A múltkori, 1941/42-es budai életképek után ismét BSzKRt korabeli képek landoltak a postafiókomban, ezúttal Adorján Pétertől, aki Nagy Antalné jóvoltából oszthatta meg velünk Vida Ferenc hagyatékát. Túl sok információt nem kaptam hozzájuk, úgyhogy ha valakinek eszébe jut valami: felismer valakit, tud valami plusz részletet, nyugodtan írja le kommentben!

Valószínűsíthetően a régi hűvösvölgyi végállomáson várakozik indulásra ez az S típusú villamos 1931. július 6-án - vélhetően egy tanfolyam végének örülnek a résztvevők. Az öltözet, főleg az oktatótisztek egyenruhája elsőre is feltűnő, ezen felül érdekes még a kocsi oldalfalának alsó, fehérre festett részében a reklám, illetve az ablakok elé leengedhető árnyékoló vászon. Előbbi azt mutatja, hogy a bevétel már akkor is fontosabb volt, mint az egységes kinézet, utóbbi pedig ma is elkéne nyaranta, nem?

Aki ilyen villamossal akar utazni, ma is megteheti, a BKV 611-es számú nosztalgiakocsija ugyanis ilyen típus - bár értelemszerűen nem BSzKRt, hanem korábbi állapotra felújítva.

Másik tanfolyam, néhány évvel később: Q típusú kocsi várakozik 1934. június 7-én a kelenföldi kocsiszín akkor még szinte új csarnoka előtt. A korabeli utcakép jellegzetes része volt az alsó fehér sávban csak félig látható fejfájás-csillapító pasztilla reklámja, ami Beretvás Tamás kőbányai gyógyszerészmester találmányát hirdette. De vajon ki lehet a kalapos, óraláncos úr a csoportosulás közepén? Esetleg a vizsga hatósági biztosa?

Ugyanott, ugyanakkor. A balról negyedik ablakban a fiatalember esetleg a sikeres vizsgát bizonyító oklevelet mutatja a fényképezőgépnek?

Ilyen villamos is van (ugyancsak korábbi állapotban), a szentendrei múzeumban. Működőképes, de nem szokták használni, mert régi, viszonylag gyenge, érzékeny szerkezet, vigyázni kell rá.

Egy másik tanfolyam csapata, 1934. szeptember 15-én, ezúttal egy középbejáratú kocsi előtt pózolva. A képeket nézegetve jöttem rá, milyen keveset tudok a villamosüzem személyzeti oldaláról, jelesül arról, hogy mit jelentett pontosan a különböző színű egyenruha, a rangjelzések a galléron. Aki ismeri ezek jelentését, ne fogja vissza magát, meséljen a kommentek közt!

Egy másik középbejáratús kép - vajon mit jelenthet az, hogy a rajta látható urak többsége civilben látható? Elképzelhető, hogy nem járművezetőkről van szó, hanem mérnökökről, tisztviselőkről, akik valamilyen bejárás, műszaki próba miatt voltak jelen?

A kép hátulján található felirat szerint a 1937. március 8.- április 20. közti tanfolyam résztvevőit láthatjuk a külső Váci úton, a Fóti útnál, ahová akkoriban egyébként a 87-es jelzésű villamos járt. Jobbra hátul felismerhető a cérnagyár jellegzetes kéménye.

Ugyanaz a tanfolyam valamelyik telepe udvarán, egy négyablakos Q kocsi előtt.

A most következő képekhez sajnos nem tudok dátumokat kapcsolni, de valószínűleg hasonló alkalmakkor készülhettek, tanfolyamok emlékére.

Érdekes váltás a korai, laternás tetejű kocsik után ez a 2900-as. Jó sokan vannak, és ismét többségben a "civilek". Vajon mi lehetett az apropó, és hol járunk?

Még jobb a hangulat, egy kis gömb alakú "életmentő" is befigyel a vidám társaságnál. A helyszín nem ugrik be, csak azt érzem, hogy ha valaki megmondja, hol készült a fotó, nagyon mérges leszek magamra, amiért nem ismertem fel. De valaki mondja meg, mert már fáj a fejem, annyit néztem :) Érdemes megnézni a kocsi utasterében felakasztott kalapokat is.

Itt már végképp osztálykirándulásos a hangulat, csak az egyenruhások igyekeznek őrizni a komolyságukat. Talán épp mindenki túl van a sikeres vizsgán? Balra egy favázas ezrest is láthatunk, pótkocsival.

Illő pár szót ejteni a képek közös nevezőjéről, Vida Istvánról is, aki eredetileg a BÚR-telepen dolgozott - először mint kalauz, majd a kocsivezetői beosztáson át egészen oktatótiszti beosztásig jutott. Az ő fia volt Vida Ferenc, aki a SZAÜ/FAKV/FAÜ-nél kezdett kalauzként, majd az '50-es évek elején került a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottság Közlekedési Főosztályára Daczó József (későbbi BKV vezérigazgató) beosztottjaként. A képek az ő lányától, Nagy Antalné, született Vida Máriától - aki maga is 35 évig dolgozott a BKV-nál - kerültek Adorján Péterhez. Egy igazi közlekedési dinasztiáról van szó, ami önmagában is figyelemreméltó!

Jobboldalt egy igazolványképen láthatjuk Vida Istvánt, a bal alsó sarokban a BSzKRt díszes szárazbélyegzőjének nyomával. Lent szintén ő látható kollégáival, valamelyik telepen.

A képekért köszönetet szeretnék mondani Nagy Antalné Vida Máriának és Adorján Péternek! Kérem az ilyen profilú weboldalakat és facebook csoportokat, hogy próbáljanak ellenállni a "levágom a feliratot/rárakom a saját vízjelemet" jellegű késztetéseknek, tiszteljék meg ennyivel a képek készítőit! Köszönöm.