Családi kirándulást terveztünk, és én speciel a Mátrába szerettem volna menni, de az időjárás úgy alakult, hogy ott csak eső és ború fogadott volna bennünket, ezért spontán módon inkább nyugatnak indultunk. A Monostori erődöt már évek óta meg szerettem volna nézni, de gondoltuk, a szlovák oldalra is érdemes átmenni, elvégre az volt a tulajdonképpeni történelmi város, és a tulajdonképpeni vár is ott volt.

Ki másról is nevezhették volna el a városháza előtti teret, és ki másnak a szobra állhatna a közepén, mint Klapka Györgyé?

A tér szépen rendbe lett hozva, de a nem túl nagy belváros azért még több helyen felújításra vár. Nem tűnt nagynak a turistaforgalom, meglepően csendes volt minden!

A város lakosságának még mindig túlnyomó része magyar, úgyhogy a magyar nyelvű feliratok nem számítanak ritkaságnak, ...

... ez itt pedig egyenesen a magyar nyelven működő Selye János Egyetem központja az egykori Tiszti pavilonban. Nagyon kellemes hangulatú kis udvar...

... bár viszonylag kevesen élvezik ki az adottságait.

Főúri családi palota nélkül nincs magyar város: jobbra a Zichy-palota látható. Bal oldalon a Szent András-templom nemrég felújított tornyai világítanak a napfényben.

Ezután az erődöt szerettük volna megnézni; itt volt az 1848/49-es harcok fókuszpontja, de sajnos lepattantunk az Újvár kapujáról. A kifüggesztett felirat szerint naponta kétszer indul vezetett túra, mi pedig - találomra jőve - pont a két időpont közt érkeztünk. Mivel azonban Komárom körül jókora erődrendszer húzódik, nem maradtunk kőfalak és kazamaták nélkül: eredeti úticélunk, a magyar oldalon fekvő Monostori erőd felé vettük az irányt...

... de persze nem egyenesen, egy kicsit még sétáltunk. Ezt a bejegyzést a református templom tornyának képével zárnám.

Folyt.köv.