"A trolik ma nem itt kerülik meg az akkor még Felvonulási tér névre hallgató Ötvenhatosok terét: ha jól tévedek, a nyolcvanas évek közepén tették át őket a Dvorák sétány - Olof Palme sétány útvonalra."

Figyi, ez biztos? Én a hetvenes évek közepén-végén voltam kisgyerek, de egyáltalán nem emlékszem ezekre a gépekre, a ZiU-5-re is csak halványan, pedig gyakran közlekedtünk mindenfelé a városban, biztos kisírtam volna, hogy akarok trolizni azzal a cuccal. A 80-as években meg önjáró kamaszként biztos megoldottam volna.

@Sam. Joe: Bocsi, vissza az egész, már értem! Hogy az útvonalat tették át, nem a típust. Az "őket" miatt néztem be.

Vezeklésül egy közel sem tökéletes, de érdekes ZiU-5 kép:
vizlepcso.blogspot.hu/2013/09/szilank.html

Én még utaztam rendszeresen szóló 60T-kel a Baross utcában, sőt, a Baross utca-József körút sarkon láttam egyet felborulva (a 4-6 villinger aktív közreműködésével), orral a Horváth Mihály tér irányában.

az első képen nagyon szépek a lámpaoszlopok!

Gyermekkoromban sokat utaztam a Népligetből induló és a Váci útig járó 75-ös trolival. Még arra is emlékszem, mennyire szerettünk a pótkocsija első ülésein utazni. Képzeletünkben az ablakok diszanyái voltak a trolit irányitó szerkezetek vezérlőgombjai.

Hiába, ismét a szokott Hamsterféle igényes, qualitativ blogbejegyzés, cikk,ahogy tetszik. 1-2 észrevétel generálódott bennem a leírtak kapcsán, mégpedig az, hogy érdekes mennyire nem foglalkozott az Ikarus akkoriban az egyébként diesel buszként a kor igényeit tökéletesen kielégítő 556 (ugye, ez volt a szóló 180-as??), illetve 180-as típus troli verziójának gyártásával, pedig biztosan lett volna rá kereslet, akár világviszonylatban is,de még a hazai KV-k esetében is, pl Szegeden, ahol szintúgy régi hagyománya van a trolizásnak. Debiben asszem csak '84-'85 környékén debütált a trolley a 2, 2A vonallal és kicsit más ZIU-val, mint ami a BKV-nak volt. Nekem megvan a VIV (Villanyszerelő Ipari Vállalat) asszem 34. közlönye, melyben -többek közt, pl. a Hungaroring építéséről, a Kőbányai Sörgyár korszerűsítéséről szóló- van egy igényes képes beszámoló a DKV troli hálózatának kiépítéséről, amit -hisz más ilyen kaliberű versenyző akkoriban még nem volt az országban- a VIV kivitelezett. A "Volánkát" anno gyerekfejjel én is láttam, földbe is gyökeredzett mind a 4 lábam, meg is kérdeztem a nagyit, hogy most akkor ez merre, hogyan, miért? Erre ő sem tudott egyértelmű választ adni, úgyhogy a Volán színű IK 260-as azóta is sok ??? számomra. Aztán itt van a 2 ajtós Ziu-5, melyről csak annyi gondolat, hogy akkoriban nem okozott gondot a 2 ajtós troli, a 3 ajtós csuklós 60T, stb. Pedig csak a hátsó ajtónál lehetett felszállni és még a kedves kaller néninél is be kellett jelentkezni, oszt mégse volt akkora hisztizés, meg troli sofőr leköpködés, mint ami mostanság folyik az 1. ajtós rendű trolik esetében. Párizsban, a RATP, mellesleg szintúgy 2 ajtós szóló buszain is csak az 1. ajtónál lehet felszállni és ott a sofőr nyomtatja ki -az utazás hosszának közlését követően- a jegyet és én nem tapasztaltam 5 napos ott tartózkodásom alatti igen számos buszozásaim alkalmával, hogy bárkinek gondja lett volna ezzel, pedig ott laknak vagy 5-6 millióan, sokuk az egykori gyarmatokról származó "egzotikus" attitűdökkel megáldott betelepült quasi Francia.

@KissGecihuszár: A 180/556 csak átmeneti konstrukció volt, mire végiggondolhatták volna, már a 200-as sorozaton dolgoztak. Valószínűleg a meglevő trolik is kitartottak, aztán amikor jött a bővítés (zuglói vonalak, újra troli a Baross utcában), akkor kellettek megint járművek. Amúgy Szegeden se régi a troli, '79-ben indult az első vonal (de idén, december 20-án indul egy újabb, a 10-es vonal, szóval ott nem stagnálnak, bár ez is már mehetett volna évekkel ezelőtt, csak nem engedték).

"akkoriban nem okozott gondot a 2 ajtós troli"
Ez biztos, nem csak arról volt szó, hogy az ember alkalmazodik bármihez, pláne akkor, amikor még nem is lehetett minden szétfikázni internetes fórumokon és blogokban? :) Szerintem nem véletlenül vettek más jellegű járművet utána, és ez a más, a 9-es ZiU se véletlenül volt más elrendezésű. Szerintem rettentő belső tere van, kevés hellyel az álló utasoknak, csapnivaló utasáramlással, másfeles ülésekkel, noch dazu hogy a vezető kilásson jobbra oldalra-előre, az első ajtó egyik szárnyát le is kellett zárni.

bár nem a trolikhoz kapcsolódik, de a Konsumex-es képpel megleptél... én abban a hitben voltam hogy az egy újabb építésű, kapitalista irodaház :) jelenlegi formájában egyébként jól néz ki, az egyik kedvenc irodaházam.

az első képen a szoborcsoport és a Műcsarnok élőben is ennyire fekete volt, vagy csak a fotón?

Az utolsó előtti fotó hol készült?

A 600-as Jolánka színű troli meglepett.

@Siposdoktor: pótkocsiban én is szerettem utazni, oda csak bérlettel lehetett felszállni. Ha jól emlékszem, elég volt az ajtóból mutatni a kalauznak a bérletet, aki az első kocsiban üldögélt. Sajnos, mire nekem is lett bérletem, addigra ezeket a pótkocsis buszokat lecserélték csuklósra.

Nem szerettem a trolit, alig utaztam vele. Mai napig nem ismerem a viszonylatokat, melyikkel merre lehet menni.

jobban néznek ki, mint a maiak.

Érdekes, Mr. Haseldine fényképe mennyivel fakóbb Mr. Tribe-énál. Vajon másféle filmet használtak, vagy másképp tárolták, vagy Mr. Haseldine az elmúlt 40 évben naponta kétszer elővette a 600-as troliról szóló képet? :) Vagy az tényleg sárga?

@doggfather:
A ZIU 5-ös tényleg jól néz ki. Furcsa, hogy csak 2 ajtaja van, manapság csak vidéki vonalakon vannak kétajtós buszok (leszámítva a minibuszokat)

@Flankerr:
A Majakovszkij (ma újra Király) utca és a Vörösmarty utca sarkán. A nagyszüleim régen itt laktak, anyukám itt született.

Én sokat utaztam a csuklós 75-sel (első kép), mivel a Szent (akkor I.) István gimnáziumba jártam. Egyáltalán nem volt kényelmetlen, éppen átlagos kényelmű jármű volt. Mindenesetre a ZiU9-nél sokkal jobb volt.

@Trónkövetelő: Igen, az tényleg sárga volt, amolyan Volán sárga. Igen, régebben 2 ajtósak voltak a BKV szóló és 3 ajtósak a csuklós buszai és akkor ezen -pedig akkoriban sokkal nagyobb szeletet hasított ki a valóban TÖMEG közlekedés a fővárosi utazásokból, ráadásul sokkal ritkábban jártak a buszok, villamosok. Hogy a trolik milyen sűrűséggel követték egymást, azt talán Hamster jobban todja, bár vannak régi vonalhálózati linkek, ott utána lehet nézni, ja és metró egyáltalán nem volt csak az 1 szem Millenniumi földalatti!- senki nem akadt ki! Valahogy csitubb volt a zemberek életvitele, persze '56 után egy ideig sokaknak nem volt kedvük hőbörögni, mert sokan örültek, hogy egyáltalán megúszták épp bőrrel és nem végezték ki őket, vagy nem vágták be egy laza 5-7 évre böribe a köztörvényesek közé,stb. Szóval, kábé a '60-as évek elejétől eredeztethető Népünk mára egyre borzasztóbb birkasága, ami mára csak annyiban változott, hogy teljesen feleslegesen verjük a nyálunkat az 1. ajtós felszállási rend miatt, úgy hogy már mindegyik érintett járművön 1-el több ajtó van, mint anno, sőt a 2 évvel ezelőtt a 86.-on 1 évig közlekedtetett 5 ajtós MAN Lions koach már abszolúte alkalmas az 1. ajtós felszállási rend hatékony kezelésére, persze ha 1-2 játékszabályt mindenki betart, pl. nem az 1. ajtón óhajt leszállni, illetve ha felszállt, húzza a belét a kocsi belseje felé és nem áll meg a soförfülkénél, mondván ő látni akarja az utat is, de ha lehet, akkor még mitfahrerkedni is szeretne... Sajnos, sok az agyilag konstans és véglegesen sérült Bp-n, ezért is döntöttem úgy 36 év után, hogy eltolom onnét a cangát. Havi 1 Bp meetinget még kibírok valahogy...

Az a csuklós troli az első képen baromi jól néz ki.

az 5-ik kép beszarás. mikor készült pontosan? még a vakok intézete sincs ott annyira régen?

@KissGecihuszár:
Kakastollas csendőrt minden buszra!
:)

az utolsó képről a 47-49-es villamos igazán visszacsattoghatna a Nyugati térre...

@KissGecihuszár:
A németországi városi buszokon (legalábbis ahol én voltam) mindenhol az első ajtós felszállási rend működik. Ott a sofőr egyben a kalauz és az ellenőr. De vidéken Magyarországon ugyanez a rend működik, ha volánnal mész, első ajtón szállsz föl, jegyet veszel, hátramész, és a hátsó/középső ajtón leszállsz. Sőt a városi buszoknál is ez a rendszer (legalábbis Győrben, ahova régebben elég sokat jártam egy azóta megszűnt párkapcsolat miatt). Nem igazán van belőle probléma, mert a buszon levők többsége rendelkezik bérlettel, hiszen mindennap azzal járnak munkába/iskolába, csak kevesen vesznek - feltartva a többieket - jegyet a sofőrnél, ráadásul ez is csak bizonyos megállókban jellemző, a vasútállomás és a buszpályaudvar környékén, ahol nem helybéliek szállnak fel a buszra, meg amúgy sem jellemző, hogy a nem győriek használnák a Kisalföld Volán (ami a győri városi közlekedést is lebonyolítja) buszait. És azt, hogy az első ajtón csak felszállás, a többin csak leszállás van, valahogy mindenki betartja.
Németországra visszatérve viszont villamosoknál ez nem működik, mindenki ott száll le és fel, ahol akar, úgyhogy én töredelmesen itt és most bevallom, hogy a stuttgarti, freiburgi és heidelbergi villamosokon bizony lógtam :) (Bár lehet, hogy a stuttgarti speciel Strassenbahn volt, sose értettem a villamos és a Strassenbahn közötti különbséget)

@Trónkövetelő: Bocsánat, ha Stuttgart, akkor Stadtbahn, lám, olyan bonyolult, hogy még ezzel is meggyűlik a bajom :)

JAHHH....NOSZTALGIA..., TISZTÁK VOLTAK A BUSZOK, NEM VOLTAK FELVÁ
GVA AZ ÜLÉSEK, KI LEHETETT LÁTNI AZ ABLAKON, NEM RAGADT A KÉZHEZ A FOGGANTYÚ....,LÉNYEGESEN OLCSÓBB VOLT AZ UTAZÁS, MINDENKI DOLGOZHATOTT, TISZTÁBB VOLT A LEVEGŐ, MINDENHOL KISBOLTOK KIRAKATZAI HÍVOGATTAK, MERT ÜZEMELTEK !!!!!, KÜLKERESKEDELMI NAGY CÉGEK MŰKÖDTEK - ÉS NEM JÖTT BE MÉRGEZŐ ÉLELMISZAR AZ EMBEREK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETNI, SEM ENNYI EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ HAMIS ÉS NEM HAMIS GYÓGYSZAR, ÉTRENDKIEGÉSZÍTŐ...ÉS PERSZE DROG....DROG....DROG....!!!

@kvadrillio: JAHHH! ÉS TERMÉSZETESEN ÉJJEL IS LEHETETT UTAZNI NYUGODTAN, MERT NEM VERTÉK KI A ZEMBEREK FOGSORÁT SZÓRAKOZÁSBÓL ÉS NEM TÁMADTÁK LE AZ UTCÁN PÁR FORINTÉRT....MINT MA !

@Trónkövetelő: Ez most vicc? A 600-as (és a 100-as) tényleg ilyen mustársárga (vagy nem tudom, minek nevezik, de nem volán-) volt.

@KissGecihuszár: Azért olyan nagy öröm nem votl a tömegközlekedés régi képek és filmek alapján, például a nyitott ajtóban lógás a (kettes) metró megindulásáig még előfordult. Ugyanígy a csuklós buszok nagy számban megjelenéséig a buszozás se lehetett nagy öröm, a vezetőknek meg pláne, hisz szervó nuku, a 620-asig bezárólag a motor ott dübörgött mellettük... De nem volt más, úgyhoy mindenki alkalmazkodott. Gondolom. De azért ne felejtsük el, hogy akkoriban indult az egyéni motorizáció, és az álom egy saját autó volt a családokban, nem az, hogy lehessen még egy kört menni a csuklós Ik60 trolival :)

@Hamster:
Annyira belém égett, hogy a troli márpedig piros, hogy még a szememnek sem hittem, egyből azt gondoltam, hogy a fénykép hibás :)

@Trónkövetelő: Ott van alatta az utolsó link, ami egy pár vées képre mutat, az is sárga. Szerintem ebben a blogban érdemes a linkekre kattintani :)

@kvadrillio:
Nem csak mérgek nem jöttek be, hanem alapvető cikkek sem, a kisboltok jó részében nem lehetett kapni szinte semmit. Ha az ember olyasmire vetemedett, hogy elment családostul Balatonra nyaralni, vinnie kellett magával vagy 20 kiló élelmiszert, mint valami afrikai expedícióra, mert a boltok üresek voltak. A nagyszüleim amikor Balatonra mentek, élő csirkéket vittek le magukkal, meg nyulakat, a nyaraló végében meg konyhakert volt, és nem hobbiból, hanem mert másként nem nagyon lett volna mit enni. Ezt hívták hiánygazdaságnak. Ha akkoriban valaki "nyugatra" ment, az egyik első dolog, amin megdöbbent, az volt, hogy a boltok polcai tele vannak.

@Trónkövetelő: nos, azért a "vidéki" Magyarországot ne vegyük egy kalap alá, ugyanis vannak egyrészt az MKV, PKV (momentán Tüke Busz; beszarás!), DKV, KKV (azaz a Kaposvári Tömegközlekedési ZRt), másrészt a Megyei Volánok helyi viszonylatszámos járatai, mint pl. Győr, Szolnok, Nyíregy, Eger, Szombathely, stb. Ezen járatok közös tulajdonsága, hogy olyan előreváltott, számozott jegyekkel lehet felszállni, mint amilyen a BKV-nál (bocsi, BKK-nál) van. Az már más kérdés, hogy egyik városban sem olyan horror áron kaphatóak az egyvonalas jegyek, mint a vízfejben, de ennek is megvan az oka, mondván, hogy a vízfejben minden " kicsit más", mint az ország területének kb 50%-át kitevő egyéb megyei jogú és egyéb városaiban. Ezen mindig jót szoktam röhögni, csak úgy teli torokból, mert ez egy egetverő baromság, de mindegy, itt az ilyen dumákat is be lehet adni a sok bégetőnek! Tehát helyi járatokon itt sem a sofőr nyomtatja ki a jegyet, hanem vagy előreváltott jeggyel, vagy bérlettel szállhatsz fel, illetve vehetsz a sofőrnél is, de nála sokkal drágább, mint az automatából, vagy a jegypénztárnál megvéve. ami a villingereket illeti; ha jól tudom egyik villamosos nagyvárosunkban sincs állandó 1. ajtós felszállás, hiszen a 150-200 utast befogadni képes, ráadásul több kocsis villingerek esetében képtelenség is lenne az 1. ajtózás. Nem tudom, hogy az SZKV Pesa villingerein, illetve az MVK Skodáin ez megoldható lesz-e? Szerintem max csak a nagyon késő esti, ill kora reggeli időszakban, mert különben pl az 1. vili még 1 óra alatt sem járná meg a Felső-Majláth Tiszai PU útvonalat, illetve kitörne egy miskolci polgárháború már az 1. napon, amikor hadrendbe állnak az új villingerek és hasonló lenne az SZKV-nál, de ha kész lesz egyszer, akkor a DKV 2. vonalán sem hiszem, hogy vidám kacaj kísérne egy 1. ajtós felszállási rendet. Ami Stuttgartot illeti; '89-ben ott éltem 3 hónapig (sajnos, csak addig, mert Anyám besokallt a folytonos lepattintások miatt, aztán visszajöttünk! Akkor kellett volna elmeorvosi vizsgálat mind kettőnknek...) és néha én is megtettem, hogy amolyan csóri Magyarként nem vettem vonaljegyet, mint ahogy megtettem ezt Párizsban is olyankor, ha csuklós busszal utaztam, ahol ugye nincs 1. ajtós rend. De Münchenben is lógtam 1-2 busz, ill villinger járaton, ha épp lejárt a 3 napos turista jegy. Viszont, jogosan b@ssza a vidéki nagyvárosok lakosságának csőrét, hogy micsoda irdatlan pénzek mennek el a feneketlen pénzeszsák BKV (BKK) fenntartására, miközben ők azzal szembesülnek, hogy hol suba alatt, hol pedig nyíltabb formában folyik a helyi KV-nál, vagy Volánnál a racizás az amúgy sem BKV-s követési ritmusú, sok esetben a BKV-s brutál tömöttnek hírdetett viszonylatokhoz képest is heringes doboz tömöttségű viszonylatokon. S mióta a helyi önkorminak már nem kötelező feladat a saját tulajdonú KV fenntartása, azóta meg pláne nem szempont a helyi vezetés szemében loosernek tekintett, tömegközlekedést használók tábora, akik valószínűleg "nagyon buták, primitívek, hiszen ha nincs saját kocsijuk, vagyonuk, menő állásuk, vagy jól menő cégük, akkor alávalóak" ,ahogy ezt a lázár janez mondotta vót...

@Trónkövetelő: Várjál, nem azért vittek ilyesmit le, mert olcsóbb volt? Vagy mikorról beszélünk? Csak mert családi elmesélések szerint az ötvenes években a csirke komoly vagyontárgy volt, a rendszeres húsfogyasztás meg például budapestiek körében egyfajta státusszimbólum. De az én gyerekkoromban üres pultokat már csak csehszlovákiai hentesnél láttam (ugyanakkor a tejtermékeik meg sokkal finomabbak voltak).

@KissGecihuszár: "micsoda irdatlan pénzek mennek el a feneketlen pénzeszsák BKV (BKK) fenntartására"
Ez azért nem korrekt, mert például a vidék BKV-ja szerepre jogosan pályázhat a MÁV, ami évente négyesmetrónyi pénzbe kerül, aminek többségét nem Budapesten költik el (hacsak nem a székházakat nézzük:). Az más kérdés, hogy egyébként a MÁV kihasználtságában szintén Budapest környéke (elővárosi forgalom) a "legnyereségesebb", de ettől még ez a vidék-Budapest szembeállítás sima bunkóság, hiszen a budapesti lakosok meg jellemzően agrártámogatást nem kérnek, az autópályák se ide épülnek, hanem hogy a többi régiót is el lehessen érni, stb. Ahol alaphangon is tízszer annyi ember van, mint bárhol máshol, az naná, hogy többe is kerül. Ilyesmivel sajnos csak az embereket lehet szembeállítani egymással, pedig erre lenne szükségünk a legkevésbé :(

@Hamster:
'50-es, '60-as évekről. Én nyilván csak a '80-as évekre emlékszem, akkor bp-en már tényleg tele voltak a polcok, de vidékre, minél kisebb településre mentünk, egyre rosszabbul ellátott boltokra lelhettünk.
De az biztos, hogy a csirkék jöttek a család után a postavonattal még a hatvanas években :) Egy ismerősömék nyaralójának kertjében kiskoromban még láttam (az akkor már nyilván nem használt) nyúlketreceket. Az ilyesmi eléggé elterjedt volt.

@KissGecihuszár:
"Az már más kérdés, hogy egyik városban sem olyan horror áron kaphatóak az egyvonalas jegyek, mint a vízfejben /.../"
Győrben a menetjegy elővételben 250,- Ft., vezetőnél 440,- Ft., az utóbbi drágább, mint a bp-i. A havibérlet 5600, ami a kb. fele a Budapestinek, de Győrben nem feleannyi buszjárat és más potenciális szolgáltatás van, mint Bp-en, hanem jó, ha a tizede. Egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy a győri tömegközlekedés nagyságrendekkel lenne olcsóbb a budapestinél. Csak ott az ember tényleg csak nagyobb távolságokra jár busszal, mert nem olyan nagy a város, ha menni kell valahova, az a "valahol" egy Győr méretű városban általában nem szokott 10-15 perc gyalogútnál nagyobb távolságra lenni. És Győrben nincs metró, villamos, trolibusz, fogaskerekű, gyermekvasút, libegő, sikló...

@Trónkövetelő: Na igen, amiket édesanyám mesélt, hogy hogyan éltek, én már eleve a jóba születtem bele.

@Hamster: Bocsi, de most kénytelen leszek veled vitába szállni, mert egyrészt senki nem kérte, hogy egy 10 milliós országnak legyen egy 2 milliós vízfeje, melyet igaz még a kádárérában alakítottak ki, de ezt a "jó szokást" a módszerváltás után is folytatták, ahelyett, hogy hardcore decentralizálásba kezdtek volna, ill az országba települni kívánó multi cégek jelentős részét szépen a vidéki nagyvárosokba irányították volna. Ami pedig az agrártámogatást illeti; nos, azt nagyobbrészt az EU adja, ha nem adná,akkor a honi agrárium úgy omlana össze, mint a kártyavár és akkor biza a sok kis cosmo-yuppie gügyögő Pesti is éhen halna, mert asszem azt a TÉNYT elfogadhatjuk, hogy élni csak élelmiszer magunkhoz vételével lehet, amit ugye a vidéki parasztságnak kell(ene) megtermelni. Bár, a '90-es évtized elején még az akkor ellenzéki szdsz már elkezdte azt a baromságát is hangoztatni, hogy "felesleges itten szarakodni a mezőgazdasággal, illetve az élelmiszeriparral, majd szépen behozunk mindent nyugatról, mert ott úgyis zöldebb a fű, kékebb az ég és különben is, ők sokkal jobban értenek mindenhez és ezt még a mihályi péter nettó vadbarom kiegészítette azzal, hogy (...) a falun, mint élettéren túlhaladott a történelmi fejlődés, a fiatalok úgyis inkább felköltöznek Bp-re, inkább diplomások akarnak lenni, majd felelősségteljes pozíciót vállalni egy multinál, akik szintúgy mindent jobban csinálnak, magas szinvonalú know-howt adnak át a sok primitív átlagmagyarnak..." Hidd el, 42 évesen én bőséggel végig "élveztem" a '90-es évtized minden nettó vadbaromságát, melynek teljesen logikus következménye az a szarhalmaz, ami itten mára összejött és melyből kikecmeregni szerintem szinte reménytelen vállalkozás, ugyanis egész Európa -országonként eltérő mértékű- szarban van, köszönhetően a Nyugat-európában masszív gyökeret vert bal-lib bagázsnak! Ami a BKV jelenkori állapotát illeti; nos, remélem, mindenki emlékszik "dicső" demszky gáborkánk fémjelezte 20 évre, mialatt a tulajdonos fővárosi önkormányzat reálértéken egyetlen petákkal nem emelte a BKV támogatását, rettenetesen elavult,szétaprózott telephely szerkezettel, hatalmas Akácfa u-i vízfej központtal, a céget egyfajta saját kincsesbányának tartó managementtel, rengeteg párhuzamossággal, kellően át nem gondolt teljesítmény elosztással, hosszú évekig elszabotált ú.n. rajononkénti költségkalkuláció hiányával (ez röviden arról szól, hogy egzakt számokkal le van írva, hogy mibe is kerül 1-1 viszonylat fenntartása; gázolajostól/áramigényestől, bértömegestől, jármű fenntartási költségestől, megálló karbantartási költségestől, mindenestől, hogy pontosan lehessen látni, hol van pazarlás, hol szorít a cipő!), miegymás érdekessel egyetemben. Ne is haragudj, de én ezt a BKV-t nem tartom sem EU, sem világviszonylatban korszerű közösségi közlekedési cégnek, ahol immár évek óta képtelenek bevezetni pl a megtett úttal arányos tarifa számítást, teljesen koncepciótlanul folynak a jármű beszerzések, a VT Transman, mint hűbéres olyan színvonalat nyújt, hogy ilyenért másutt statáriálisan tarkón lőnék a teljes managementet, olyan a sofőrállományuk -tisztelet a kevés kivételnek- ,hogy a Citarokból már vagy 2 tucatot zúztak le, stb. Az 1., 3. villinger felújítási prozsé "csak" több, mint 1 évet csúszott, ezáltal ott is milliárd körüli többletköltség keletkezett és hol van még ezen viszonylatok felújításának, befejezésének vége?! bocs, hogy elkapott a hevület, de én már nem tudok szemellenzősen félrenézni, ha ilyen tökkelütött idióta vitézy dávidkafélék önfeledten rombolják szét egy 1.7 milliós nagyváros 20-25 évvel ezelőtt még híresen jól működő BKV-ját, majd verik a tam-tamot a Tarlóssal egyetemben, hogy tessen má a Hazánk összes nagyvárosának helyi közösségi közlekedésére szánt EU-s, illetve Hazai forrás 90%-át nekik adni, mert különben lekapcsolják a főkapcsolót!

@Trónkövetelő: Ne Győrről beszélj egyfolytában, hanem az olyan nagyvárosokkal hasonlítsd össze Bp-t, ahol szintúgy van KV és van villinger, troli, busz, stb. Tehát Miskolc, Debrecen, Szeged már lehet összehasonlítási alap, bár utóbbinál a buszközlekedés nagy részét a Tisza volán bonyolítja.

Jó látni ezeket az "öreg" jószágokat.

Annyi kiegészítéssel élnék, hogy az említett kendőlengető szobor akkoriban "Juli, itt hagytad a bugyid" fedőnéven futott.

@Don Quixote de la Ferko: Akinek ekkora bugyija van, az után aligha futna akárki is, inkább előle :)

@KissGecihuszár: Erről már beszéltünk, de ez a vízfej nem 1950-ben alakult ki, akkor már tény volt, csak körberajzolták egy piros vonallal. A vasútvonalak már eleve Pest-Buda központúan épültek ki, a Kiegyezés táján egyértelműen nőtt a város fontossága, a Milleniumra meg már végképp vetélytárs nélküli volt az országban (a magyar részre gondolva). Gépfegyverrel, kitelepítéssel nem tudsz decentralizálni, abból csak nyomor és pusztulás van. Az elővárosokba kiköltözés állt a legközelebb ehhez, de az is csak látszat volt, a valóságban több gondot okozott, mint előnyt (reggel be, este ki, adót kint fizetnek, a levegőt itt pöfögik), és mostanában be is fejeződött, sőt, visszafordult.

Teljes utópia, hogy egy 150 éve zajló, kvázi természetes folyamatot meg lehet fordítani. Az csak akkor lenne lehetséges, ha hirtelen itt nem lenne erőforrás, másutt meg igen, de ez nem így van, mert itt ellenne még több ember is, mindenütt másutt meg katasztrofális lenne, kiépíteni meg sokszorosába kerülne azt az infrastruktúrát, a lakásokat, az ellátó intézményeket, magukat a munkahelyeket.

@KissGecihuszár: " Tehát Miskolc, Debrecen, Szeged már lehet összehasonlítási alap"
Milyen szempontból? Semmilyenből? Budapestet még Pozsonnyal is csak nagyjából lehet összehasonlítani, mert inkább Prágával, Béccsel van egy szinten. És szégyenletes is a különbség, aminek az alapja a finanszírozás, hogy még Prága is sokkal többet költ a tömegközlekedésre, mint Budapest, ami évtizedes távlatban csak vitorlázik, és amikor jönne a dugóhúzóba zuhanás, akkor az állam segítségéért kiált. Az más kérdés, hogy meg kellene nézni az összes rendelkezésre álló pénzen túl a forrásmegosztást is, ti. hogy Budapestnek mennyi jut arányaiban az adóbevételekből. Fogalmam sincs, mennyi, de érzésre nem sok, a politikusok meg régóta úgy gondolták, hogy akkor a legelső hely, ahol spórolnak, a tömegközlekedés. Mert spórolnak, nehogy azt gondolja akárki is, hogy önfenntartó lehetne, és még fejleszteni is lehetne, ez az említett két rokon városban sem így működik.

@KissGecihuszár: "igaz még a kádárérában alakítottak ki"
Hirtelen csak ezt találtam, de ez is azt mutatja, hogy '41-ben többen laktak a mai Budapest területén, mint '49-ben, és aztán is csak visszatért a Trianon után kialakult nagyságrendű folyamatos növekedéshez, ami a hetvenes évekre be is fejeződött, '90 után meg nem hogy stagnált, de visszafordult:
hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_n%C3%A9pess%C3%A9ge#Nagy-Budapest_n.C3.A9pess.C3.A9ge
Ez így teljesen ellentmond annak, amit gondolsz. Függetlenül, hogy jó vagy sem, ami van, Budapest vízfejségének alapját a reformkorban, a kései iparosodásban és a logikus történelmi folyamatokban keresd.

Azt a sárgát láttam ma a Stadionok -nál.

@KissGecihuszár:
Győrt Ön hozta föl az egyik kommentjében. Én bizony azzal érvelek, mert azt eléggé jól ismerem, egy magyar nagyváros, elég fajsúlyos tömegközlekedéssel. Ráadásul azzal is kilóg a többi városunk közül, hogy rendelkezik saját gépgyártással, úgyhogy a buszaik bizony Rába gyártmányúak.
www.raba.hu/jarmu/termekek_-_technologiak.html
Ha esetleg nem hinne nekem valaki (nem a rakétavetők szaladgálnak a győri utcákon:).
Csupán azt kívántam bizonyítani, hogy a Budapesten "tömegközlekedés" címén elköltött pénzek nem extrém módon számítanak más - még magyar városokhoz képest sem - soknak. A BKV - annak ellenére, hogy kétségkívül elavult járműállománnyal rendelkezik - kiválóan ellátja a feladatát. Én eléggé a halál faszán lakom - Gazdagréten - mégis minden reggel beérek a Kossuth téri munkahelyemre. Persze nyilván van korrupció, az nem igaz, hogy mi itt bp-en elszívjuk a levegőt a vidékiek elől. A budapesti tömegközlekedés fenntartása nemzeti érdek. Nekem volt szerencsém nyugat-európai közlekedési vállalatokhoz, ott a járművek tényleg szebbek és jobbak voltak, mint itt, de naponta jött belőlük kettő, és ha bármi miatt lekéstem, mehettem gyalog, vagy hívhattam taxit. Itt meg állok a fosban 10 percig, de legalább eljutok A-ból B-be.
Másrészt meg mitől is vízfej Budapest? Prága akkora, mint Budapest, vagy még nagyobb is, és a csehek annyian vannak, mint mi. Ausztria meg 8 milliós, de van egy 2 milliós Bécsük. Brüsszel 1,5 milliós, a belgák vannak 10 millióan. Dánia 5 milliós, Koppenhágában laknak 1,1 millióan. Svédország 8 milliós, Stockholmban laknak 1,3 millióan. Norvégia 5 milliós, Osloban laknak 1 millióan. A modern civilizáció már csak ilyen. És ha már ennyi ember van egyrakáson, nekik bizony kell közlekedés.

@Fergabor1: Énis! Te mikor értél az Istvánban?][

1968-ban estem le a fáról éretten. (IV/B, angol, Guothné)

@Siposdoktor: Egyébként a pótkocsissal is sokat utaztam.

@Siposdoktor: Póton "sofőr" király dolog volt. Viszonylag kicsi voltam, amikor azokkal utaztunk. (már nem emlékszem, miért, mert általában a Keleti felé mentünk 79-essel, és a régi gömblámpa-csillárokban gyönyörködtem.
@cyan: Emlékeim szerint a pótoson is lehetett kalóz, mert akkoriban még bérletem biztos nem volt. (A tévedés jogát fenntartom, 70-71 tájéka óta lehet bérletem)

Típusilag az összesen utaztam, Ziu5-höz volt szerencsém a sofőrülésből is, egy valamikori trolivezető családtag jóvoltából.

@cso zsi: Felülbírálom magam. 78-79 tájékán még utaztunk csuklós 75-össel, a kolléga szerszámosládájából kiszóródott egy csomó csavar a falécek közé. Kallerülés már nem volt.

@cso zsi: pótosra csak a 12-es autóbuszra emlékszem, az is a 60-as évek elején lehetett. Ezeket a pótkocsis buszokat váltották fel a csuklósok.

@cyan: Konkrétan: maps.google.hu/maps?hl=hu&ll=47.503577,19.10677&spn=0.02041,0.077162&t=h&z=14&layer=c&cbll=47.503582,19.106793&panoid=dEUVCDVdgLPjN8BJEZklsA&cbp=11,351.16,,0,-6.81
és forum.rtlbulvar.hu/pictures/forum/2008/07/24/4786472.picture
Vagy egy Thököly-Hungária (alias Zugló vasútállomás) www.bkv.hu/upload/M_163/1/270_d83ad4deec4826b95f2fa9133fedc5f9.jpg

@cso zsi: emlékszem rá, de nagyon kicsi gyerek voltam még (60-as születésű vagyok). Villányi úton laktunk, így maradt meg a 12-es busz.

Talán nem sértődik meg a bloggazda, ha egy másik lapról idézek: villamosok.hu/troli/ik-60t/ik60.html

"A pótkocsik az IK-60-nál későbbi széria. Az ablakai alumíniumkeretesek voltak - a vontató IK-60T-n kurblis ablaktekerők voltak, míg a póton elhúzható ablakok. Ajtaja valószínűleg sűrített levegővel üzemelt, ezt az ajtót is a vezető működtette az ülőkalauz jelzésére (mások elmondása szerint a kalauz zárta az ajtókat). A pótkocsiban egy beosztott ülőkalauz dolgozott, azonban 1964. október 4-én megszűnt ez a szolgálat (azaz kalauz nélküli lett a pótkocsi). 1966. július 1-től megszűnt a kalauzi szolgálat egész Budapesten."

(ezek szerint nem emlékeztem én rosszul, de a "KN" táblákra is emlékszem, retronom.hu/files/images/KN.preview.jpg
holott a jelzett időpontokban még csak 3,5 valamint 5 éves voltam.)

"Nem volt egyszerű feladat pótkocsis szerelvényt vezetni. A belvárosi utcákra nem is volt alkalmas, mert a kanyarokban a pótkocsi a vontatónál belsőbb íven fordult. Nehéz volt a fékezés is vele, villamosfékkel nem volt a pótkocsi fékezve, csak légfékezésnél. Különösen vigyázni kellett vele jeges, csúszós időben, amikor a pótkocsi óvatlanabb pillanatokban "kielőzhette" a vontató részt. (Ez utóbbi jelenségtől nincsenek a csuklósok sem teljesen megkímélve: a középső tengelyes hajtású IK-280-as utánfutó része is képes kifordulni fékezéskor, illetve a tolócsuklós IK-435-ös busz is be tudja bicskázni a járművet havas időben elinduláskor.)

A pótkocsis trolibuszok szinte kizárólag a 75-ös vonalon üzemeltek 1968-ig. Ezután a járműveket selejtezték."

@Trónkövetelő: Én is meglehetősen jól ismerem Győrt (is), ugyanis volt olyan év, amikor 2 hetente voltam ott és volt szerencsém kipróbálni a helyi "KV"-t is, azaz a Kisalföld Volánt. Épp ezért szeretném ismételten jelezni, hogy Győr nem hasonlítható sem Miskolchoz, sem Debrecenhez, sem Pécshez, ahol 100%-ig önkormányzati tulajdonú KV-k vannak. Javaslok 1-1 látogatást a nevezett városokban. Aztán nem a fővárosi népesség vs a "vidék" népessége, hanem a főváros vs vidék GDP termelő képessége a legfontosabb, mely nálunk 50%(az ország területének 1%-án, azaz 930Km2-en, mely ugye Bp és agglomerációja vs másik 50% az ország további 99%-a, illetve ha csak a vidéki lakott területeket vesszük alapúl, akkor mondjuk 50-60%, mely egész elképesztő vízfejűséget jelent a közgáz "álmos" könyvek szerint! Nos, ez itt a fő probléma és az elmúlt 23 év terápiái mind látványos kudarcot vallottak, már amik ezt az ordító vízfejűséget csillapítani hívatottak! Ezért jött el a hardcore megoldások ideje, azaz ha kell,akkor némi presszióval csökkenteni a Bp-n található KKV-k, illetve LC-k ( éves nettó 200m HUF árbevételtől felfelé működő hazai és multi egyaránt) számát és ezeket kellő pénzügyi támogatás mellett átköltöztetni a Keleti és Déli megyékbe Nógrádtól Szabolcson, Békésen át egészen Somogyig, Baranyáig! És mert a melóhely manapság nagy kincs, ezért az egyes áttelepülőknél melózók alsó hangon 70-80%-a menni fog a "szeretett" melóhely után, így tehát meglehet a hőn áhított 1-1.3 millió költöző Pesti és agglomerációs polgár. A fennmaradó -lesz, aki annyira buzulja a vízfejet, hogy ő inkább elköszön a cégtől, sebaj- 20-30%-nyi helyre pedig felvehető lesz az a szintúgy Magyar polgártársunk, aki esetleg évek óta nem talál a lakhelyétől akár 50-60Km-re is a képzettségének megfelelő melót, tehát ezzel több legyet üthetünk 1 csapásra, azaz elindulhatunk az NSZK által már sikeresen bejárt úton, mely nem szólt egyébről, csak arról, hogy élhetsz bárhol az országban, a lehetőségeid, az életminőséged nagyjából ugyanolyan jó. sikeres országgá lett az NSZK? Háát, szerintem mindannyian tudjuk a választ?!?