Bár tartok tőle, hogy a kommentek közt megjelennek azok, akik a felkavart homokszemcséket összekeverik a nem túl szerencsésen "szálló pornak" hívott, jóval kisebb szemcseméretű, emiatt jellemzően nem látható, viszont a légzőszervekbe mélyebben lejutó, gyakran önmagában karcinogén légszennyező anyagokkal (pedig más a méretük, mások a tulajdonságaik), illetve azok is, akik alig várták már, hogy kijelenthessék, miszerint "ők megmondták, hogy a füvesített villamospálya hülyeség"... ennek ellenére írnom kell arról, hogy a BKV/BKK sajnos nem lepett meg pozitívan a témában, pedig nagyon drukkoltam, hogy az 1-es villamos hosszabbításával végre szintet lépjünk a villamosüzem minőségét illetően. A jelek szerint nem léptünk:

Aki nem ismeri a síneken közlekedő járművek lelkivilágát, az talán nem tudja, hogy ezek a fékezéshez, illetve induláskor a jobb tapadás eléréséhez homokot szórnak a kerekek alá. Az egész vasúti közlekedés legfőbb erénye ugyanis, hogy az acélnak az acélon sokkal kisebb a gördülési ellenállása, mint mondjuk a gumikeréknek az aszfalton. A tapadás hiánya viszont gáz, amikor meg kell állni, vagy épp elindulni csúszós viszonyok közt - ilyenkor a kerék hajlamos megperdülni vagy csúszni. Ez ellen a villamos homokot dob a kerekek elé/alá (akárcsak a mozdonyok, motorvonatok).

Gond akkor van, ha ez a homok felgyűlik a tipikus kipörgős/megcsúszós helyeken, és az üzemeltető nem foglalkozik vele. Az 1-esen közlekedő Tatrák automatikus csúszásvédelemmel rendelkeznek, azaz amíg mondjuk a Ganz csuklósokon a vezetőnek kell pedállal homokot adagolnia, ha úgy érzi, szükség van rá, a Tatra (a még modernebb típusokhoz hasonlóan) magától is odaköp egy keveset. Vagy - a tapasztalatok alapján - nem annyira keveset.

Márpedig - főleg ősszel, télen - a megállóból elinduláskor szükség van erre, úgyhogy minden egyes szerelvény (az 1-esen ez rögtön három kocsit jelent egyszerre) ugyanott köpködi a homokot. Itt a Szerémi út/Hauszmann Alajos utca megálló északi végét látjuk: az első pár tíz centiméter homokot már teleszórta, és oldalra is jutott belőle. Úgy sejtem, az a lefolyó az aszfaltozott szakasz végénél se sokáig fogja bírni: eldugul, aztán majd állni fog a víz a körülötte. Lehet, hogy a jövőben érdemes lenne úgy tervezni a füves szakaszokat, hogy a megálló után még pár méteren ne kezdődjenek el?

Gyorsításkor még mindig szükség lehet a homokra, úgyhogy kicsit arrébb is jutott belőle. Az az érdekes, hogy itt a sín egy betongerenda közepébe van ágyazva, azaz még azelőtt fel lehetne szedni a homokot, mielőtt annyi lenne belőle, hogy lecsorog a fűbe. Másutt a vágányzóna tisztán tartásának kultúrája van - múzeumokban porszívó villamosokat látni, az utcákon pedig modern utódaik sürögnek-forognak:

Olvasmányélményeim alapján a Fővárosi Villamosvasutaknak is volt sínvályútisztító kocsija, miért fejlődtünk vissza onnan? Éjszakánként néha látok FKF-es járműveket itt-ott a síneken mozogni, de nem úgy tűnik, hogy többet csinálnának a sima seprésnél, ami az úttesten elég, de a síneken nem. Bár fizikailag ma is van erre szolgáló kétéltű jármű, de úgy tűnik, nem használják (itt? eleget?), mert ezek a dűnék nem két nap alatt jöttek össze. Ilyen mennyiséget talán már nem is lehet automatizáltan felszedni - ezért kellene az ilyen gépeknek minden nap menni egy kört, akkor simán működhetne a dolog. Folyamatosan, megelőző jelleggel, nem utólag, tűzoltásként, mutatóba'.

De nem csak a füves részek problémásak, mert a burkolt vágányoknak se tesz jót az ilyesmi. A képek készítésének helyszínén ugyan nem fenyeget ennek a veszélye, pont a füves rész miatt, de másutt gyakran látni olyat, hogy elrobog egy mentőautó a sínen, aztán percekig csípi az ember szemét a levegőbe felvert homok.

Ráadásul a homok felszívja a vizet, ami szépen elkezdi rozsdásítani a sínt. Kőbányán a közelmúltban volt olyan, hogy azért kellett sínt cserélni, mert a vizes homok átrohasztotta a sín gerincét! Ezen a pályán talán nem fog odáig lejutni a homok, de a villamosok futásának, a sín és a kerék felületének se tesz jót, ha folyamatosan változó magasságú kőszemcséken gurul! Hangosabb lesz, később pedig tiszta sínen is rosszul fog futni. A képen már olyan sok jutott a nyomvályúba, hogy a nyomkarimák folyamatosan azon futnak, jól láthatóan nyomják ki oldalra, ergo nem a füves pályával van a baj, hanem azzal, hogy a jelek szerint senkinek nem dolga a homokkal foglalkozni.

Ez pedig olyan mennyiség, hogy a villamosok nyomokat rajzolnak bele. Szerintem nem kellene megvárni, míg az első alacsonypadlós kisiklik csak azért, mert az alja felfekszik az ottfelejtett homokra, de persze én nem értek hozzá :-/