Nem szeretnék se turisztikai ajánlót, se ismeretterjesztő cikket írni a Rómában látottakról. Előbbit azért nem, mert nincs érdekeltségem az olasz turizmusban, utóbbit pedig azért nem, mert Kölnről is mennyit írtam, aztán mégse olvasta el senki. Ráadásul ez a város az én okosságaim nélkül is valószínűleg az egyik legtöbbet kutatott, legtöbbször bemutatott település a bolygón - ami most következik, az tehát csak egyfajta képmutogatós útinapló :)
Eleve, mit lehet írni a világ egyik legismertebb épületéről, a Colosseumról? Talán azt, hogy ez nem a hivatalos neve volt, sőt, nem is mérete miatt hívják így, hanem mert i.sz. 127 körül odavontattak mellé egy eredetileg Neró által emelt óriási szobrot, a Colossust. Bár ez kicsit úgy hangzik, mintha azt mondanánk, hogy a Népstadiont a melléje épített metróállomásról nevezték el, állítólag tényleg így volt.
A Róma központjához közeli terület eredetileg be volt építve: Nero az addigi városszövetet lerombolva ide terveztette hatalmas - az imént említett szobrot is magába foglaló - palota- és kertkomplexumát, az Aranyházat (Domus Aurea), amit halála után leromboltak/betemettek. Vespasianus ezt a feltöltött területet jelölte ki a jeruzsálemi hadjárat bevételéből (hadizsákmány, rabszolgák) építendő új amfiteátrum számára az i.sz. 70-ben, de az épület még nem volt kész, amikor meghalt. Fia, Titus ráhúzatott egy további emeletet, majd 80-ban vagy 81-ben állítólag száz napig tartó ünnepségsorozattal nyitotta meg. Ezután öccse, Domitianus is hozzáépíttetett egy kicsit, az épület ezért kapta nemzetségükről a "fláviusok amfiteátruma" (Amphitheatrum Flavium) nevet.
A mai mércével is hatalmasnak mondható építmény többször megsérült földrengések és tűzvészek során, de az ókorban mindig rendbe hozták; a VI. században még mindig rendeztek benne vadászjátékokat. Ezután a lakosság számának csökkenésével összhangban már nem használták ilyesmire - ekkor az arénából temető lett, a fedett részekbe pedig családok, műhelyek, üzletek költöztek. Ezután egy ideig egy nemesi család erődített palotája volt, majd 1349-ben egy újabb földrengés során részben leomlott. Ami akkor állva maradt, az nagyjából ma is áll, minden mást - a márvány díszítőelemekkel együtt - elhordtak a város új palotáinak építéséhez. Az ezt követő évszázadokban a maradványokat benőtték a növények, a romok szinte a természet részévé váltak. Csak a XIX. században kezdték kutatni a területet, a még álló külső falat is akkor erősítették meg a téglaborítású ferde támokkal.
Az épület relatíve közelről hozott, vagy helyben előállított anyagokból áll: travertinből, vulkáni tufából, téglából és római cementből. Érdekelne, hogy az a zsaluzottnak látszó íves födém balra fenn vajon utólagos javítás, vagy még az eredeti szerkezet!
Itt már a lelátó alatti egyik körfolyosón járunk, pontosabban a lelátó már nincs meg, de látszik, hogy körülbelül milyen magasságban lehetet - döbbenetes méretek!
Újabb folyosó maradványai, egy körrel beljebb. Ez a látvány tényleg hasonlít a nürnbergi Kongresszusi Csarnok torzójára!
Panoráma a középső szintről, ahová még fel lehet menni. Nemcsak hogy 50-60 ezer ember elfért a lelátón, de a 80 kijáraton keresztül gyorsan elérhették helyeiket, illetve gyorsan el tudták hagyni az épületet - mint egy mai stadionban. A gladiátorok, vadállatok és az igazán fontos emberek persze már akkor is alagutakon közlekedtek.
És így nézhetett ki a nézőtér a fénykorban - a helyek elosztása szigorúan társadalmi helyzet szerint történt. A nézőtér fölé egyébként forró időben árnyékolót tudtak húzni.
Az aréna eredetileg homokkal volt burkolva (ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy a harena szó eredetileg homokot jelentett), de alkalmasint el lehetett vízzel árasztani, hogy tengeri csatákat játsszanak rajta. Ennek valószínűleg akkor lett vége, amikor Domitianus kétemeletes technikai alagsort építtetett a homok alá: itt nem csak zárkák és ketrecek voltak, de mindenféle gépezetek is, melyek felvonókat és csapóajtókat működtettek. És nem csak vadállatokat tudtak a küzdőtér közepére varázsolni, de díszleteket, növényzetet is. Persze a lenyűgöző technikai alkotások ellenére azért meg kell említeni, hogy sok ezer ember, és ki tudja mennyi állat lelte halálát itt...
Források: wikipedia, the-colosseum.net, meg ami kb. 40 év alatt itt-ott rámragadt
Ez megy most