Húsz NOHAB nem okoz akkora kárt a vágányokban, mint egy szili. Ha mindenáron tönkre akarunk tenni egy vonalat, akkor annak legjobb nódja a szilik felvonultatása. Tuti megoldás.

@Pályamágus, a sínész:
S ennek mi az oka?

@gigabursch: Nem vagyok gépész, csupán egy pályás szaki. A tapasztalat az, hogy ahol viszonylag kis sugarú ívek (magyarázat a blogomon) vannak, ott a szilik eszik a síneket. Arra következtetek,hogy a szilik forgózsámolya a pattintott kőkorszakot idézi, amolyan igazi szocreál műremek. Egyszerüen nem működik rendesen. Maga a konstrukció selejt, nem javítható olajozással, vagy más hasonló megoldásokkal. Vicces adalék, hogy közben a szintén szoci produktum BZ a két tengelyéhez képest egy műszaki zsenialitás, ugyanis képes az alátámasztásonkénti egyetlen tengelyét forgózsámolyon használni. Az egyetlen egytengelyes forgózsámolyos megoldás. Egyszerűen zseniális. Nem csak azért nem zabálja a pályát,mert könnyű, hanem azéret sem, mert felveszi a sínek irányát, és nem erőszakolja meg a vonalvezetést. Na ez nem sikerül a sziliknek.

@Pályamágus, a sínész: "igazi szocreál műremek"
A Szili forgóváza francia találmány, pár francia mzodony alatt lehet teljesen hasonlóakat látni: docrail.fr/les-bb-9401-a-9535/
Az egész Szili nyugat-európai tervezés, pl. Portugáliának és Indiának sikerült hasonló mozdonyokat eladni. Az első pár Szili oldalán fel is vannak sorolva a résztvevő cégek - francia, német, svájci, belga: img.index.hu/imgfrm/8/6/7/9/BIG_0006608679.jpg
Az első hét Szilit még Essenben rakták össze, utána egy sort már itthon, de még nyugati alkatrészekből, csak aztán lett teljesen hazai a gyártás.

@Hamster: Mint írtam, nem vagyok gépész. Pályás vagyok, és abból a szempontból szemlélem. Készséggel elhiszem, hogy eredetileg szuper megoldás volt, de ugye ismerünk hasonló sztorikat. Hogyan lett a Fiatból zsiguli, majd lada, hogyan kett a Renaultból Dacia. Nincs szándékomban elvitatni a mozdonytörténeti ismereteidet, mindig tanulhatunk valamit, ezeket eddig nem tudtam, de attól még, hogy rosszul feltételeztem az okokat, valamiért mégiscsak reszelik a szilik a síneket. Kisebb sugarú ívekben rendesen látható a külső sínszál belső síntalpán a vasreszelék. Ha nem a kerekek darálják, akkor mi?

@Pályamágus, a sínész: Én se értek hozzá, csak azt tudom, amit olvastam :)
Monomotoros forgóváza van, simán el tudom képzelni, hogy jobban eszi a síneket, ha a kerékpárok a motoron át kvázi valahogy össze vannak kötve (nem tudom, milyen megoldású a hajtás a motor két végén, de szerintem lennie kell valami olyan merevségnek, ami egyedi hajtásnál nincs). Olyat is olvastam, hogy a forgóváz csak akkor éri el a szerkezeti merevségét, ha a motor benne van, ez is rendhagyónak hangzik, gondolom elképzelhető, hogy nem teljesen szimmetrikus a végén, bár lehet, hogy ezt már megoldották. Ami biztos, hogy BORZASZTÓ a rugózása. Egyszer utaztam ilyenen, váltókörzet előtt a mozdonyvezeő felállt a székről, mert annyira ugrált az egész, hogy szétverte volna a sejhaját, ha ülve marad. Ezen az ekkoriban feltűnő gumirugós szekrény-forgóváz kapcsolattal biztos segítettek, de én is úgy érzem, hogy ez a szerkezet nem volt egy telitalálat. Konkrétan én még egy vasutasfórumban se láttam dicsérni :)

@Hamster: Érdekes világ a vasúté. Olykor olvasgatok vasútkedvelő írásokat, de az igazság az, hogy ahogyan nincsenek általános mérnökök, orvosok, kutatók, úgy általánosan a vasúthoz is elég problémás érteni. Én a pályát tanultam, és megkockáztatom, hogy talán értek is hozzá, mert már pár évtizede evvel is foglalkozom hivatás szerűen. A járművek egy egészen másik világ, de sokminden segítséget tud adni a különféle szakág a másiknak. Az ilyen szili kategóriás rettenetek - mert van ám másik is -, elég jól megmutatják a pályahibákat. Utazni rajtuk, vagy vezetni felér egy inkvizíciós vallatással, de a pályamesterek sok infót kapnak ezeken utazva. A gépészek meg a pályásoktól a járművek pályára gyakorolt hatásáról. Sajnos ezek az információk mára már nem áramlanak megfelelően, mert közéjük áll, és megszűri egy hozzá nem értő vízfej, de régen még működött. Azt, hogy miért pusztít a szili, szerintem nem fogjuk tudni itt megfejteni. Bár örülök a beszélgetésnek, mert új dolgokat tudtam meg, a forgózsámoly-motor-merevség elemzés nem tűnik reálisnak. Más járművek motorjai is a forgózsámolyba vannak építve, és az egész keretnek a motortól függetlenül stabilnak kell lennie, ezért szerintem a megoldás másban lehet.

@Pályamágus, a sínész: Igen, én meg laikusként sajnos nem tudom elkülöníteni, hogy amit olvasok vagy hallok, abból mi stimmel. És még az is lehet, hogy stimmel, csak én értem félre. Viszont biztos vagyok abban, hogy vannak, akik értik, mit csinál a Szili, csak nem tudnak mit csinálni, hiszen nincs más. Talán benéz ide valaki, aki tudja a megoldást...

@Pályamágus, a sínész: Próbáltam rákeresni, hogy hátha találok valamit a weben erről a merevségről, ezt dobta ki a gép: vasutgepeszet.hu/wp-content/uploads/2013/07/201302_17-18_vegl.pdf
"Ismeretes, hogy a V43 sor. forgóváz
forgóvázkerete csak akkor válik
kellően merevvé, ha a vontatómotort
és a kerékpárokat is beszerelik"
De itt szerintem nekem illendő abbahagyni a találgatást, ide valaki gépész kell, hogy értelmezze ezt a "pályarombolási" probléma kontextusában :)

@Hamster: Köszönöm a linket! Érdekes volt. Ennek fényében számomra egy lőcsös szekér felépítése ugrik be. Az is laza kapcsolásokkal van összerakva, zörög is rendesen menet közben, de a lényeg, hogy a padlódeszkázat berakása teszi keretmerevvé. Azt még értem, ha a motor mint egységes burkolatú robosztus szerkezet merevítési funkciót is ellát, de hogyan teszi ezt a kerék? A vasúti járművek kerekei összesajtolt kerék-tengely-kerék egységet alkotnak. Ez minden esetben így van akkor is, ha egy hajtott tengelyről van szó. A lényeg viszont, hogy rugózott csapágyakkal kapcsolódik a jármű szerkezetéhez. Hogyan tud egy elmozdulást biztosító szerkezet merevíteni? Tényleg kellene ide egy olyan gépész, aki tud érthetően beszélni.

@Hamster: A pályás szakik (egy részük) leleményes emberek. Konkrétan tudok egy hazai vonalat, ahol azért vezettek be kettős lassújelet, hogy a Start kénytelen legyen motorvonatokkal közlekedni, mert szilikkel nem tudná tartani a menetrendet.

@Pályamágus, a sínész: komentelhetnél rendszeresen!
Tényleg, Rákospalota Újpestről tudsz valamit?
Voltak tervek a felújításra...

Újpesttől Vácig felújították az egész vonalat 95' körül.
Azota kb egy csavart nem húztak meg...
Lassan rostálni kéne az ágyazatot is .

@cserepfalva:
"Rákospalota Újpestről tudsz valamit?
Voltak tervek a felújításra..."
Nem igazán, és mivel szakmabeli vagyok, nem is szívesen beszélek konkrét dolgokról. Ennek egyik legfőbb oka, hogy mint mindenben, itt is két különféle dolog ami látszik, és ami van. Elég nehéz lenne úgy megfogalmaznom bizonyos esetekhez kötődő információkat, hogy ne legyen belőle becsületsértési per. Nehogy félreértsd, nem aktuálpolitikai, hanem történeti okai vannak a vasútnál a permanens inkompetenciának, és erről most legyen is itt elég.

"Újpesttől Vácig felújították az egész vonalat 95' körül.
Azota kb egy csavart nem húztak meg..."
Többek között az ilyen kijelentések motiváltak arra, hogy ismeretterjesztő blogot indítsak. Ezt a témát már érintettem. Nem aktuálisan neked íródott, már lassan egy hónapja olvasható, ajánlom figyelmedbe, és ott választ is kapsz a kijelentésedre.
Itt a linkje: vasutrol-barkinek.blog.hu/2023/09/14/palyafenntartas

"Lassan rostálni kéne az ágyazatot is ."
Ezzel azért óvatos lennék. Nem ismerem a konkrét helyzetet, ezért csak általánosságban.: A rostálásnak több célja is lehet, valamint vannak hátrányai is, amiről kevesen tudnak. Amíg az ágyazat elvégzi a feladatát, addig kár hozzányúlni, mert több kárt csinál, mint hasznot. Olyan is van, amikor a rostálással csak időlegesen elfedjük a problémát. Az, hogy felületesen szemlélve nem tiszta az ágyazat, még nem ok a rostálásra. Az alépítmény hibáiról fog poszt íródni, de előbb át kell jutnunk az alapokon, hogy meg lehessen érteni. Kis türelmet kérek!