A diósgyőri vár és a miskolci belváros után másféle látnivalókat szeretnék bemutatni: a vasgyár köré épített kolóniát. Már többször említettem, hogy imádom a téglaborítású épületeket, és itt bizony ez az uralkodó építési mód:

Rokona ez a telep Ostrava-Vítkovicének, vagy a felső-sziléziai iparvidék számtalan hasonló, mesterségesen kialakított településének, és a hangulata is hasonló: a virágkor rég elmúlt, de azért még mindig van benne valami megkapó!

Persze a XIX. század második felében az akkori Diósgyőr és Miskolc közt (közigazgatásilag előbbihez tartozott, de fizikailag elkülönült tőle) felépített gyár kisebb volt, mint az ostravai Rudolfshütte, vagy az említett sziléziai iparvidék üzemei, de ettől csak emberi léptékűbb lett a mellé épített lakónegyed.

Ismeretlen - http://mek.oszk.hu/01200/01202/01202.pdf: „Diosgyor Gyarmat 01”. Engedély: Közkincs, forrás: Wikimedia Commons

Pontosabban lakó- és kiszolgálónegyed, mert nem csak lakóházak épültek, hanem kórház, fürdő, óvoda, iskola, vendéglő, vágóhíd, templomok - egy majdnem önellátó, a kor átlaga fölötti színvonalú település. A környékről is jöttek értelemszerűen ide dolgozni, de azért nem lehetett szimplán "örülj, hogy adtunk munkát, oldd meg magad, hogy munkakezdésre ott legyél" alapon egy ekkora gyárat működtetni!

Mivel csak turista voltam, és a telepnek csak egy részét érintettem, komoly benyomásokat nem tudtam szerezni - aki ilyesmire vágyik, ide kattintson!

Persze a funkciótól, illetve a felhasználóktól, lakóktól is függ, hogy egy épület így néz ki manapság, vagy...

... így. Ezek itt valószínűleg egyszerű munkáslakások voltak, amikhez azonban egy kert is tartozott.

Érdekes, hogy ebben az utcában nincs szilárd útburkolat, pedig a házak komolyabbnak tűnnek az előbbieknél; talán magasabb beosztású dolgozók lakhattak bennük?

Ez az utca pedig megint csak más helyet foglalhatott el a hierarchiában. Ahogy már írtam, ez csak egy kis szelete az egykor "gyarmatnak" nevezett negyednek, melynek északi részén fekszenek a manapság a kiürítések kapcsán is hírhedtté vált "számozott utcák".

De hogy ne teljesen negatív hangulatban fejezzük be a bejegyzést, a második képen látható evangélikus templom után itt van a katolikusról is egy kép. Vannak bőven megoldandó problémák ezekben az utcákban, de akik építették őket, azok azért értettek a hivatásukhoz!

Akit esetleg érdekelne, milyen volt az élet a Vasgyárban a fénykorban, ide kattintson!