Találtam néhány fotót 2008-ból, amit még nem mutattam, úgyhogy most villamosozni fogunk! És persze hol másutt, mint Felső-Sziléziában, ahol több mint kétmillió ember él egymással gyakran teljesen összeérő nagyvárosokban:

Ezért a környékért több ország is marakodott a történelem folyamán: a XIV. századtól kezdve volt cseh és Habsburg kézen is, míg a XVIII. században a nagy részét meg nem szerezte Poroszország. A legmaradandóbb hatást valószínűleg ők gyakorolták: a terület az ő uralmuk vált iparvidékké, tele bányákkal, kohókkal, gyárakkal, olyan mennyiségben, amit magyar ésszel nehéz felfogni. Az első világháború után csak az északnyugati rész maradt a Német Birodalomé, aztán '39-ben lerohanták az egészet - a második világháború egészen konkrétan itt kezdődött el! A világégés után Lengyelország része lett. Az iparvidék különlegességét az adja, hogy százezres városok sorakoznak egymástól karnyújtásnyi távolságra. Egyszer munkáskolóniákon haladsz át, máskor csillogó irodaházak mellett suhansz; néha tavak (vízzel feltöltött bányagödrök?) vagy faburkolatú falusi házak szomszédságában futnak a sínek, helyenként pedig kohók és bezárt gyárak közt.

Felső-Sziléziát sűrűn átjárja a vasút, de persze bennünket most csak a villamosok érdekelnek. Ezek őse, a gőzüzemű vicinális (ez nem egy műegyetemi diáklap címe, csak nem akartam azt írni, hogy "gőzüzemű helyközi közúti vasút"... basszus, csak leírtam:) 1894-ben jelent meg, 785 milliméteres nyomtávval Gleiwitz (ma Gliwice) és Deutsch Piekar (Piekary Śląskie) közt. Ezt a vonalat hamarosan villamosították, eközben további városi vasutak is elindultak a területen. Az egymással gyakran összekapcsolódó hálózatokat az 1920-as években kezdték egységesen normál nyomtávra átépíteni, mely folyamatot persze nem kimondottan segítette, hogy 1922-től a vonalak egy részét országhatár vágta ketté. Végül 1952-ben tűnt el az utolsó keskeny nyomtávú szakasz.

2008-ban egy ilyen sematikus térképet találtunk egy bezárt jegypénztár ablakában: pár olyan vonalat is mutatott, ami akkor már nem létezett - és olyat is, ami azóta szűnt meg. Ebből sejthető, hogy a felső-sziléziai villamosvasút az utóbbi évtizedekben zsugorodott némileg, de meglepő módon nem annyira, mint elsőre gondolnánk: a hálózat hossza ma is 180 kilométer körül van, ebből 120 kilométer kétvágányos, 60 kilométer pedig egyvágányos, kitérőkkel. Utóbbiak különösen érdekesek egy villamosbolond számára!

Az érthetőnél talán egy picit jobban fel szoktam magam húzni azon, amikor ezt a kiterjedt városközi villamosüzemet "katowicei villamosnak" nevezik. Ugyan Katowice tényleg a városszövetség legnagyobb városa, de messze nem ez a legsűrűbb vagy leglátványosabb rész, arról pedig végképp nincs szó, hogy a hálózat innen induló vonalakból állna. Ahogy az a térképen látható, a várostól keletre és nyugatra is bonyolultabb részhálózatokat találunk...

Mysłowicében járunk, a Konstal 105Na típusú villamos a szembejövő villamosra vár egy kitérőben. De az is lehet, hogy csak rám, mert a járművezetők, akikkel találkoztunk, kifejezetten élvezték a fotósok kitüntető figyelmét. Egyébként a vasúthálózat kiépülése előtt Mysłowice állítólag fontosabb város volt, mint Katowice, aztán a kötöttpályás szállítás mindent megváltoztatott.

Az előbbi kép helyszínétől légvonalban 13 kilométerre, Chorzów Batory Zajezdnia megállónál járunk. Ez a Chorzów és Katowice közt húzódó déli összekötő vonalon van, amit én csak "alsó kapcsolatnak" szoktam hívni. Ez a kapcsolat 2008 áprilisában épp nem élt: a borzasztó pályaállapotok miatt nem jártak rajta. A fotón látható (egyirányú) villamos a vasút mögött fekvő egykori remizben (ma főműhely) fordult.

Chorzów amúgy egy százhúszezres város, úgyhogy nem csoda, hogy önmagában is értelmezhető villamoshálózata van. A fentebbi kép a Ratusznál, azaz a városházánál készült, ahol több viszonylat is összefut. Tavaly csodálkozva láttam, hogy a fotón látható nem túl komfortos végállomást áthelyezték a területet feltáró gyorsforgalmi út másik oldalára. Ráadásul igényesebben ki is építették.

Łagiewniki Targowisko az előbbi helyszíntől légvonalban nincs messze, de a villamosok értelemszerűen ritkán mennek légvonalban. Konkrétan az ide vezető út szép keresztmetszetét adja Felső-Sziléziának: van benne egy kis német iparvárosi hangulat, láthatunk lakótelepet és városok közti erdőt. Persze ma már ez az elágazás se így néz ki.

És megint ugrunk, ezúttal Bytom (170 000 lakos!) belvárosába, amit a villamosok egy része egy egyvágányos "óriáshurokban" jár be. Ez a fotó 2008 őszén készült, ...

...ugyanezen év áprilisában ez a hurok épp le volt zárva. Egy csonka részén a Konstal 105Na kétirányú változatából, azaz két 111N kocsiból álló szerelvény ingázott. A környék egész barátságos, legalábbis ahhoz képest, hogy nekünk balkézre egy börtön van :)

Az imént Chorzów Batory kapcsán - mely városrész nevében a Batoryt mi Báthoryként ismerjük - említettem, hogy ott fut az "alsó kapcsolat". Nos, ez itt a képen meg a "felső kapcsolat", mely Bytomot és Katowicét köti össze. Ez a vonal gyorsvillamos jelleggel van kiépítve, és részben egy lakótelepek által határolt gyorsforgalmi út mellett fut, azaz teljesen más hangulatú, mint a déli összeköttetés. A villamos mögött a Silesia City Centert láthatjuk; ha a piros-kék S betű valakit esetleg a magyar Skála áruházak emblémájára emlékeztetne, az valószínűleg nem véletlen: ezt a plázát a Demján Sándor-féle TriGranit építette!

Ezt a kocsit már ismerhetik a blog olvasói: az utolsó 105N-t tavaly nosztalgiajáratként csíptem el. Ebből a vezetőfülkéből még a vezető térdének is kiváló kilátása van :)

És itt egy sima 105Na is, körülbelül harminc méterrel arrébb. Ezek a képek a katowicei Ryneken, azaz piactéren készültek, ami azóta rendezettebben néz ki.

Kelet felé nézve például egy látványos félig fedett megálló nőtt ki ott, ahol ez a fotó készült. Aki pedig szeret elveszni a részletekben, nézegesse a fényszórókat: ennek a kocsinak a megszokott fekete keretes van, ...

... ennek a szólónak viszont gülüszemek merednek ki a homloklemezéből. Azt sajnos nem tudom megmondani, hogy ez utólagos átalakítás, vagy eleve így gyártották.

Ezen a képen minden dől és torzul, mégis szeretem, mert olyan kis aranyos rajta a szóló motorkocsi :) Ez a környék nem változott túl nagyot 2008 óta, bár a vágányokat szépen felújították. Összességében érezhetően fejlődik a hálózat, ráadásul egyre több az alacsonypadlós jármű is.

Természetesen buszok is vannak Felső-Sziléziában, de azok nem fogtak meg eléggé (az Ikarusok kivételével). Itt éppen egy Jelcz 120M-et látunk Sosnowiecben.

És ez is egy Jelcz: egy modernizált homlokfalú M11-es, amit az Ikarus 260-as alvázára építettek (Rába-MAN motorral, Csepel váltóval, ahogy kell). Tőle jobbra az út szélén egy Polonezt láthatunk - amikor először mentem Lengyelországba, azt hittem, hogy minden tele lesz velük, aztán alig láttam egy-kettőt.

És ha már megcsináltam ezt az oldalt, itt egy videó is a végére. Ezeket a jeleneteket annak idején már feltöltöttem, de külön-külön, nem túl felemelő minőségben; most viszont egybevágtam őket. Az első snitt rögtön mindent elmond a felső-sziléziai villamosokról: akármilyen rossz is a pálya, ezek a tuják csak mennek, mennek és mennek! Persze 2008 óta elég sok helyen felújították a vágányokat, de azért még nem veszett el teljesen a vadromantika :)

Forrás: lengyel és német wikipedia, no meg a saját oldalaim :)