+to:Friedrichstra%C3%9Fe&geocode=FTw9IQMdEVjMAA%3BFeY3IQMdQFXMACkJ3TU90VGoRzGwXP45RiAhEw%3BFRc2IQMdslHMAA&hl=hu&mra=dpe&mrsp=1&sz=17&via=1&sll=52.509522,13.391916&sspn=0.003115,0.006899&ie=UTF8&t=h&z=17
Eredetileg a forgalom a Friedrichstrassén ment, 'B' pontnál volt a határátkelő. 4 nap alatt át lett építve úgy, ahogy a rajzolt útvonal mutatja. Az eredeti útvonalon, a Friedrichstrassén addigra hatalmas beton virágládák voltak letéve. Addigra már a heggesztett sínes tankcsapdát hanyagolták, legalábbis a lakott helyeken.
Az építkezés ideje alatt állítólag géppisztolyos őrők cirkáltak a keleti oldalon az 'udvaron kívül' , 'nehogy újabb fasiszta provokációt kelljen a népnek elszenvednie'.

És ha már diplomata sáv, Voltam odaát olyan autóval is, akinek a vezetője az igazolványát, és az útleveleinket odatartotta az ablakhoz, és szinte megállás nélkül, mindennemű vizsgálat nélkül átértünk kevesebb mint egy perc alatt. Meg se kellett állnunk.
Következő? :)

Juteszembe, én 1991 nyarán jártam először Berlinben, átutazóban Hamburg (pontoabban Malente-Kreuzfeld) felé. Előző ősszel volt ugye az újraegyesítés, így nem csak a senkiföldjét láttam még éppen eredetiben, de a fal sem volt még végigbontva.

Ha jól emlékszem, a Schönefeld környékére futottunk be (van ott pályaudvar?), és át kellett S-Bahnozni valami másik pályaudvarra. Hátborzongató élmény volt átkelni azon a nemrég még iszonyat szigorúan őrzött határon, ami akkor már ott sem volt.

Ha érdekel valakit, megpróbálok előkeríteni pár fotót erről az átmeneti állapotról.
Nagyon jó a poszt (megint), a videó a végén pedig igen hátborzongató élmény.
@prokee: "Következő? :)"
Majd ha esetleg kikerül a címlapra, és errejárnak emberek, akik olyan jópofákat kommenteltek, mint múltkor, mert az a sok emlék jó "jutalom volt", kell még belőle :)
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Igazából én csak tavaly tudtam meg, hogy milyen nagy is volt a Checkpoint Charlie, addig azt hittem, hogy csak egy sima határátkelő, mert hát nagyobb nem férhet el egy utcában. Ahogy azt Móricka elképzeli... Pedig NDK-sok nem is használhatták, mégis annyira nagyon komolyan őrizék... elég nevetséges dolog volt. És tényleg, még a metró is ott robogott alatta pár méterrel, de odafent ezerrel "védték a demokráciát".
@Hamster:
Már el is küldtem a blogajánlóba :)
@Hamster:
A linkelt térképen az üres rész volt, tán picivel nagyobb.

A nyugati oldala egy bódé volt, ahol az ami nézte a tévét, egyszer piacnap volt Nyugat-Berlinben, akkor kijött, megállított minket, és a Nyugatnémet rendőr odajött, megkérdezte hogy van-e nálunk 'Schnaps', majd jó utat kívánt.

NDK-sok is használhatták a Checkpoint Charliet, csak nehezen jutottak engedélyhez.
Általában az a szerencsés Ossi, aki átmehetett (Voltak azért olyanok), a Bernauer strasse átkelőt használták.

---

Amikor a szüleimet berendelték az iskolába (hamster.blog.hu/2011/03/18/berlin_kettevagva_teboly_fold_alatt_es_felett/fullcommentlist/1#c12957831) akkor, de már előtte is összebarátkoztak a párttitkárral (papám nagyfőnök volt, 350 ott dolgozó magyarnak a főnöke) nekik ez kötelező PR volt. Egyébként a párttitkár kedves öregúr volt, emberileg mai szemmel sem tudom őt elítélni, mert hitt valamiben.), egyik évben elhívtuk őket Magyarországra az őszi szünetben. Utólag visszaemlékszem, hogy még a párttitkár, pedig járási párttitkár volt, izgatott volt az NDK határon éds félt az ellenőrzéstől. (Egy kocsival jöttünk).

Akkor azon az őszi szüneten anyukám a párttitkár feleségével elment butikokba, papám hivatalos dolgot intézett a munkahelyén itthon, én meg elmentem az elvtárssal csavarogni. Pár újságosnál akkor már lehetett venni nyugatnémet napilapokat, jellemzően a körúton és környékén (keletieket is). Vettünk egy előző napi (az volt a legfrissebb) Neues Deutschlandot (NDK állami lap, majd megkért, menjek vissza és hozzak neki egy Frankfurter Allgemeinet is, mert azt 'elfelejtette'. Utólag úgy gondoljuk, nem merte megvenni, mert félt.
Nagyon hálásak voltak szüleimnek azért az egy hétért, két év múlva még a lánya esküvőjére is meghívást kaptunk.
Onnantól a suliban minden disznóságomat elsikálta (jó gyerek voltam!).

---

Aki NDK-ból ki akart utazni, NDK polgár, annak egy ilyet kellett kitölteni:
archiv.ddr-im-www.de/Bilder/Ausreiseantrag.jpg
(Kiutazási engedély iránti kérelem)

Az NDK polgárainak nem volt útlevele, amit felkapva legalább a baráti országokba szabadon mehettek volna.
@prokee: érdekel hát.

@Hamster: küldve. :p
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Most már én is tudom, hogy "pici kis foghíjak" voltak a környéken, amikre az ami bódéval szemben odaépítették Hegyeshalom paranoid változatát.

Amúgy érdekes dolog a berögződés, nekem a mai napig kicsit furcsa, hogy nincs határállomás Salzburgnál, ahol még bőven emlékszem rá, pedig akkoriban már láttam a német-holland, holland-belga határt, ami akkor is egy táblából állt, meg egy pihenőből, ahol volt egy bódé, gondolom azért, hogy akinek pecsét kell, az megkaphassa. De kicsit arrébb egy másik német-holland határállomáson minden megvolt, csak szolgálat nem. Anyu teljesen megijedt, amikor mondtam, hogy most léptünk át Németországba, mert benne az volt, hogy a határ attól határ, hogy észreveszi az ember. Pedig akkor már mi is túlvoltunk a rendszerváltáson... (Amúgy évek óta nem voltam kocsival Hegyeshalmon, hogy néz ma ki? Vannak már egyenes sávok a tető alatt, vagy a régi járdaszigeteket/bódékat kell kerülgetni? Eltörölték a 10-20 kilométeres sebességkorlátozást?) Ugyanígy tök furcsa, hogy nem hogy Schengeni-övezetes országba, de Svájcba is úgy lehet begyalogolni a reptéren, hogy hozzád se szólnak, illetve kifele is csak a check-inen kellett valami papír, hogy az én nevemre szól a jegy. Egyszerűen nem ezt szoktuk meg.
Borzalmas, tulajdonképpen megöltek egy várost :(
@aesculus: Nem megölték, hanem azt csinálták, amit szadistább kisgyerekek szoktak legyekkel: nem ölik meg, hanem kitépik a szárnyait, és nézik, ahogy vergődik. De az se lehetett egy semmi kontraszt, hogy Nyugat-Berlin körbe volt zárva, ugyanakkor az egyik legjómódúbb hely volt a világon. Csak ez végetért a szektorhatáron, mert amíg egy NSZK állampolgár egész könnyen be tudott menni Kelet-Berlinbe, a Nyugat-Berliniekre nem ugyanazok a szabályok vonatkoztak, hanem szigorúbbak (az első részben asszem leírtam, hogy de jure nem hogy Nyugat-Berlin nem volt az NSZK része, de Kelet-Berlin se volt az NDK-é, csak ezt a keletiek egy idő után elkezdték figyelmen kívül hagyni. De tényleg, milyen az, hogy egy jogilag értelmetlen állapot évtizedeken át fennmarad, és a kölcsönös elismerés hiányának ellenére azért olyanokat el tudnak intézni, hogy a nyugati metró átmehessen kelet alatt, vagy hogy a határmenti nyugati szennyvíz is elfolyhasson kelet felé, (valakinek) jó áron. És eközben a nyugat-berlini szovjet emlékművet folyamatosan szovjet katonák őrizték, az amerikai/angol/francia hadsereg pedig minden nap x alkalommal őrjáratozott Kelet-Berlinben. Hogy eljátszhassák, hogy tulajdonképpen nincs is itt semmi baj, érvényes a potsdami szerződés. Ilyen nincs, és mégis volt...
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Még az alőző bejegyzésünkhöz, a hol is csöveztünk anno?-hoz.
Előbányásztam a keleti és nyugati térképet -sajnos a keletiből nem sok maradt, de az SBahn térkép igen. Volt egy olyan emlékem, ahogy így erőltettem az agyamat, hogy távvezeték is ment a dzsitváson át, illetve volt egy hosszú egyenes utca is, és egyik reggel az is feltűnt, hogy mintha a túloldalon a fal is ott lenne. Ehhez képest nem baszgatott a kutya sem. Átnéztem az Earthon a jelenlegi állapotokat, és szinte biztos, hogy nem Plantenwald volt, bát ott ment az SBahn párhuzamosan a fallal egy darabig, de a lepukkant helyszín mégsem stimmel és emlékeim szerint kökelebb is volt az Ostkreutzhoz. Így adta ki Rummelsburg megállót. Stimmel a lepukkant park, meg az is beugrott így látva az ösvényeket, hogy mintha egy sín alatti átjárófélén is át kellett volna mennünk, és az ösvények valami ilyen felé vezetnek. Viszont a két régi térkép alapján a fal ide messzebb volt. Bár az is igaz, hogy az ott futó Hauptsrasse keleti oldalán végig régi szocreál bérházak vannak, a nyugati oldal a képeken üres, vagy pedig láthatóan új házsorok vanak, ez viszon azt erősíti, hogy birtokba vették nyugat felől a korábbi senkiföldjét. Akárhogyan is nézem, sztem ez volt a hely.
Koordináták: 52°30'03.23" É, 13°28'39.92" K.
@Hamster: Tavaly mentünk át autóval Hegyeshalmon. megvan még a bódésor, de kikerülő út vezet el mellette, ember, mármint hivatalos, egy darab sem. Az érzés azért ott van mélyen, de az is, hogy milyen jó, hogy ez már a múlt. A gyerekeinknek már csak egy fura story, szerencsére már érzelmek nélkül.
Checkpoint Charlinál én csak gyalog mentem át, egy szűk fedett ideiglenes tákolmányon mentünk át, ott volt egy felületes ellenőrzés, aztán séta az utcán, ahol, mint írtam ,balra az első épület aljában a "Szökés Múzeum", jobbra egy szép épület aljában az Adler Café. A szökés múzeummal kapcsolatban kkörül kéne nézni a neten, emlékszem, hogy volt ott pl egy Kabinroller metszet, ahol egy bábu jelezte, hol volt a potyautas, stb.
Szeretek Berlinben turistákat vezetni, nagyon nagy "poén" eljátszani, a "szerinted mi történt volna veled itt 21 évvel ezelőtt?" játékot a halálsávon. Amikor körbenéz és fogalma sincs, hogy mi történt volna. Pedig ott áll a dupla macskakő vonalon.

A Friedrichstrasse-t csak kisgyerekként éltem meg, annyira nem emlékszem a határellenőrzésre, pedig tuti, hogy S-bahn-nal mentünk át és ott. Valószínűleg azért, mivel határmenti gyerek vagyok, számomra amúgy is természetes volt, hogy néha komolyabban kell viselkedni a "normálisnál".
"mert mondjuk Ausztriához tartozik"
ha pedig a szu-hoz tartozott volna, áldanál mindent, amiben hiszel, hogy nem léphetsz be oda, és reménykednél, hogy ők se jönnek fel :)

szarházi világ volt, de legalább berlinből eltakarodott.
@Hamster: pénzzel bárhol, bármit meg lehet oldani, nem kell oda jogász :)
azt nem is tudtam, hogy a nyugatiak járőröztek keleten (mondjuk minek is...). szegény hithű komcsi párttagoknak elég szar élmény lehetett, hogy jöttek szembe a gaz kapitalista katonák a népi demokrácia földjét tapodva.
még javában állt a fal, amikor többször jártam nyugat-berlinben, és néha átmentem borzongani. egyszer a friedrichstrasse-i állomáson is jártam, és a kollégám mutatta, hogy fenn a magasban, a kupolában ott ülnek a gépfegyveresek. nem hittem, hogy valaha is leomlik a fal.
@Hamster:
Kint van.
Szóval, mikorra várhatjuk a következő részt ? :)
@prokee: Majd ha zassz és a többiek írnak még egy csomó jó sztorit :)
Na akkor egyrészt egy video, amin érezhető, mennyire szó szerint értendő a "kettévágta a várost" kifejezés:

www.youtube.com/watch?v=_HDLGkFGtbE&feature=related

Ahogy a fal és a ház között sétál haza a veszti leány, ahogy átnézünk a "határon" a szemben lévő házra, az valahogy szívszorító.

Másrészt pedig, ahogy említettem, előszedtem a képeimet. Kedves Hamster, Zassz, vagy Hosszúnevű Frédi barátaim, segítsetek belőni, merre is S-Bahnozhattunk 1991-ben.
Ami tuti:
- Valami reptér melletti pályaudvarra futott be a vonat, nyilván Schönefeld lehetett.
- Egy másik pályaudvarra kellett át-S-Bahnozni, ezek a fotók közben készültek a vagonból.
- Úgy rémlik, érintettünk valami Zoo nevű megállót, de nem emlékszem, átszálltunk-e másik vonalra.
- Elmentünk a TV-torony mellett is. Erről nem csatolnáék fotót, mert bár van, az egyikbe az alja, a másikba a teteje fért bele.

Nos, valaki be tudja lőni az útvonalat?
@prokee: A filmen az a villamoshurok most nem mondom meg hirtelen, melyik, csak azt, hogy olvastam, hogy mennyire komolyan vették azt, hogy nem lehetett utast vinni a hurokba.

"valami Zoo nevű megállót"
A Zooligischer Garten volt anno a nyugat-berlini főpályaudvar. Elég komoly forgalom volt ott még pár éve is, bemutatva, hogy komoly forgalomhoz nem kell ezer vágány. Amúgy nekem nagyon tetszik a Stadtbahn kialakítása, hogy az S-Bahn és a "sima nagyvasút" együtt halad, előbbi több megállóval, de több helyen átszállással. Asszem egy ilyen nagyon jót tett volna a Déli és mondjuk a Nyugati közé. Voltak is ilyesmi tervek, százsok éve, de persze nem lett semmi, ma meg már elég hülyén venné ki magát még csak felvetni is (marad az alagút).

Az útvonalat úgy lenne értelme megkeresni, ha tudnánk, hova mentél :) Itt van pár térkép hozzá:
www.schmalspurbahn.de/netze/Netz_06_1991_klein.gif
www.schmalspurbahn.de/netze/Netz_07_1991_klein.gif
www.schmalspurbahn.de/netze/Netz_10_1991_klein.gif

Az Alextől kivonatozni Potsdamba szerintem tök jó, kultúrútvonal, szoci házak, Múzeumsziget, Reichstag, Tiergarten, Zoo, át az egykori Nyugat-Berlinien, Wannsee meg minden...
@Hamster: Amúgy most nézem, hogy 91-ben még (értelemszerűen) csak Wannsee-ig ment az S-Bahn, Potsdamig a sima vasút ment. Meg nem volt Ringbahn se, ami tök fura, mert én már úgy ismertem meg Berlint, hogy közlekedik ez az amúgy ezeréves vonal, ami az S-Bahn nyugati részének BVG általi átvétele után szűnt meg.
Érintőleg pedig egy (két) video a határnyitásról:
www.youtube.com/watch?v=1_eCVhCGYwE
www.youtube.com/watch?v=HEbsCYLx2TI

Nehéz mai fejjel megérteni az akkori, ottani hangulatot, de az arcokról (a határőrökéről is) sok minden leolvasható.
@Hamster:
"Az útvonalat úgy lenne értelme megkeresni, ha tudnánk, hova mentél"

Nyugati pu-Hamburg, berlini átszállásal :)

Tényleg nem emlékszem, csak annyira, amit írtam.
'89 tavaszán, nyarán kétszer jártam ott még az igazi kemény időben 22 évesen, előbb barátokkal, aztán barátnővel. Soha nem felejthető kalandként éltük meg a posztban is írt viszonyokat. Mert ugye mi ki-be járkálhattunk a határon a kék útlevéllel a kelet-németek irigykedő pillantásaival kísérve. Persze eszünkbe sem volt nyugaton megszállni, enni, hiszen keleten tizedébe került minden és nem is volt rossz, még ha akkori igényeinket nem is tudom a maival összehasonlítani:). Az összes fantom állomást megnéztük a nyugati "metrókból", élveztük a keleti szinte "ingyenes" tömegközlekedést, éttermet, borzongtunk a Checkpoint Charlie "határátlépő szekrényében" fegyveres vámosok által talált keleti márka miatt levetkőztetett társunk miatt ...stb.
Aztán '90-ben az NDK márka utolsó hetében mentünk újra. Na az a seftelés pénzt-pénzért minden kapualjban keleten és nyugaton...óriási volt, pedig jártam pár bazárban, különleges helyen azóta a világban!
Szóval hatalmas királyoknak éreztük ott magunkat csóró, ifjú, "kommunistaországbeliként" mindkét évben egy hatalmas, igazi európai, de kettévágás miatt egyedi történelmi világvárosban. Hiába élek azóta átlagosnak mondhatóan jól, ilyet azóta sem éreztem. Ja hogy ráadásul az oda-vissza út (kelet)Berlinbe négyszáz Ft volt személyenként éjszakai vonattal...!Olcsóbb volt, mint Bp-Debrecen retúr akkor. Gyerekeim persze imádják az ekkori sztorijaimat.
@prokee: Köfi! Azért elég morc volt még akkor is, na nem mintha ma még ne lehetne legtöbbször ugyanúgy sejteni a Fal helyét.
@Hamster:
A Bernauer strasse-t végigköveti rendesen a nyomsáv hűlt helye, elkanyarodva a Schwedter strasse-ra.
@zassz:
Egyik nyáron szomszédok voltunk. A külszolgálat után nyaraltunk egyszer Berlinben, (1988). A Nöldnerplatznál laktam az egyetem kollégiumában, nyaranta diákszálló volt. Annyi vietnámit eddig még a Rambo 2-ben sem láttam.
@prokee:
"Ahogy a fal és a ház között sétál haza a veszti leány, ahogy átnézünk a "határon" a szemben lévő házra, az valahogy szívszorító."

Az ilyen szembeházak nem sokáig maradtak meg, nagyon hamar lebontották őket. 500 méter körüli szélességű volt a határzár.

www.20min.ch/diashow/24745/cdokumenteundein-065ef10d3ef6fd36191d2278d9bad4f1.JPG
v6.cache7.c.bigcache.googleapis.com/static.panoramio.com/photos/original/16017022.jpg?redirect_counter=1
v3.cache2.c.bigcache.googleapis.com/static.panoramio.com/photos/original/16017039.jpg?redirect_counter=1

Közvetlen építéskor voltak olyan házak, amikbe keletről bementél, de az udvar szembeoldalán levő lakások hátsó ablakain kimászva nyugaton voltál.
Ezeket 1961 után nagyon hamar lebontották.
A múltkori posztban elírtam a határátkelő nevét szerintem. Bernauer strasse-t írtam, Bornholmer helyett.

---

@prokee:
"de az arcokról (a határőrökéről is) sok minden leolvasható."

Gondold végig! Ezek az emberek a fal őrzésének szentelték életüket. Ők ebben őszintén hittek. Ők azt hitték, hogy különlegesen fontos szerepet töltenek be. (Természetesen nem mind, de sokan hittek benne, mert ebben nőttek fel.)

És pár hét alatt rájöttek, hogy egész addigi életüket lehúzhatják a WC-n!
@prokee: Tudom, az lesz a Fal-park, amit most voltaképp kicsit visszaépítenek, hogy lehessen sejteni, mi volt ott a Fal idejében. Villamos is jár rajta, onnan is lehet nézni. Csak nehéz elképzelni, hogy ott bérházak áltak, és a híres képek, amikor ablakokon keresztül ugranak nyugati tereletre a keletiek, azok itt készültek. Aztán kiürítették, lefalazták az épületeket, aztán le is bontották őket. Megmaradt viszont egy templom, amit egészen későn, talán '87-ben robbantottak fel, mert zavarta az őrök "szabad rálátását" a sávra.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:

...plusz mentek volna ők is...
...plusz valószínűleg fostak, hogy bajuk lesz ebből az egészből...
...plusz maguk sem tudták, jól cselekszenek-e...
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:
Valahogy éreztem, hogy megtaláljátok az útvonalat, köszi :)

"Az ilyen szembeházak nem sokáig maradtak meg"
Mármint a keleti oldalon.
Remek a poszt. Én jártam ott többször, mármint Keleten, először talán 1976-ban. Döbbenetes volt a kettévágott város. Döbbenetes volt az autópálya Potsdamnál, ahol az NDK-s busszal megkerültük Nyugat-Berlint, hogy eljussunk az Alexre.
Kelet-Berlin elég ronda volt, bár néhány múzeuma tetszett, a város fő látványossága a kettéosztás volt. Borzalmas, mégis érdekes.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Sok ilyet elbontottak, de speciel volt, ami megmaradt, most hirtelen nem találok képeket róla, de gyakorlatilag a kanayrodó utca volt a halálsáv, miközben mindkét oldalán álltak a lakóházak. 500 méter széles viszonylag kevés helyen volt, az első képed peig szerintem a Nyugat-Berlint körbevevő Fal-rész, ahol nyilván sokkal több hely volt.
@prokee: A nyugati oldalon nem akarták elfogadni a falat, úgyhogy már csak troccból is ahol kertvárosi rész volt, befestették, növényt futattak rá, a városban összefestették, néha felmásztak rá. Amúgy a fal előtt még pár méter NDK terület volt, tehát aki odament, az de jure határsértő volt. Ez nyilván azért lett így kitalálva, hogy ha javítani, vagy akár csak újrafesteni kell a nyugati oldalt, akkor azt legálisan csinálhassák. Ez úgy nézett ki, hogy megbízható határőr átmászott létrán, átadogattak egy kempingkerítést neki, közben géppityuval figyelték, nehogy futni támadjon kedve. Ha a falat védő kerítés elkészült, akkor mehettek át azok, akik a tulajdonképpen építőipari vagy festészeti munkát végezték. A végén ugyanez fordított sorrendben.
@prokee:

Nem tudom mennyire vagy(tok) elmélyedve a témában, ezért egy kis történeti háttér a határőrök arckifejezéséhez.

Günther Schabowski ( de.wikipedia.org/wiki/G%C3%BCnter_Schabowski ) egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy lehetséges lesz a Nyugat-Berlinbe történő kiutazás. Újságírói kérdésre, hogy mikor? azt mondta, 'tudtommal ez már érvényben van'. Csak másnap került volna bevezetésre, (esetleg csak kihirdetésre), így a határátkelőket nem tájékoztatták, azt sem tudták mi van.
Ezzel szemben a nép élő műsorban látta a bejelentést, és rohant nyugatra. Az ekkor készült képeket linkelted be.

Aki akkor nem adott tűzparancsot, az egy nagyon nyugodt ember volt!

(Nem néztem végig, nem tudom benne volt-e ez a snitt: )
www.youtube.com/watch?v=TQiriTompdY
A végén a nevezetes elszólás:
"Nach meiner Kenntniss ist das sofort ... unverzüglich."
@Hamster:
Valóban. Első kép Spandau. Viszont ott látszik teljes szélességében.

4-500 méterre törekedtek mindenhol, a benti részeken valóban nehezen volt megvalósítható.
@prokee: Igazából annyifajta szerv volt ott, hogy egymásra legalább annyira ügyeltek, mint a "forgalomra". Ugye volt a határőrség alapvetően, de volt a fegyveres állambiztonság is a határátkelőhelyeken, plusz a népi hadsereg krízishelyzetekben. Ehhez simán hozzávenném, hogy mindegyik szerv bőven át volt szőve titkosszolgálatilag. A vasúti/metró szakaszokon ezen felül a transzportpolicáj is. És igen, vélhetően alaposan kondicionált, vagy valóban lojális emberek voltak ott eleve. Főleg azután, hogy a Fal építése közben egy őr kamerák és fényképezőgépek kereszttüzében szó szerint átfutott a túloldalra.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:
Ismertem az előzményeket. Épp annyira abszurd és túlmutat minden elképzelhető valóságon, mint ahogyan maga a fal, meg az egész hidegháborús keleti oldal.
@Hamster:

"a Fal építése közben egy őr kamerák és fényképezőgépek kereszttüzében szó szerint átfutott a túloldalra."
Ő?
www.inatoday.com/berlinwallsoldier.jpg
@Hamster:
Nem kellett mászni, voltak rejtekajtók.

Sokszor 3 határőr ment át, 1 dolgozott, kettő biztosított. Mindig éjjel mentek, mert féltek a nyugatiak haragjától. Állítólag egyszer mentek nappal, és akkor tojással-paradicsommal dobálták meg őket a hippik. Bár ez utóbbi dobálást UL-nek érzem, az biztos, hogy anyázták őket, azt még éjjel is.
@Hamster:
Egyszer egy műsorban a Harz hegységi kisvasút renoválásáról esett szó. Minden munkásra jutott egy géppisztolyos határőr, amikor jött egy ködfoszlány, mely megjelenésére 4 másik határőr figyelt, akkor be kellett menni a házba.
A kisvasút ott a Brocken oldalában 1600 méterre fut a határtól.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Voltak rejtekajtók (hisz nem mehetett minden ügynök Friedrichstrassén át), de nem biztos, hogy épp ott, ahol javítani kellett, és nem biztos, hogy akarták, hogy meglássa bárki is.

Amúgy ha már itt tartunk, az egyik "kedvenc" sorozatom az, ahogy egy öregebb részt kicserélnek a közismert betonelemekre. Valaki végigfotózta az egészet a nyugati oldalról:
www.mauer.jp/mauer6/mauer6e.html
És ez '87-ben volt, nem ám régebben...
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:
Én ezen küzdök két órája. Tutira az S-bahnozás közben fotóztam, és ahogy látszik, volt ott valami víz is.

Százszor végighúztam az útvonalat a GEarth-ben, de nincs még hasonló sem :)
@prokee: A 001a képen a mostani Sozialgericht látható. (kb. Invalidenstr. 52) a Humboldthafen-nál.
A mai Hauptbahnhoftól északkeletre.
Hogy annak idején mi volt halvány lila dunsztom nincs.
@prokee:
Valószínűleg egy Rosinenbomber, ami a berlini légihíd ideje alatt a várost elátta, és éppen egy ideiglenes helyén, valószínűleg a Deutsches Museum hátsó udvarán kaptad el az S-Bahnból a Muúzeumszigeten.
Újabb kiváló poszt, köszönet érte!

Én aprócska szászországi faluban lakó ismerőseimmel voltam Kelet-Berlinben 86-ban, úgyhogy a nyugatra átjárás nekem kimaradt. Arra emlékszem, hogy álltunk a Brandenburgi kapu előtt kb. 150-200 méterre lévő kordonnál, közelebb nem lehetett menni, azon belül határőrök figyelték a népet. Néztük a kaput, és látszottak mögötte a távolban a felénk néző nyugatiak. Fura érzés volt, hogy pár száz méterre az egy egészen más világ. NDK levelezőpartnerem apja valahogy nagyon nem érezte itt jól magát, mondta is, hogy olyan nem jó dolog ez, menjünk tovább. Pár perccel később, egy kevésbé frekventált mellékutcában igazoltatott minket egy rendőr, magyar útlevelem különösebben nem érdekelte, de a 17 éves NDK-s srácot kikérdezte az adatairól, apját viszont nem. Kérdezte még, hogy mit keresünk erre, majd közölte, hogy ebben az utcában nincs látnivaló, forduljunk arra, és mutatott a faltól távolodó irányba. Aztán rájöttünk, hogy valami nyugati követség volt az utcában, tán az volt az ok.

A falról sok honlap készült, de a fal előtti évek átjárási viszonyairól nagyon kevés, és néha ellentmondásos forrást találok. A tömegközlekedést az első részben jól leírtad, no de mi volt a közúti átkelőhelyeken? Valahol azt olvastam, hogy ott már ellenőriztek a fal építése előtt is. Viszont ha nem volt fal, akkor elvileg bármelyik mellékutcában is át lehetett menni, ahol aligha volt mindben ellenőrzőpont. Mi kényszerítette a gyalogosokat/autósokat arra, hogy a kiépített határátkelőknél keljenek át? És ki mehetett át? Bárki, csak papír kellett hozzá? Ki kaphatott olyat? Olyat is olvastam valahol, hogy vidéki NDK-sok Kelet-Berlinbe utazása is engedélyhez kötött volt, mert Berlinben át lehet menni nyugatra, és voltak ellenőrzések a vonatokon a városhatár előtt.

Hogy volt a blokád alatt? Minden mellékutcában volt lezárás? Ha a metrón az emberek átjárhattak, mi akadályozta meg őket a keleti vásárlásban és cipelésben?

Hátha valakinek vannak infói minderről, esetleg források, linkek?

Köszönöm!

Gábor
@berlin_mount:
Isten vagy, köszönöm.

Már csak azt nem tudom, milyen típus a repülőgép, de ezt meg majd Hamster nyilván tudja :)
@gabor144:

"Berlin-Blockade und Luftbrücke [Bearbeiten]
Im Juni 1948 blockierten sowjetische Truppen sämtliche Straßen- und Schienenverbindungen durch die sowjetische Zone Richtung West-Berlin, in der Hoffnung, wieder die wirtschaftliche Kontrolle über die gesamte Stadt zu erlangen. Der in Ost-Berlin residierende Magistrat von Groß-Berlin verteilte an alle West-Berliner Lebensmittelkarten, die jedoch zumeist nicht in Anspruch genommen wurden. Die Blockade war mehr symbolischer Art und behinderte ausschließlich den Gütertransport aus Westdeutschland. Die West-Berliner jedoch fühlten sich in Anbetracht der politischen Verhältnisse um sie herum stärker dem westdeutschen Wirtschaftsraum zugehörig und verzichteten auf den Warenverkehr mit den östlichen Stadtbezirken und dem Umland.
Die Regierung der Vereinigten Staaten reagierte, indem sie die Luftbrücke einrichtete, bei der Nahrung, Heizstoffe und andere Versorgungsgüter in die Stadt eingeflogen wurden. Die Luftbrücke blieb bis September 1949 bestehen, obwohl die Blockade am 12. Mai 1949 aufgehoben wurde. Als Teil des Projektes erweiterten Ingenieure der US-Armee den Flughafen Tempelhof. Da die Piloten gelegentlich Süßigkeiten für Kinder bei der Landung aus dem Fenster warfen, wurden die Flugzeuge von den Berlinern Rosinenbomber genannt. Pakete mit Süßigkeiten wurden auch über Ost-Berlin abgeworfen.
Das Ziel der Sowjetunion, West-Berlin wirtschaftlich mit seinem Umland zu verzahnen und eine dauerhafte wirtschaftliche Loslösung zu verhindern, misslang gründlich. Mehr noch: Die West-Berliner Bevölkerung fühlte sich nach der Blockade politisch und wirtschaftlich noch stärker zu Westdeutschland zugehörig als jemals zuvor. Nach der wirtschaftlichen Teilung war die politische Teilung somit nicht mehr aufzuhalten."

Innen: de.wikipedia.org/wiki/Geschichte_Berlins
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: A Rosinenbomber nem géptípus, hanem a légihidat alkotó gépek beceneve. A képen egy DC-3/C/47-et látok, de azt hittem, ez nem kérdés :)
@Hamster:
OK, de a Rosinenbomberről már be tudtam lőni a típust.

Ehhez nem értek, én a földön járok. Repülni is csak egyszer sikerült, nem vonz.
Ha a Reichstagot keletről megközelítetted, (tényleg ott volt az utca túlsó oldalán), felé haladva futott a Clara Zetkin Strasse. Az utca kb. 25 méter hosszú volt. Villamossínek is rákanyarodtak a Zetkin strasse-ra kelet felől, és az utca végénél, a Reichstagtól 20 m-re a sínek belefutottak a falba...
@gabor144: Igazából semmi se akadályozta meg azt, hogy a nyugatiak keleten vásároljanak be, csak az, hogy kényelmetlen volt, és nem biztos, hogy keleten olyan sok vásárolnivaló volt. De át-S-Bahnozhattak, és bevásárolhattak, csak hát az akkor is csak személyes/családi mennyiség volt, nem olyan, amennyiből iskolákban, munkahelyeken főzni lehetett. Szén se volt, áram is alig nyugaton, és hát ugye a ruháktól a vécépapírig sokminden kell az élethez. Mondjuk egy idő után a kétféle márka miatt biztos nem is volt triviális a bevásárlás, úgyhogy a feketepiac biztos virágzott.

A szektorhatárt (a blokád után) amúgy úgy képzelem, hogy a határ mentén a fontosabb csomópontokon, az utcán, mindenhol rendőrök posztoltak, akik bármikor elkérhették a papírjaidat, és ha nem tudtad megmagyarázni, hogy miért vagy te ott, és hova mész, az nem volt igazán jó. A metró is tele volt rendőrökkel és állambiztonságiakkal. Ha valakinél koffer volt, vagy egy teljes család ment valahova, vagy valaki idegesnek tűnt, akkor jött a "szálljunk le szépen és mutassa csak a papírjait" című műsor. Nem volt teljes zár, ezért mentek sokan át, és ezért épült végülis a Fal. De mivel a szabadság érzése alapjában véve megvolt, az emberek _többnyire_ maradtak a lakóhelyükön.
@prokee: OFF - Pedig a repülés jó. És nem a reklám helye, de a képen látható gép szovjet változatával (nem lopás: megvették a licenszet, átalakították a saját szájuk íze szerint, aztán gyártották ezerrel) április elsején élőben is lehet találkozni:

"A Gold Timer alapítvány Li-2 (DC-3) repülőgépével,15-20 perces sétarepülést ajánl

a Budai-hegység és városrész felett, április elsején, pénteken 10:00 kezdettel azon személyek részére, akik legalább 7000 Ft-al, támogatják az alapítvány munkáját."
Sajna hétköznap, de aki épp ráér, annak szerintem tetszhet.
@Timedia: Valahol félre is raktam egy képet erről, egy következő rész számára. Nagyon durván, gyalu jelleggel épült a fal, volt ahol a lebontása után olyan sínek is előkerültek, amiket a 20-as években használtak utoljára.
@Hamster: ha nem tudnám, hogy ez komoly volt, akkor kínomban röhögnék.
@prokee: óóó, egy Trabant Tramp!
@Hamster:
Van még ezen kívül egy rakás érdekes és izgalmas dolog, idő viszont alig-alig - szelektálni kell :)

@Rocko-:
Remélem, csak vicc volt :)
Kérdésedre válaszolva, hogy működött a GySEV Sopronnál a vasfüggöny idejében:

1977-ben gimis voltam, anyám Sopronban töltött pár hetet szanatóriumban, ahol meglátogattuk, közben pedig a környéken utazgattunk. Egyszer vonattal mentünk Sopronból Szombathelyre. Akkor láttam a soproni állomáson az osztrák tranzit vonatot, amelyik Bécsújhelyről jött, megállt Sopronban, majd a várostól délre elhagyta az országot Deutschkreuz felé Harkánál, amit ha jól emlékszem, akkor Magyarfalvának hívtak. Az osztrák szerelvényt a soproni állomáson géppisztolyos határőrök vették körül. Emlékszem a vonatot nem elhagyó, magyar területen csak kersztülutazó osztrák utasok tekintetére, akik az ablakon keresztül nézték a határőrök felvonulását.
A mi Szombathely felé menő vonatunk legutolsó kocsijának mindkét oldalán a nyitott hátsó ajtóknál egy-egy határőr utazott a lépcsőn, vállukon géppisztoly lógott. A pálya elég hosszan a vasfüggöny mellett vezetett, nem kockáztatták, hogy valaki leugorjon útközben és neki az alig 10 méterre lévő kerítésnek. Sopront elhagyva a vonatról látni lehetett az elágazást, ahol a Deutschkreutzba tartó vonat kiment az országból. Egy nagy kapu volt a sínem, amit határőr vigyázott, ha jött a vonat, akkor kinyitotta a kaput, a vonat pedig keresztül haladhatott. Ilyen nyilván nem volt a forgalmasabb hegyeshalmi átjárónál, de Sopronnál, ahol jóval kevesebb vonat ment át a határon, kapunyitogató határőr vigyázta a kijáratot.

1985-ben vonattal jöttem haza Bécsből egy hónapos nyugat európai kirándulásról. A vagon tele volt hátizsákos nyugati fiatalokkal. Míg osztrák területen haladtunk, élénk zsivaj volt a kocsiban. Beérkeztünk Hegyeshalomba, ahol a szerelvényt mindkét oldalon géppisztolyos határőrök vették körül, minden vagonra jutott egy. Le vagy felszálló nemigazán volt a hegyeshalmi állomáson, így a fegyveres határőrökön kívül nagyon nem volt senki a peronon, ami még feltűnőbbé tette a dolgot. Hatalmas csend támadt a kocsiban, az ehhez nem szokott fiatalok döbbenten nézték a számukra szokatlan látványt, a népi demokrácia ilyen megnyilvánulását. És mégegyszer: mindez 1985-ben! Ki gondolta volna akkor, hogy két és fél évre voltunk a világútlevél bevezetésétől.
@prokee: Miért, mi baj van a Trabant Wranglerrel? Az ellenség meglátja, és harcképtelenre röhögni magát! Mondjuk a kétkormányos, a kabin tetején búvólyukas IFA-k se voltak rosszak, azt se láttam máshol.
@Hamster:
Nincs nekem azzal semmi bajom, sőt:

autofilia.blog.hu/2009/06/10/fedel_nelkul_2

Csak hát Rocko azzal hergel itt, hogy keveri a Kübelt a Tramppal, pedig nem is.
@D'Arbanville: Köszönöm szépen a visszaemlékezést! Valami kapu lehet, hogy volt Hegyeshalmon is, csak ugye ott az állomástól több kilométerre volt még maga a határ (még a rajkai elágazás is ott van, utána jó darabig egyenes pálya - bár a térképeket nézve lehet, hogy a mai rajkai elágazás újabb dolog, mert mintha lenne egy másik nyomvonal is, közelebb az állomáshoz). Vagy bíztak abban, hogy úgyis más az áramnem, nem lehet csak úgy átszaladni az állomáson - bár ugye voltak azért dízel, meg gondolom régebben gőzösös vonatok is. Sopronnál viszont tényleg a határsávban ment a vonat, és a deutschkreuzi hirtelen "kivágott" a túloldalra, szóval nem csodálom, hogy őrizték.

Vajon vasutas oldalról hogy működött? Az osztrák vonatokon csak osztrák személyzet volt? És a bakterek a határmenti vonalon?
@Hamster: Vasúti kapu biztos nem volt Hegyeshalomnál, ott azért nagyon gyakran jöttek-mentek a vonatok, meg jelentős teherforgalom is volt. A vonatból látni lehetett, hogy volt egy kis őrbódé közvetlenül a határnál, ahol nyilván 24 órában szolgálatban volt valaki. Ha ott kellett volna kaput nyitogatni, akkor nagyon el lettek volna foglalva a fiúk...:-)
Tényleg érdekes lenne egy vasutas visszaemlékezése is, aki a környéken dolgozott a "népi demokráciában". Az biztos, hogy az osztrák tranzit vonatnak osztrák személyzete volt, arra a határőrök sem szálltak fel, az utasokat nem ellenőrizhették, csak a vonatot őrizték, hogy nehogy valaki feljusson rá.
@Hamster: @prokee: nincsen baj velük. Rocko csak incselkedni kart prokee-val, a Trabant nagytudorral, hogy leTrampozza a Kübelt, holott nem ugyanaz. a prokee által linkelt írás tartalmazza is. meg a legfôbb különbség, hogy Trampot már láttm élôben, ültem is benne, Kübelben meg nem. :)
Ha előkerülnének a 89-ben fotózott képeim, tudnék én is linkelni. Sajnos, így csak a tieiteket nézegetem :((
Az emlékek is halványak már.
Mindenkinek nagyon köszönöm a sok érdekességet, soha nem gondoltam volna, hogy engem valaha ennyire fog érdekelni ez a téma! :) Fél délelőtt berlinimetrós, falleomlós videókat nézegettem a munkahelyen, úgyhogy a GDP ezért fog visszaesni márciusban :D
Nagyon élvezetes volt olvasni ezeket a cikkeket! Köszönet érte! (Pedig én már a szabad világban születtem.) A visszaemlékezések szintén nagyon érdekesek, számomra elképzelhetetlen körülmények voltak nem is olyan rég...

Két éve voltam először Berlinben, de még így is nagyon megfogott ez a hangulat. A Kreuzberg városrészben és a Hbf környékén még most is vannak 20 éve érintetlen területek, ott a méteres gazban egy pillanatra megállva a hideg futkosott a hátamon...

@D'Arbanville: Sopronban ugyebár volt egy külön aluljáró a ~6-7. vágányokhoz - az érdekes az, hogy ebből az aluljáróból a többihez is volt följárat, de súlyos rácsok védték. Egyébként ez a rendszer hasznos volt a 90-es években is, bár az állomásépület jobb szárnya szinte teljes egészében határőréké volt. Nagyapám Sopronban él kb. 60 éve, tudna érdekességeket mesélni:) Egy sztorira emlékszem: egyszer nemzetközi konferenciát szervezett a Geofizikai Intézet, és többek közt nagyapám várta az állomáson a bécsi vonatot, amivel a sok angol és nyugat-német szakember érkezett. Amikor leszálltak, és meglátták a szombathelyi személy előtt pöfögő 424-est, vadul elkezdték fotózni a vágányok között ugrálva! A határőr nem tudott mit szólni ijedtében, lehet hogy ez volt a szerencséjük... (akkor még a vámvizsgálaton sem estek át).

Még egy adalék ezekhez: a deutschkreuzi korridorvonatokat még a legsötétebb időkben ('49-'53) is fönntartották, és az akkor még jogilag zavaros Kőszeg-Sopron(-Pozsony)-i HÉV-nek Sopron és Harka (amit tévesen "magyarosítottak az elvtársak Magyarfalvára, mert azt hitték hogy a német Harkau-ból jön a név - pedig az egy horvát falu) között volt külön vágánya (nem közösködött a StEG-vel). Egyszer pár évvel később egy főelvtárs itt járt, meglátta a kétvágányú pályát, és gyorsan fölszedette (az osztrákok meg hőbörögtek, lett is egy kis nemzetközi konfliktus belőle). Maga a határ egyébként csak néhányszor 10m-en keresztül futott a töltés tövében, de tény, hogy több km-en keresztül a műszaki zár ott futott. A határűrök azért ott álltak az ajtókban, a vonat pedig lassan ment...

@Hamster: Nem olvastam el részletesen az összes kommentet, de néhány alapján úgy tűnik, hogy a Bernauer Str.-i templomról még nem volt videó:
www.targetmap.com/viewer.aspx?reportId=3073
'85-ben robbantották föl, addigra a házaknak híre sem volt, és a fal sem a befalazott homlokzatokból állt. Pár éve emlékkápolnát építettek a szentély helyén, nem sokkal arrébb pedig ott van az eredeti kereszt, "ahogy a földbe fúródott a robbantás után". Megindító, az biztos.
@Hamster: Azért a határsáv kicsivel érzékenyebb dolog volt a soproni vasútállomásnál, unokatesóm lakott Fertő melletti kis faluban, ahhoz hogy meglátogassuk meghívólevelet kellett küldjön amit a soproni állomáson bemutatva felszálhattunk a buszra. (1970 es évek) Ott persze mindenki ismert mindenkit idegennek nem sok esélye volt egy falunál messzebb jutni. A hírlánc is működött, mert mikor először jártam ott a kocsmában kértem útbaigazítást, de a pultos megelőzött azzal, hogy Te keresed a Katáékat? A Papa erdész volt sokat mászkáltunk a mocsár (fertő)zsombékjain, még meg volt a drótkerítés keresztben a tavon. Mesélték, hogy mikor a gulyás (marhapásztor) bekattant mert nem jött ki a tsz elnökkel eccerűen behajtotta a gulyát a lápba és az ott levő aknazárba oszt átment Pamhagenbe a mocsáron át berúgni.
Az odavalósiaknak nem volt sok gondjuk kicsi falukban tudott mindenki mindent, volt akinek volt földje odaát, vagy ottaniaknak ideát, a határőrök azon a szakaszon általában hosszabb ideje ott szolgáló hivatásosak voltak ( a sorállomány csak ki- be segítő szerepet töltött be) és bizony a falusi gazdák saját békességük érdekében ügyeltek a rendre.
De ilyen megosztott helyzet (nem annyira mint Berlin) volt egy a szlovén olasz határon is, ahol az állomásépület itáliában, a sínek viszont jugóban voltak.
@WMarci: "addigra a házaknak híre sem volt, és a fal sem a befalazott homlokzatokból állt."
Nem is írtam, hogy nem így volt. Sok kép van róla, mert tényleg majdnem a végéig megmaradt a templom. Persze az egész Fal értelmetlen volt racionálisan nézve, de abból, hogy huszonpár évvel az építése után kezdte zavarni őket a templom, az látszik, hogy ők tényleg nem számoltak azzal, hogy pár év múlva akár az egész eltűnhet. Honecker valószínűleg tényleg hitt abban, hogy a Fal még száz év múlva is állni fog, ahogy mondta. Pedig ez '89 elején volt, amikor mi már nyakig voltunk C64-ben, Gorenjében és Sky Channelben, és nem gondoltuk, hogy ez visszafordulhat (hisz láttuk, hogy az oroszok engedik, csak a munkásőröktől lehetett még tartani)...
@leitomi: Aztán le kellett jelentkezni a körzeti megbízottnál is kik miért meddig, de különösebb problémára mikor már ott voltunk nem emlékszem. Néha ránkszólt a határőr hogy kérem erre ne menjenek, egyszer kétszer igazoltattak de komoly gondra nem emlékszem igaz nem is kerestük a bajt. Azt hiszem 70 körül szűnt meg a műszaki zár (3 as szögesdrót, közte aknák), a fertő környéke és a hármashatár (felsőszölnök környéke) volt kemény ilyen szempontból közte nem volt drámai a helyzet, pld voltam kiránduláson Írottkőn is (oda csak osztrák oldalról lehet felmenni)
@leitomi: Tényleg, ezt a határsáv dolgot mikor kezdték kevésbé komolyan venni? Azt tudom, hogy még a nyolcvanas években is járőröztek a győri vonatokon, meg a nemzetközieket már Komáromig lekáderezték, de meddig tartott a meghívóleveles dolog? Vagy a szűken vett határövezetben Horn Gyula hidegvágós műsoráig megmaradt?
@prokee: :O na ez nem tudom hogy került a vágólapra :D bocsesz mindenkitől (a jó ízlés nevében is):)

www.youtube.com/watch?v=DbIfUK-kcqA
@prokee: Miért, mit linkelt? Nekem nem jött be semmi rajta.
@WMarci: Ezt a related-ek közt találtam, 3D animáció a Bernauer Strasséról a Fal különböző korszakaiban, az eltűnő házak "szellemeivel", és még a templommal:
www.youtube.com/watch?v=QQw6GecqrAk
Még az a lefalazott metróállomáslejáró is látszik, ami a sorozat előző részében szerepelt (a Brunner Strasse-nál, az U8 egyik szellemállomása).
@Hamster: World map of The Penis Size Worldwide (country) by Country

Magyarország a legfelső kategóriában van :-)
Nagyszerű poszt,szépen kidolgozva.Grat!
Én úgy emlékszem,hogy a ny.német állampolgároknak minden Friedrichstrassen az NDK-ba történt belépéskor 20DM-t kellett fizetniük.(vagy 40-et?)
@Hamster:

Mi 1986-ban töltöttünk egy hetet Sopronban, és meg akartuk nézni Brennbergbányát és a Fertő-tavat is. Tudtuk, hogy ezekre a helyekre határsávengedély kell, mert a műszaki záron túl vannak. Elmentünk a lakóhely szerinti rendőrkapitányságra, kitöltöttünk egy nyomtatványt, aztán nemsokára küldték az engedélyt. Sima turista célú belépés volt. Fertőrákosnál a tó felé kivezető bekötőúton bódé és sorompó, engedélyeket be kellett mutatni, tán le is kellett adni, aztán mehettünk be. Itt volán menetrendszerint járat is járt ki akkor. A tóparton egész komoly parkoló, strand, büfék, mintha semmi különös nem lenne. Brennbergbánya felé hasonló volt a helyzet, de ott megkérdezték, hogy mennyi időt maradunk. Miután elmondták, hogy szerintük mennyi idő alatt lehet a múzeumot megnézni, kérdezték, hogy akarunk-e enni is (bár nem volt semmi vendéglátóhely), megállapodtunk egy időtartamban. Valamelyiknél a személyi igazolványt le kellett adni amig a "vasfüggönyön" túl voltunk.

A Berlin ügyben adott válaszokat meg köszönöm!

Gábor
@gabor144: Ez a "műszaki záron túl" mit jelentett? Gondolom azért volt még egy kerítés a valódi határig, nem? Benne volt egy sávban, ami normálisan a beérzékelőzőtt terület lett volna, csak itt nem voltak érzékelők, mert tudták, hogy úgyis sokan járnak erre, akik nem a zöldhatás miatt jönnek? És vajon mi lett volna, ha nem mentek vissza annyi idő múlva, amit mondtatok?
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:
Ez az.Hiába,régen volt.
Volt egy 'Waltersdorfer ch.'nevű ellenőrzőpont is a két Berlin határán.A schönefeldi repülőtérről óránként induló buszok ott mentek át Ny.Berlinbe.
Főszezonban szabályos légihíd volt Bp.és Berlin között.A Malév napi 8 járatot üzemeltetett.Az Interflug is legalább hármat.
Hamster!Ezek többsége TU154B volt.
@Hamster: 86 ban már nem volt tényleges műszaki zár, csak a népek hívták így a szorosan (kb 10 km) vett sávot az effektív térkép szerinti határtól (ahol volt drótkerítés és mozgásérzékelő) számítva. volt néhány terület ahol aránylag szabadon mászkálhattak a túrísták pld a tó partja, brennberg, eszterháza, írottkő alsó és felsőszölnök, itt csak igazolványt kellett leadni, sokat lazult a helyzet hiszen már néha utazhattunk nyugatra (azt hiszem évente egyszer) is.
@Hamster:

A "műszaki záron túl" kifejezést akkor ált. isk. földrajztanárunktól hallottam, és úgy értelmezem, hogy a vasfüggöny és a tényleges határ között volt a falu. Az őrbódé vonalában az úthoz képest merőlegesen vezető (az útnál megszakadó)szögesdrót kerítésre és emlékszem. Nem tudom, hogy a falu és a tényleges határ között volt-e még kerítés vagy hasonló, nem mentem el megnézni :). A túltartózkodást sem próbáltuuk ki, csak feltételezem, hogy - valami türelmi idő után - azért riadóztatták volna a környékbeli határőröket és keresni kezdtek volna minket.
@leitomi: Az a tíz kilométer valószínűleg sose volt "műszaki" zár, vajon miért hívták úgy? Amúgy valahol olvastam, hogy a magyar vasfüggöny már csak azért is drága volt, mert a mindenféle spéci drótokat nyugatról kellett megvenni, kemény valutáért. Minél többet olvasok/hallgatok a témában, annál abszurdabb lesz az egész sztori...
@Hamster: A szigorúan vett műszaki zár effektív a határon volt, szögesdrótkerítés, 10-20 m gereblyézett homok, és még egy kerítés, kb 60 as évek végéig néhol aknazár (de ez csak hallomásból). Az ott lévők a határsáv legkülső részét a csak engedéllyel megközelíthetőt nevezték zárt nak. a különleges felszerelés pedig a mozgásérzékelők miatt kellettek mert eleinte a határőrök sokat motoroztak/lovagoltak őzek, vaddisznók, sőt néha nyulak miatt is, aztán vmi komolyabb felszerelést építettek be ami már tömegérzékelős volt és voltak különböző szakadással jelző drótok de azt az állatok ösztönösen átlépték
@leitomi: Köszi a leírást, nem lehetett semmi ennek a rendszernek az üzemeltetése. Gondolom amíg beállították a rendszert, addig a határőrök gyakran vacsoráztak őzpörköltet, vaddisznót, nyulat... vagy annyi szabad lőszer azért nem volt? Csak mert ilyen műszaki rendszert ilyen hosszú fizikai távon csak gazdag országok szoktak tartani :-/
"Az lenne ehhez hasonló, ha a Deák téren éreznénk a dübörgést, ahogy a kisföldalatti bekanyarodik a Harmincad utca alá, hogy onnan továbbmenjen a Vörösmarty tér felé, és közben tudnánk, hogy nem szállhatunk fel rá, mert mondjuk Ausztriához tartozik..." Vagyis inkább MI tartoznánk Ausztriához a Deák térrel és Budapest egy részével együtt, míg Budapest másik része a Tiszántúllal együtt a "Kapitalista" Magyarországhoz.
Hamster! Tavaly jártam Berlinben, hoztam onnan szuvenyírt, vízum Nyugat-Berlinbe, asszem 5 euroért vesztegették, meg egy táblát: "ACHTUNG Sie verlassen jetzt West-Berlin" felirattal.
Szkennelni nem tudom, de nagyon szivesen lefotózom és elküldöm, ha kell :)
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:
Az elsővel valami gixer van, nem jön be, a másodiknak csak a fejléce, de majdnem az. Az én vízumom teli van pecsételve, vagy 6 pecsét. Checkpoint Charlie.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Hát az első speciel nekem is aszongya, hogy "You don't have permission to access /33/3/62/55/279036255jCVULy_ph.jpg on this server."
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Ja, hát ilyet én is fotóztam, a Checkpoint Charlie körül ebből van a kerítés :)
Sopronban régen hagyományos állomás volt, aluljáró nélkül, arról nem tudok mesélni. 197x-ben épült a mai állomás, abban volt aluljáró a 2. és a 3. vágányhoz. Ezek egyikén szokott állni a pesti gyors vagy a győri személy, vagy mindkettő egymás mögött. A másikon meg általában a Szombathely-Sopron Déli között közlekedő személy szokott áthaladni. Az 1. vágány volt a határátkelő, ide nem lehetett kimenni az állomásról, csak a határőrség helyiségein keresztül. Az állomásépület úgy épült, hogy ne lehessen könnyen kijutni az első vágány melletti peronra, ahol határőrök cirkáltak.

Az 5.-6. vágány melletti peron csak ca. 1994-ben épült meg. A régi peronról nem lehet átmenni az 5-6. vágányra, innen meg minden vágányra át lehet menni. De az 1. vágánynál lévő üvegajtó és a 2-3. vágány vasrácsa védett az ellenőrzés nélküli átkeléstől. De a rendszerváltás után hamar eltűntek a határőrök az állomás peornjáról. Állítólag be van kamerázva, így a rendszerváltás után, az új aluljáró és az új peron már gyakorlatilag határőrmentes volt. Itt át lehett szállni egyik vonatról a másikra, anélkül, hogy valaki belépett volna az országba. Aki meg Sopronból indult, az egy határátkelőn áthaladva egy nemzetközi váróteremben találta magát, és onnan mehetett át a vonatokhoz.

Schengen után megnyitották a lezárt rácsokat (bár addig is néha kinyitották, ha Budapest felől jövő vonat ment ki Ausztriába, mert csak itt tudtak leszállni a belföldi utasok, ezért nem mehetett az 5-6-ra).
@Hamster: Kétkormnányos? Annak meg mi értelme van, forog a másik is, ha az egyiket forgatom?
@v2peti: Azért kétkormányos, mert oktatóautó. A pedálokat könnyű megismételni, de a baloldali kormányhoz nem lehet az utastérben elhelyezett motorburkolat miatt odakapni, ezért a második kormány. Nálunk ezért az oktatóteherautók csak egy üléspadosok lehetnek.
A Lehrter Bahnhof-ig az S-Bahhn-szerelvényeket idős bácsik vezették, nyugdíjasként már mehettek Nyugatra. Egyszer egy fiatal mozdonyvezető vitte a szerelvényt, vagy hihetetlen nagy pártember lehetett, vagy sok gyereke volt.
@Rikki Harcos: Nálunk nem láttam ilyent. Úgy látszik, ott ez a szokás. Szlovákiában meg azt hallottam, hogy szimulátoron oktatják az alapokat.
süti beállítások módosítása