A magas-tátrai kitérő után most visszatérünk kicsit a felső-sziléziai hálózatra, mert be szeretnék mutatni egy újabb klasszikus lengyel villamost. Az első ilyen az N kocsi volt, a második a 13N típus, a harmadik pedig ő, a 105N, szintén a chorzówi Konstal Művektől:
Konstal 105N a zawodziei remiz bejáratánál: nem ismerősek azok az indexlámpák?
A félig Tatra, félig PCC alapú 13N jó alap volt a lengyel villamosüzemek korszerűsítéséhez, de nem oldott meg mindent, így a Konstalnál nekiálltak továbbfejleszteni, ...
Konstal 102N
... 1967-re létrehozva 102N jelzésű csuklóst, ami szerény nyomott véleményem szerint ott van a valaha gyártott három legcsúnyább villamostípus közt. Ezt ők is így érezhették, mert ...
102Na
... az 1970-től gyártott 102Na típus megkapta a "Virsli" becenevű 13N orr- és farrészét, sokkal harmonikusabb összképet eredményezve. Nem voltak ezek rossz villamosok, hiszen kettesével járva elég nagy kapacitást képviseltek, de nem mindenhol volt pont erre szükség. Négytengelyes villamosokkal rugalmasabban lehet szolgáltatni: ahol kicsi a forgalom, oda szólóban is elég, ha több az utas, kettesével járhatnak, és ahol még ez is kevés, oda hármasával küldhetik őket. Végül a 105N jelzésű terv volt az, ami 1973-ban konkrétan testet öltött:
A villamosberendezést gyakorlatilag egy az egyben átvették a 13N-ből, viszont a nehéz szerkezetű, gömbölyített formákkal operáló kocsiszekrény helyett egy könnyebb, és a korszellemnek megfelelően szögletesebb járművet építettek köréje. Nem spóroltak az üvegfelületekkel: a képeken talán nem látszik, de élőben óriásinak tűnnek az ablakok, emiatt a típus hamar megkapta az "Akvárium" becenevet.
És most picit álljunk meg, mert észrevettem valamit: ugyanezt a kocsit 2008 őszén még ezekkel a lámpákkal kaptam el: nem mértem le őket, de az indexek/helyzetjelzők ránézésre pont úgy néztek ki, mint az 1200-es Zsiguli vagy a Fiat 124 hátsó lámpái, csak az egyik szín helyett átlátszóan. Ehhez képest most ugyanezek a lámpák mintha egy Lada 1200S/1300-asról származtak volna - a két lámpa közti elválasztáson ott figyel a fényvisszaverő. Valaki nem tudja, ezeket a lámpabúrákat gyártották ilyen vízszínűen is, vagy csak véletlenül hasonlítanak a Zsiguliéra? (Én azért nem lepődnék meg a kölcsönvételen, hisz eredetileg a budapesti Tatrák prototípusán is Zsiguli hátsólámpák voltak:)
De vissza a fő műsorszámhoz: a típus másik jellegzetessége a dupla középső ajtó lett, bolygótáblákkal a harmónika (ráncajtó) helyett. Ennek köszönhetően az új villamos elég jó utascserével rendelkezett!
Tágas, egyszerű utastér, jókora ajtókkal
105N-ből majdnem ezer darab épült 1973 és 79 közt; a képeken szereplő példány 1975-ös. Egy ideje már nosztalgiajármű, bár 2008-ban még láttam sima vonalon járni.
Egy 105Na a másfélezerből
Egyébként a 980 legyártott 105N se lenne kevés, de utána továbbfejlesztették 105Na típussá, amiből '92-ig 1443 darab készült, plusz 691 keskeny nyomtávú 805Na. A hatalmas példányszám miatt a 105-ös típuscsalád különböző mértékben korszerűsített változatai ma is elég meghatározók a lengyel villamosüzemek többségében.
Ja igen, nem is mutattam az üléseket. Meglepő módon nem olyan kényelmetlenek, mint amilyennek ránézésre tűnnek :) És tessék megnézni a radiátort az ülések alatt: ők tudtak fűtött villamosokat gyártani maguknak, csak mi fáztunk a sajátjainkon a Tatrákat leszámítva... Szóval csak mérsékelten mosolyogjuk meg ezeket a bumfordian szögletes jószágokat, nem voltak ezek rossz villamosok az adott célra! Arról nem is beszélve, hogy a "terepjáró" PCC forgóvázak miatt a 105-ösök rendkívül jól bírják a Lengyelországban még ma is előforduló rossz pályákat: ők simán átmennek érzésre negyvennel egy-egy olyan süppedésen vagy síntörésen, aminél itthon 10 km/h-ra korlátoznák a forgalmat!
A mi mostani, nem túl hosszú utazásunkhoz nem kellettek terepjáró képességek, de azért jó, hogy el sikerült kapnunk ezt a kocsit a 23-as nosztalgiavonalon. Ugyan az utazás élménye pontosan olyan, mint egy 105Na-val, amiből még sok közlekedik errefelé, de mégiscsak ez az eredeti :)
Ez megy most