Annak idején, amikor egyik kedvenc amerikai műsoromról, a Saturday Night Live-ról írtam, megemlítettem a Wayne's Worldöt, mint az 1975 óta működő tévés intézmény egyik saját jogon elhíresült gyümölcsét (képzavar rulez), ti. hogy Mike Myers kicsit gügye, de tizen- és huszonévesek körében (akkoriban) rendkívül népszerű karakterei is innen indultak a világhír felé.

Ez viszont csak az igazság egyik fele volt, ugyanis Myers még azelőtt kitalálta Wayne Campbell figuráját, hogy bekerült volna a New York-i társulatba: az időnként filozofikus rocker egy kanadai tévéműsorban bukkant fel először, még 1987-ben. A kinézet, a beszédmód, de még a témaválasztás is megegyezik az SNL-es formulával:

Ha valakit érdekel, itt van Wayne első felbukkanása, csak azt nem lehetett beágyazni. Alapvetően egyperces monológokról volt szó, bár néha hosszabb jeleneteket is előadott - gondolom, ahogy egyre népszerűbb lett:

Az SNL-ben gyakorlatilag nem tettek hozzá mást a meglevő képlethez, mint Garth figuráját. Az őt játszó Dana Carvey kimondottan tehetséges komikus, aki akkoriban a műsor egyik fő arca volt, és aki mindezek ellenére valószínűleg Garth eljátszásával került legközelebb a világhírhez. Pedig kettejük közül kezdetben ő volt az ismertebb arc: amikor '89/90 környékén először láttam SNL-t, ő volt az egyetlen szereplő, akit ismertem.

Rögtön két helyről is: egyrészt a Kék villám című tévésorozatból, ahol ő játszotta a fegyverzet/rendszeroperátort. A sorozat ugyan a közelébe se ért a film sikerének (elkaszálták az első évad közben), de nekem mégis tetszett, hisz' egy helikopter volt a központi szereplője.

A másik szerep, melyben már láttam, a Tough Guys című filmben volt: itt egy jóindulatú, de kicsit mamlasz rendőrségi kapcsolattartót (hogy van magyarul a "parole officer"?) játszott Burt Lancaster és Kirk Douglas mellett. Szerettem azt a filmet a két öreg miatt, és biztosra vettem, hogy a szőke gyerek valami híres színész, ha ilyen hírességekkel játszik együtt. Aztán jött az SNL, és kiderült, hogy a fickó igazából bohóckodásban utazik:

... illetve parodizálásban:

Néha elment az abszurd felé:

... máskor viszont teljesen átment hülyébe:

Egyszer úgy fogalmazott, hogy mázlistának érzi magát, mert a nyolcvanas-kilencvenes években sokszor olyan karaktereket játszott, akiket manapság nem engednének képernyőre. Például az indiai származású reptéri biztonsági embert - vagy őt:

Mindenesetre számára az SNL volt a csúcs, ahol még az is megadatott neki, hogy élő adásban rögtön két elnökjelöltet is eljátszhatott egyszerre. Persze kellett hozzá némi trükközés, de akkor is figyelemreméltó húzás volt:

És itt gyorsan be is fejezném ezt a bejegyzést, mert szerintem ennyi videólejátszót nem bír el az átlagos böngésző. Csak oda szerettem volna kilyukadni, hogy valahol sajnálom, hogy Mike Myersszel ellentétben Dana Carvey nem lett kiemelkedően sikeres. Rövid ideig volt ugyan saját műsora, mely ugródeszkát jelentett a fiatal Steve Carrellnek és Stephen Colbertnek a hírnév felé, de ő maga alapvetően soha nem lett világhírű...