A Ferenc körút/József körút és az Üllői út kereszteződése évtizedek óta inkább átjáróház, mint városi tér, annak ellenére, hogy a kiszélesedő részét egy ideje Angyal István parknak hívják - és hogy bizonyos irányokban már a felszínen is át lehet kelni, nem kell lemenni az aluljáróba.

Forrás: NZA gyűjteménye

Persze igazából soha nem is volt itt tér, a fentebbi kép bal szélén álló házak csak az 1956-os harcok után tűntek el a városképből. A biztonság kedvéért rögzítsük, mit is látunk a fentebbi képen: szemből az Üllői úton érkezik villamos a Kálvin tér felől, a Nagykörút a kép alsó élével párhuzamosan halad. Jobb szélen a Valéria kávéház látható - ez az épület ma is megvan, de - ugyancsak a harcok miatt - egyszerűsített homlokzattal. Több évtizeddel később majdnem ebből a nézőpontból fotózott Durkó Károly is, akinek felvételeit Rizmayer Katalin juttatta el hozzám:

A fotó valószínűsíthetően 1960. május 17-én készült, amikor a 6-oson közlekedő, két pótkocsit vontató 2800-as motorkocsi ütközött egy 52-asként közlekedő UV-val (a leírásért köszönet Sujbert Lászlónak). A háttérben az egykor itt állt házak eltűntek; az ideiglenesen felhúzott kerítésnél újságos működik, de érdemes megcsodálni a Fővárosi Villamosvasút segélykocsiját, illetve a hátul látható buszt is. A villamosbarátok ezen felül az áramszedőket nézve észrevehetik azt is, hogy az UV motorkocsik az utolsó évtizedekben megszokotthoz képest fordítva vannak szerelvénybe sorozva.

A következő kép egy évvel későbbi: már egész felismerhető rajta a Lottóház. Jól megfigyelhetők a jellegzetes nagykörúti ostorlámpák is, melyek a Nagykörút 1956 utáni revitalizációjának részét képezték. Ami a közekedésbarátot érdekelheti, az az Ikarus 66-os típusú "faros", mely csak néhány évig állt szolgálatban a Fővárosi Autóbuszüzemnél. Ez a kép talán hétvégén készülhetett, annyira üresek a járdák, no meg a 12-es busz..!

És még mindig 1961-ben járunk: a Lottóház befejezéséhez közeledik, a kerítés a múlté, a kockakövet pedig  újrarakják. Az ostorlámpát áthelyezték, hogy kanyarodósávot létesítsenek az Üllőiről a Petőfi híd felé, de közlekedési lámpákat is kiszúrhatunk a képen - bár a forgalmat még vélhetően nem az irányítja, hanem a sínek szögletében álló rendőr. A bal alsó sarokban látható Moszkvics pontos típusát majd valaki kommentben megfejti, nekem az akkori sorozatok kicsit egyformák voltak :)

A szétlőtt nagykörúti házak felújításán, és az ostorlámpákon túl Gagarin Budapestre hívása is az '56 utáni konszolidáció része volt. A családi történelemkönyvben erről csak annyi maradt meg, hogy nagybátyámat majdnem elütötte az első űrhajóst szállító konvoj, mert rosszkor akart átfutni a parádé okozta torlódáson. Ma már azt is tudom, hogy Gagarin 1961. augusztus 19-én érkezett, mert ez a felvétel akkor készült: Ferihegy felől jött, és a Nagykörúton a Blaha felé ment tovább, emberek tömege alkotta sorfalak közt. A kereszteződésben ekkor már működött a lámpa is, amit még nem automata, hanem ember irányított a képen látható fülkéből. Persze a jeles vendégnek nem kellett a zöldre várakoznia.

És ez a fotó már közel tíz évvel később, 1971 elején készült, amikor nekiláttak a ma is meglevő aluljáró építésének. Ekkor még a Nagyvárad tér és a János kórház közt járt a 63-as villamos, amit egy évvel később a Madách térre tereltek. Amint az látható, a villamosforgalmat igyekeztek fenntartani:

Akárcsak korábban az Astoriánál, a Blaha Lujza téren, a Nyugatinál vagy a Kálvin téren, az építési területnek mindig csak egy részét ásták fel, és a síneket mindig úgy helyezték át, hogy a járatok ha lassan is, de át tudjanak haladni.

Ezen a képen szemközt a kereszteződés északnyugati sarka felől érkező lépcsőkarok folyosója látszik, középen pedig a központi tér alaplemezén dolgoznak. Utóbbiról a következőt olvashatjuk Benedek István Gábor Földalatti történet című könyvében: 1974-ben az állomás építésekor omlás történt; az építkezés fölötti térből a folyóhomok az alagútba zúdult, ezáltal óriási üreg keletkezett. Az építők reflektorral belevilágítottak az üres térbe, és meglátták az aluljáró aljának betonlemezét! Mivel az építkezés túlnyomás alatt zajlott, ha a beton átlyukad, a légnyomás robbanásszerűen egyenlítődött volna ki, katasztrófához vezetve. Szerencsére ez nem történt meg: az üreget feltöltötték betonnal, az állomást pedig 1976-ban üzembe helyezték. Ha ez az aluljáró nem épül meg pár évvel korábban, lehet, hogy az omlás sokkal súlyosabb következményekkel járt volna?

A kereszteződés másik sarka felé nézve látható a Nagykörút alatti gyűjtőcsatorna is - hogy ennek tartalmát azóta hogyan emelik át, azt sajnos nem tudom, de érdekes így nyitva látni!

És itt már kész az aluljáró födémje, az új vágányok is épülnek, de a villamosok még körbemennek. Az előtérben látható, Csepel motoros Ciklon kompresszor egyébként gyerekkorom egyik nagy kedvence volt, nem bírom nem megemlíteni a kép kapcsán.

És itt a végeredmény, a kész aluljáró, melyből a ma már nem létező Üllői úti villamosmegállóba is vittek lépcsők. Először azt hittem, maga a megálló a fura a fotón, a manapság mini-vonalként üzemelő, de akkor még elég hosszú 42-essel, aztán rájöttem, hogy inkább az, hogy milyen kevés autó használja a sávokat :) Remélem, tetszett a kis időutazás - ha valami eszedbe jutott róla, írd meg kommentként!

Külön köszönetet szeretnék mondani Rizmayer Katalinnak, Sujbert Lászlónak és Bárdos Imrének! A különböző Facebook csoportok és weboldalak adminjait pedig arra szeretném kérni, hogy álljanak ellen a kísértésnek, és ne prezentálják a fentebbi képeket saját gyűjtésként, pláne ne távolítsák el a készítő nevét, illetve ne tegyék rá a saját vízjelüket!