Régen voltak már belső égésű motoros gépsárkányok, úgyhogy ha már egyszer megint Pozsonyban jártam, fotóztam párat, hogy addig se kelljen rendes blogbejegyzést írnom:

A Tatra gépjárművek régi kedvenceim, és szerintem Tatra 114-est eddig még nem is láttam ilyen közelről. Valószínűleg nem sok lehetett belőle Magyarországon.

Ezzel ellentétben a Škoda 1000MB kimondottan gyakran látható masina volt. Ritka karakteres orra volt... na meg minden mása :)

A Škoda 120-as típus picit fiatalabb nálam, gyerekkoromban jelent meg egyre nagyobb számban a magyar utakon, legalábbis ez a kockalámpás verzió (120L? 120GL?). Utasként ültem néhányszor ilyenben, és nem nyűgözött le: semmilyennek tűnt egy Trabanthoz, Wartburghoz vagy akár Daciához képest, és hiányzott belőle az S100-as bumfordi aranyossága.

Ez itt pedig - ha jól gondolom - a 100-as utáni Škodák két véglete: balra egy 105-ös, ami a legalapabb modell volt, jobbra pedig egy Rapid, ami a nyugati sportkupék érzetét volt hivatott megidézni.

Egy ilyen Volgát fotóztam már itt korábban. Érdekes módon nekem a Verejná bezpečnosť (azaz a csehszlovák rendőrség) kötelékéből csak Ladák, Škodák és mikrobuszok rémlenek - lehet, hogy Volgát itt is csak magasabb rangú rendőrök kaptak, akik ritkán járkáltak a Magas-Tátra környékén?

És a bejegyzés végén a kedvencem, egy Tatra 138-as, a "kagylós hűtőráccsal". Ráadásul nyergesvontatós kivitelben, amilyet eddig nem is láttam! Szerintem ez a típus, és utódja, a 148-as rendkívül érdekes jószágok voltak, semmi mással nem lehetett összekeverni őket. Kár, hogy egyre kevesebbet látni belőlük!