A múltkori német buszos bejegyzésem valami olyan címmel került ki az Index2-re, hogy "mulatságos buszok Németországból" - pedig szerintem semmi furcsa vagy vicces nem volt a felsorolásban. Hogy ezt alátámasszam, jöjjön most pár olyan gumikerekű, ami tényleg meglepőnek tűnik a budapesti 15-öshöz képest! Gyorsan azt is hozzáteszem, hogy még véletlenül se akarok ötleteket adni a magyar közlekedés fejlesztéséről álmodozó politikusoknak. Sőt.

Forrás: Martin Hawlisch (LosHawlos) [GFDL oder CC-BY-SA-3.0-migrated], via Wikimedia Commons

Ez itt fent alapvetően egy korai alacsonypadlós Mercedes busz. Amivel többet tud az átlagnál, az pár oldalra kiálló vezetőkerék, melyek segítségével megfelelően kiépített pályán kormányzás nélkül is tud haladni. Nem túl bonyolult ötlet; leginkább oda érdemes ilyet telepíteni, ahol már eleve van zárt villamospálya - a fentebbi képen is ilyen példát látunk, Mannheimből. A Mercedes "O-Bahn" néven próbálta eladni a világnak a megoldást, bár ez az elnevezés gyakorlatilag csak az ausztráliai Adelaide városában maradt fenn, mindenütt másutt simán "spurbus"-nak nevezték. Fontos megjegyezni, hogy másféle vezetett buszrendszerek is léteztek-léteznek, de mi most maradjunk csak Benzéknél - ha már egyszer ők találták ki a busz műfaját :) A vezetett busz csak a kezdet volt, a cég valahogy így gondolkodhatott: ha van buszunk, az akár trolibusz is lehet, ha pedig nevezett buszunk kényszervezetve van, akár olyan helyekre is beküldhetjük, ahol nem szívesen bíznánk sofőrre a kormányzást. Például a föld alá:

Nem is akármilyen alagutakat láthatunk a videón, hanem az esseni villamos és Stadtbahn (az egyik méteres, a másik normál nyomtávú) alagútját! A villamos és a troli felsővezetékeinek keveredését a legegyszerűbb módon zárták ki: utóbbit kicsit magasabban, oldalra elcsúsztatva vezették, nehogy a villamos áramszedője rövidre zárja őket. A megoldást egyébként felszínen is gyakran alkalmazzák, legközelebb hozzánk Szegeden. Az esseni duális földalatti rendszer csak 1991 és 95 közt üzemelt, de sok gond volt vele, úgyhogy a föld alatti szakaszokat felszámolták - a felszínen viszont ma is használnak vezetett buszokat. Valami hasonló működik Seattle-ben is: ott eredetileg trolik jártak az alagútban, amiket hibrid buszokra és villamosra cseréltek - viszont amennyire a képek alapján meg tudom ítélni, a kormányzás ott a buszvezetőkre van bízva. Ha valaki látta már élőben azt a rendszert, meséljen róla kommentben! Tényleg nincs kényszervezetés, vagy csak nem sikerült meglátnom?

Még mielőtt a föld alá mentek volna, a hetvenes évek végén a Mercedes kitalálta a fentebbi képen látható izét is: egy kétirányú, kétoldali ajtós duplacsuklós buszt, ami villamosáramszedővel működött (a visszavezetést vélhetően a vezetőelemekhez tartozó érintkezők végezték). Egy betonelem-gyártóval együttműködve úgy gondolták, hogy a nagyvárosok majd ilyen vonalakat építenek metró vagy villamos helyett - a városok viszont osztottak-szoroztak, és inkább nem tették ezt, így a járművet valamikor '82 után leállították. Csak próbapályán használták, úgyhogy nem derült ki, milyen lett volna városban, viszont állítólag 100 km/h-s sebességet is elértek vele.

A német szövetségi vasút egyébként korábban másik irányból közelítette meg a problémát - ők nem vasútszerű buszt akartak, hanem vasúton is futni tudó normál buszt:

Az olaszosan könnyed nevű Schienen-Strassen-Omnibushoz hasonló jószágok persze mindenhol épültek, a Deutsche Bundesbahn 1951-ben annyiban tért el a "cseréljük a gumikereket vasra" elvtől, hogy a gumikerekű buszra csak a vasútállomáson kellett felcsatolni a vaskerekű adaptereket - konkrétan két kéttengelyes forgóvázat. A dolog jól nézett ki filmen, de az elkészült 50 ilyen járműből végül csak 15-öt használtak kettős üzemben, a maradék sima gumikerekűként élte le az életét. Egyébként állítólag százhússzal is tudott vaspályán haladni, de nem szívesen lettem volna a környéken, amikor szembetalálkozik egy gőzmozdonnyal :-/

A mai utolsó fogásunk igazából csak a nevében busz, de nem bírtam nem idetenni: az Aerobus. Ráadásul igazából svájci találmány, de a leglátványosabb bevetését Mannheimben élte meg:

Forrás: jhm0284 [CC-BY-SA-2.0], via Wikimedia Commons

Függővasutak persze sokfelé vannak, az egyik leghíresebb - a wuppertali - konkrétan Németországban, ennek a rendszernek viszont az volt (lett volna?) az előnye, hogy maga a pálya kábelekből áll, nem egyetlen hosszú acél rácsszerkezet az egész. Ráadásul a jelek szerint gyorsan telepíthető és bontható volt, hiszen Mannheimben is csak '75 áprilisa és októbere közt közlekedett. A fentebbi kép kapcsán persze az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen FIAT-ot látunk a bal alsó sarokban? ;)

Azért elég lenyűgöző ez a reklámvideó, már csak a tipikus hetvenes évekbeli hangulat miatt is. Úgy érzem,  manapság nem fektetnének komoly pénzt egy ilyen méretű bemutatóüzem létrehozására. Ki mit gondol, üzemelhetne egy ilyen Magyarországon megbízhatóan, incidensek (balesetek) nélkül, vagy csak svájci tervezés és német üzemeltetés mellett működhetett volna?