Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, vonatokra, repülőgépekre, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollkodás, anyázás, a spammelés és a túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság
Zene
Videók
Saját zene

Naptár

július 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

Ez megy most

  • Hamster: @NAR: Száz-kétszáz méteren szvsz senki nem hangrobbantott a Balcsi fölött, mert az csúnyát rombolt volna, azt magasan ... (2024.07.25. 18:21) Valhalla az autópálya mellett
  • KissGecihuszár: én 3 évvel ezelőtt, amikor Regensburgban melóztam, rászántam egy szombati napot és up and down bejártam és nagyon tets... (2024.07.25. 14:40) Valhalla az autópálya mellett
  • NAR: Én a 80-as évekből emlékszem a Balaton fölött hangrobbanó repülőkre... (2024.07.25. 11:22) Valhalla az autópálya mellett
  • cserepfalva: @nyelv-ész: Így van, ez egy nagyon fontos észrevétel. Szinte minden mai "túristalátványosság" egy végtelenül feleslege... (2024.07.25. 11:01) Valhalla az autópálya mellett
  • nyelv-ész: "...például a neuschwansteini kastélynak se sok értelme volt akkor, amikor építették..." Nem tudhatod, sosem voltál ő... (2024.07.25. 08:33) Valhalla az autópálya mellett
  • Hamster: @Fradista Utazó: Nálunk is volt ekkoriban öntudatra ébredés, bár más irányból, más háttérrel, mégis viszonylag kevés e... (2024.07.25. 08:17) Valhalla az autópálya mellett
  • Fradista Utazó: Hatalom és gazdagság, lehet, de leginkább az egységes német nemzet szimbólumai - ami ugye a XIX. században korántsem v... (2024.07.25. 08:02) Valhalla az autópálya mellett
  • gigabursch: A fagyi lehet hogy elfogyott Földvár felé, féluton. Aztán már mást nyalakodtak... :-P :-) Ajjaj, mit szólna ehhez Go... (2024.07.25. 07:37) Még egy kis Földvár
  • Hamster: @cserepfalva: Nem tudom, a nagyvasutaknál van-e "szabványméret". A városi elektronikus/mágneskártyák már régóta a bank... (2024.07.23. 18:09) Nem csak a kartonlapoké a világ!
  • cserepfalva: Hasonló romantikával szemlélem én is ezeket a jegyeket, de nem tudok amellett elmenni, hogy a MÁV minden nyomora átüt ... (2024.07.23. 09:23) Nem csak a kartonlapoké a világ!
  • Utolsó 20

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Budapest málhásai: a MukikIsmét Tomáš Dvořák képeiből válogatok, témául pedig a guruló fadobozhoz hasonlatos "motoros fedett teherkocsikat" választottam. Persze valószínűleg nagyon ritkán hívták őket így hosszúra nyúlt...
  3. Végállomás, leszállás!Ez itt a bevezető hűlt helye. Normál esetben nyakatekert módon kellene felvezetnem, hogy mi a bejegyzés témája, és miért az, ami, de most egyszerűen csak pár érdekes régi képet szeretnék mutatni Ab...
  4. BUMM nincs, de (majdnem) minden más abból a korszakból itt van :)A jelek szerint az elmúlt hónapokban egy kő alatt éltem (esetleg szatyorban), mert teljesen elment mellettem, hogy az archive.org nem csak elkezdte összegyűjteni az univerzum összes C64-es programját,...
  5. Cégérek, táblák és neonok a hetvenes-nyolcvanas évek külvárosi utcáinJó régen nem csináltam már "régi képes" bejegyzést, de a minap valami mást keresve rámjött, hogy folytatást csináljak egy régi képmutogatós írásnak, melyben hirdetésekkel, neonreklámokkal...
  6. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  7. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  8. A Keletitől az Örs vezér teréig Noah Caplin képeinMostanában sokfelé jártunk régi képeken: a Moszkva téren, Soroksáron, a Duna-parton, a Hegyvidéken, de a zuglói hálózat kimaradt - és "zuglói" alatt most az Erzsébetváros északkeleti csücskén át...
  9. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  10. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...

Címkék

103 (7) 105Na (5) 1233 (11) 125év (7) 1522 (7) 1820 (13) 1969 (7) 1973 (6) 1976 (9) 1977 (6) 1978 (6) 1979 (10) 1980 (10) 2018 (11) 2019 (49) 2020 (31) 2624 (23) 2806 (12) 3720 (10) 41-es (10) 424 (24) 436 (6) 5884 (6) 611 (9) abba (6) abszurd (26) Ab van Donselaar (42) aeropark (6) agyhúgykő (61) airway (96) álhír (5) állatkert (11) álom (5) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (96) autók (87) bach (5) balaton (125) Balt Korthals Altes (14) bardotka (12) basel (7) bbc (8) bécs (46) belgium (11) bengáli (36) berlin (162) berlini fal (20) bkv (61) blog (28) blues (6) bp nosztalgia (10) brno (17) brüsszel (5) budai vár (25) budaörs (39) budapest (946) budapesti pillanatok (50) buék (9) busz (120) búvár (18) bytom (6) bzmot (9) c50 (13) c64 (18) caf (14) cégtörténet (6) city lights (72) classic remise (7) class 56 (7) combino (5) commodore (19) csak egy kép (54) csak egy videó (321) csehország (69) csehszlovák (41) csörgő (12) cukiság (35) debrecen (25) demó (10) design (7) díszkivilágítás (31) divat (5) dízel (12) doctor who (42) drezda (8) duna (45) életkép (22) életképek (38) életmód (6) elveszett (34) emlék (11) emlékek (44) énblog (524) énzene (21) építészet (67) építkezés (22) épület (18) érdekes (5) érdekesség (38) erfurt (8) Ernst Plefka (7) esti városkép (9) évforduló (12) ezerötszázas (7) ezres (16) fan fiction (12) faros (8) favázas (11) feldolgozások (13) felhők (26) felső-szilézia (30) felső szilézia villamos (27) fentrol (6) fényvillamos (21) ferihegy (39) film (13) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (24) fogyasztói (24) fonódó (11) forintos emlekeim (5) fortepan (36) fotó (5) frankfurt am main (9) freddie mercury (7) füsti (6) gary moore (36) gdynia (5) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (72) gibson (10) gitár (39) gmap (20) gmunden (6) goldtimer (6) gondolatok (12) gőzmozdony (54) gróf széchenyi ms (5) gyermekvasút (41) haditechnika (15) hajó (112) hajtóművek-motorok (7) hampage (419) hamster (5) hangok (5) hangszerek (13) hármashatárhegy (5) havazás (5) heavy metal (6) helikopter (13) helka ms (7) hév (46) híd (30) (34) hódmezővásárhely (7) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (8) humor (123) idegenforgalom (21) ikarus (66) il 14 (10) innsbruck (5) internet (6) ipari létesítmények (7) írás (15) it (9) játék (5) jegyek (6) joe satriani (5) jókai ms (7) kalef (11) karácsony (11) karikatúra (5) Karl Holzinger (9) karosa (7) kassa (20) katamarán (9) katowice (7) kazetta (8) kecskemét 2010 (6) kelenföld (9) kelén ms (5) kelet-berlin (5) kép (6) képek (1035) képregény (94) kérdés (12) kirándulás (11) kisföldalatti (15) kiskörút (6) kisvasút (57) ki vagy doki (13) klasszikus zene (5) köd (20) köln (35) kölni dóm (5) komp (7) konstal (8) körtér (8) közlekedés (419) kritika (72) kulfoldi szemmel (113) laminátka (6) lánchíd (8) lanovka (8) last ninja (6) látnivaló (11) lengyelország (82) les paul (8) lhbs (25) linz (10) lipcse (12) li 2 (26) lkk (5) lodz (6) ludmilla (14) luzná u rakovníka (6) m4 (16) maci (6) mackó (6) magas tátra (12) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (6) mátyás-templom (6) máv (35) medve (7) metál (15) metró (46) miskolc (26) mittudoménmi (9) mk45 (6) mk48 (15) mk49 (5) MOD (7) morál (11) morgás (130) mozdonyok (27) mozi (10) mtp (7) muki (15) münchen (27) műrepülés (8) muv (10) múzeum (64) n19 (5) nagypolszki (6) naplemente (8) ndk (5) németország (324) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) Noah Caplin (6) nohab (70) nosztalgia (241) nosztalgiabusz (43) nosztalgiahajó (21) nosztalgiahév (6) nosztalgiatroli (5) nosztalgiavillamos (118) nosztalgiavonat (12) nürnberg (20) nyílt nap (6) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (22) nyugat-berlin (6) NZA (12) olaszország (26) oldtimer (119) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (8) osztyapenkó (5) otthoni turista (37) ozzy osbourne (9) pályahiba (6) pályaudvar (42) panoráma (109) paródia (7) pcc (6) pécs (13) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (30) popkultúra (136) pozitívum (12) pozsony (61) prága (27) programajánló (28) púpos (24) queen (19) r.i.p. (14) rádió (6) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (11) reklám (24) relax (12) rendez (14) repülés (135) repülőgép (47) repülőgépek (82) repülőnap (34) repülőtér (21) retró (57) rock (91) rocktörténet (5) róma (15) s-bahn (15) semmering (9) sg (5) sid (5) skanzen (5) skoda (11) sky channel (8) SNL (17) sorozatok (15) soundcloud (15) spotting (19) st.pölten (5) star wars (5) stuka (6) stuttgart (7) super channel (5) svájc (28) szabadság híd (16) szárnyashajó (8) szavazás (6) szczecin (7) szeged (39) szekacs (8) szergej (38) szilézia (6) szili (5) szinti (5) szliács (5) szlovákia (137) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (239) tapolca (7) társadalom (5) tatra (37) taurus (7) tdt2020 (12) tdt2022 (6) technika (67) technikatörténet (70) tehervonatok (12) tél (15) templom (12) természet (6) tévéműsor (27) thin lizzy (8) Tim Boric (16) Tomas Dvorak (10) tömegközlekedés (487) történelem (29) totalcar (5) trabant (5) trainspotting (73) tram train (9) trolibusz (73) turizmus (20) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (94) überzenészek (17) utazás (417) utcakép (226) uv (57) vár (11) várnegyed (8) város (528) városkép (108) városliget (10) varsó (7) vasút (604) vasúti becenév (6) vélemény (26) vicinális (13) vidám park (5) videó (909) villamos (845) vitorlás (8) vízibusz (10) vlog (7) wachau (5) woltersdorf (5) wroclaw (6) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (48) youtube (344) zene (227) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

Jackson (nem Michael, hanem gitár)

2024.03.06. 06:00 :: Hamster

Amikor a kilencvenes évek elején rászoktam a keményebb zenékre, nem volt vagányabb dolog számomra a Jackson, Kramer és Ibanez gitároknál. Az általam akkoriban hallgatott aktuális gitárosok közül gyakorlatilag csak Zakk Wylde és Slash játszott Gibson Les Paulokon (Slash tulajdonképpen csak egy másolaton, de ez hosszú történet), a többiek mind hegyes formájú, gyakran őrült festésű, jellemzően "oda-vissza tremolós" (Floyd Rose/Kahler jellegű satus vibrátós) hangszereken nyomultak, melyek űrfegyvernek néztek ki egy Gibsonhoz vagy Fenderhez képest:

 

A rockzenészek számára a hetvenes évek közepén már nem volt elég az, amit a boltban megvásárolható hangszerek tudtak, ezért elkezdték feltuningolni azokat. Eddie van Halen úttörője volt a "csináld magad" fejlesztéseknek: tetszett neki a Fender Stratocaster kinézete és tremolója, de nem tetszett a hangszedők jelerőssége (gyengesége) és zajossága, ezért a Gibsonja PAF hangszedőjét belebuherálta egy Stratocaster jellegű testbe, ezzel iskolát teremtve. A történet persze igazából bonyolultabb: eredetileg egy valódi Stratocastert próbált egy Fenderek javításával foglalkozó hangszerész, bizonyos Wayne Charvel segítségével a fentebbieknek megfelelően átalakítani. Keresgélte, hol van a hangszedő optimális helye, milyen potmétert kellene használni, mire lenne még szükség ahhoz, hogy olyan legyen, mint amilyet szeretne. 1977-ben az így szerzett tapasztalatok alapján rakta össze leghíresebb gitárját, a "Frankenstrat" névre kereszteltet:

 

A test egy másodosztályú vacak volt, amit Charvel műhelyében talált. Charvel ekkoriban már nem csak javított, hanem gitár "fődarabokat" is árusított, melyeket gyakran különböző beszállítóktól szerzett be, mikor épp kitől sikerült. A van Halen-féle gitár testét valószínűleg egy David Schecter nevű figura faragta, vagy legalábbis az ő sablonja alapján faragta valaki - a netes források kicsit zavarosak a témában. Schecter neve azért érdekes, mert néhány évvel később alkatrészek helyett elkezdett egész gitárokat árulni, melyek ma elég jó hírnévnek örvendenek. A nyakat minden jel szerint egy Lynn Ellsworth nevű, asztalosból lett hangszerkészítő faragta, aki gyakran szállított Charvelnek. A Frankenstratot leggyakrabban a fentebbi képen látható piros-fehér festésben láthatjuk, de a test eredetileg natúr lakkozású volt, amit Eddie először feketére, majd fehér-feketére festett. Utóbbi festés saját fejlesztésű technikájával készült, szigszalag és biciklifestékek felhasználásával. Amikor pedig megunta ezt a kinézetet, jött a híres piros-fehér korszak. A nyakak, hangszedők, előlapok és potméterek eközben néha lecserélődtek, ha Eddie épp kísérletezős kedvében volt.

 

Charvel cégét 1978-ban megvásárolta egyik dolgozója, bizonyos Grover Jackson, de a márkanevet megtartotta. Eddie ekkor ismét hozzájuk fordult egy új hangszer igényével. A gitárt valószínűleg (ezt se lehet 100%-ra tudni) egy Karl Sandoval nevű munkatárs készítette el, aki arról híres, hogy szabadúszóként ő építette Randy Rhoads pöttyös V-gitárját. Az Eddienek készült új gitár fekete-sárga festést kapott, és bár Eddie ezt is buherálgatta, nem volt igazán elégedett vele. Ráadásul a "Bumblebee" azaz "Dongó" becenevű hangszert Grover Jackson elkezdte az engedélye nélkül sorozatban gyártani, emiatt összerúgták a port, és a zenész nemsokára a Kramernél kötött ki. Szomorú érdekesség, hogy az eredeti Dongó 2004-ben az ex-Panterás Dimebag Darrell koporsójában a föld alá került: Dime nagy Halen-rajongó volt, ezért a családja valami Eddiehez köthető emlékkel együtt szerette volna eltemetni. Eddie reakciója az volt, hogy "egy ennyire eredeti fickónak eredeti hangszer jár", és odaadta nekik az eredeti Bumblebeet...

 

Grover Jackson vezetése alatt a Charvel nagy névvé nőtte ki magát, a "superstrat" becenevet kapott kategória legfontosabb gyártójává. A hetvenes évek végén az amerikai karrierre vágyó Gary Moore is náluk kötött ki. Jackson több hangszert is készített neki, ezek közül a legdurvább a fentebbi képen látható volt. Majdnem annyira durva volt, mint Gary frizurája :)

Ezen a videón Jackson az együttműködésről mesél, még évekkel később is érezhetően lenyűgözve. A gitárok viszont nem lettek Gary kedvencei, úgyhogy utána évekig egy piros Stratocaster volt az elsődleges hangszere (a ma Kirk Hammett tulajdonában levő "Greeny" ekkorra már háttérbe szorult). Ennek ellenére volt még két ismert Charvele: egy piros és egy fehér. Ezeket a nyolcvanas évek közepén EMG márkájú aktív hangszedőkkel és Floyd Rose-okkal turbózták fel, onnantól kezdve az évtized végéig ez volt a két fő gitárja

De vissza Jacksonhoz: egy évvel később, 1980-ban Ozzy Osbourne gitárosa, Randy Rhoads azzal kereste meg, hogy valami látványosan újszerűre vágyik. Már ismerték egymást, úgyhogy formális pitch meetingek helyett egy éjszakába nyúló beszélgetés során találták ki, milyen legyen az új hangszer. Nos, ilyen lett:

 

A szuperszónikus repülőgép után  "Concorde" becenevet kapott gitár annyira más volt a Charvel néven árultaknál, hogy Jackson féltette a hosszú évek munkájával felépített márkát az új modell esetleges sikertelenségtől. A biztonság kedvéért egy másik nevet festett a fejre: a sajátját - ami szerintem azt jelenti, hogy igazából mégis bízott a hangszerben :)

Mindketten szerették a közös munkát, és a végeredményként létrejött hangszert, mely a fiatal gitáros zseniális játéka miatt gyorsan elhíresült. Randy ennek ellenére nem volt elégedett vele: túl nagy volt, a nyak pedig a 15. bund környékén csatlakozott a testhez, emiatt nehéz volt rajta szólózni. Egy újabb modellt terveztek a tapasztalatok alapján, feltűnőbben aszimmetrikus testtel, jobban játszható nyakkal:

Happy Birthday to Randall William Rhoads | #RandyRhoads.[December 6, 1956 – March 19, 1982].

A fentebbi képen a későbbi Jackson RR széria egyik prototípusa látható. Sajnos Randy csak néhány hónapon át élvezhette a gitárt, mert a második Ozzy lemez turnéja közben repülőbalesetben elhunyt.

Jackson Randy Rhoads

A modell viszont így is sikeressé tette a Jackson márkanevet, mely önálló életre kelt: sokkal specifikusabban ráment a modern heavy metál műfajára, mint a korai superstratok szellemiségét továbbvivő Charvel. És mielőtt befejezem a bejegyzést, jöjjön egy "honorable mention", ahogy azt az internetes listáknál mondani szokás:

Ozzy második állandó gitárosa, a szerintem megmagyarázhatatlanul alulértékelt Jake E. Lee is Charvelekkel lett híres (legalábbis a gitárosok közt). Az egyik signature modellje egy kékre vagy bíborra festett superstrat volt, a másik pedig egy Fender Stratocasterből a bejegyzés elején bemutatott szellemiség jegyében átalakított gyöngyfehér-fekete darab, melyet a fentebbi videóban láthatunk. Ezt a gitárt mindenképp meg szerettem volna mutatni, mert ferde single coil hangszedőivel és tremoló-nélküliségével kilóg a mezőnyből.

Disclaimer: ez a bejegyzés nem reklám. A Jackson/Charvel nem támogatott, nincs is Jackson vagy Charvel gitárom. Egyszer majdnem vettem egyet, de a boltban rájöttem, hogy nem vagyok elég jó, nem tudok mit játszani rajta :)

Források: youtube, vanhalengear.com, guitarnerd.com, gitárújságokban felbukkanó interjúk, több évtizednyi gitárokról való beszélgetés :)

32 komment

Címkék: zene gitár youtube rock metál jackson ozzy osbourne technikatörténet van halen gary moore charvel randy rhoads jake e lee superstrat

A bejegyzés trackback címe:

https://hamster.blog.hu/api/trackback/id/tr8718341163

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

5 darabom volt életem folyamán... 3 még megvan belőlük. de lehet hirtelen felindulásból veszek mégegyet nemsoká. :)
@Blindmouse: Milyenek, ha szabad kérdezni? Ugyanaz a modell más felszereléssel, vagy változatosan mindenféle?

Én ifjúkorom óta akartam egy cápafogas bundjelzésű gitárt, aztán amikor a kezembe került egy igazán minőségi darab (már hogy egy konkrét Jackson), nem tudtam mit kezdeni vele. Pedig neck-through-body, 24 bund, Floyd Rose, de egy fél akkord nem jutott az eszembe. Aztán Nagyfi Laci a kezembe nyomott egy Gibsont, és máris sokkal jobb volt, pedig kimondottan superstratért mentem be a boltba. Igazán nem sznobság, de úgy éreztem, nem való a kezembe a Jackson. Azért valamikor újra meg fogom próbálni, csak célirányosan valami RR vagy King V-vel. Kelly is volt a kezemben, de az valami közepes minőség volt, nem a csúcs, igaz, nem is a legolcsóbb. Vártam, hogy Marty Friedmanná változzak, de nem változtam. Mondjuk nem baj, egy vagyont megsprórolok samponon így :)
@Hamster: Az cápaUSZONY.. fog az ibanezeken van :)
Amúgy első gitáros emlékeim egyike hogy 1993-ban amikor az első gitárt vettem, az oroszlánbarlang végében ki volt téve egy 100 ezres Rhoads.. fekete, cápauszony berakással.. Pont 4x annyiba fájt, mint amire volt pénzem. De lehet ott csípődott be valami fejben nálam márkailag. kb olyan feeling volt mint a Wayne's World-ben a strato a hangszerboltban.. :)
Szóval vettem valamit tanulni.. aztán asszem 1994-ben sikerült beújítani egy vattaúj sötétkék JSX94-et az már használható cucc volt HSS leosztás, FloydRose híd.. aztán valamikor 1995 végén Nyumi haveromat sikerült meggyőzni hogy bizniszeljük már el a JSX-et arra a Kellyre amit akkoriban kapott szponzorációként (már nem tudom hogy full ingyen, vagy valami nagyon nyomott áron húzta be) Szóval elboltoltuk ráfizettem némi casht, és lett egy Kellym, igazi gyöngyház cápauszony berakással, fehér szegéllyel. gyorsan szereztem bele egy echte Seymour Duncan JBJ-t, na ez az egyik balta ami a mai napig megvan. (a JSX-et aztán állítólag ellopták amikor a Révi Józsi boltját kirámolták.) Jópár évvel később vettem mellé egy olcsó kategóriás Rhoads-ot, de az egy szimpla modell volt, pöttyös nyak, fix hidas, de ki akartam pipálni hogy legyen egy olyanom is. az talán egy, vagy két évig volt meg, aztán el is adtam. Utána második baltának vettem egy DK2-t, de vele nem estem nagy szerelembe valamiért, megbízható másodhangszernek kellett, azt tudta. Megvan még de most vagyok vele dilemmába hogy mit kezdjek vele. Fejlesszem, vagy engedjem el.

Valamikor 2007 körül meg vettem harmadiknak egy 1997-es DR3-at (csóri srác fél évig tartogatta nekem ismeretlenül) talán 2 darabot láttam valaha ebben az országban ebben a transpurple színben. Az azóta is szerelembalta, sikerült megőriznem igen jó eredeti állapotban.

Aztán befejeztem az egészet, de a Jackókat nem adtam el, csak a más márkákat. Másfél éve viszont csak úgy magamnak de újra pötyögök, de már filózok hogy ki kéne pipálni a bakancslistán a "neckthru birtoklása" opciót, szóval szemezni kezdtem az SLX DX-ekkel, vannak félelmeim mert csupa japánom volt ez meg indonéz gyártás, de pár hete kézbevettem egy 450 ezres indonéz SL2P-t, és az kényelmes volt, jól játszható. szóval lehet adok egy esélyt egy használt SLX-nek.
@Blindmouse: Szerintem fog is lehet, de nem vagyok ichtiológus :) Az Ibanezeket sose kötöttem egyetlen díszítéshez, az enyémen például pöttyök vannak, a szvsz legütősebben meg valami gyomnövény indái.
'93 környékén én is sokat jártam Oroszlánéknál, de csak egy Washburn N4 rémlik, amit ma is elfogadnék. Az előző kommentem óta viszont rájöttem, hogy hagyományos superstrat Jacksonok valamiért sose tetszettek, se a Soloist, se a Dinky, se a mittudoménmi. Charvelből is csak a So-Cal jön be, ami azért alapvetően inkább a sima Strathoz áll közel. A Jackson az nekem az állat kinézettel párosul: a szuperszónikusított V (RR, King) és Explorer (Kelly) formák.
Neckthruban a "jót vagy semmit" elv szerint élek, úgyhogy lehet, hogy nem kellene semmit mondanom. '97-ben életem első prémiumából vettem egy necktrhu Samicket, mert asszem olyan (is) volt Alapinak meg Pavelkának pár évvel korábban, és jó is volt - amíg el nem csavarodott a nyaka. De annyira, hogy amikor elvittem Medgyesihez, úgy fogta vissza magát, hogy ne röhögjön ki. Megpróbálta helyrehúzni, de nem sok értelme volt, használhatatlan maradt, és persze javíthatatlan is. Azóta tutira nem vennék "egybegitárt". Tudom, a ragasztott se nagyon más, de mégis. Utána évekig nem gitároztam, annyira odavágott a dolog. Mondjuk a világ nem vesztett ezzel sokat, de én igen :)
Az indonéz jackók most a samicknél, meg a cortnál készülnek, nem tudom milyen a quality control.. valszeg nem a sajátjuk. :D :D

Az N4 az olyan "talán" emlék onnan. nem tudom valid-e vagy sem, de ha volt akkor az a jobboldali falon volt, nem a terem végén a lezárt részen. :D

Nekem tetszett a superstrat is, de több mint 10 éven át nem is volt olyanom. :D a V alakúak ülve gyakorolni borzasztóak. a Kelly az baromikényelmes, isten gitárnak tartom a mai napig, pedig basszus lassan 30 éve velem van. :D
a DK2 lehet ezért jött mert klasszik Jackson kinézet.. a DR meg eszméletlen dögös a finish miatt, meg a fordított fejével. :)
@Blindmouse: El volt kordonozva az N4, különben állandóan fogdostuk volna. Az akkor az elérhetetlenség csúcsa volt, még a Wayne világás straton is túl, mert olcsó strat másolat volt, de N4-szerű gitár nem.
A V-től engem is az ülés tart távol, mert úgyis csak a gép előtt ülve gitározok, útban lenne, falidísznek meg drága lenne. Superstrat helyett maximum ilyen egypickupos valami kellene, leginkább egy Kramer Baretta zebra hangszedővel. Amikor ráeszméltem a metálra és a gitárra, itthon mindenki Krameren játszott, ehhez képest olyan soha nem volt a kezemben. Persze egy sárgának látszó, de állítólag neonzöld Focus F3000-et se dobnék ki :)
Akkor lehet hátul volt az is, ahol a Rhoads.. :)
Azt nagyon nem adták senki kezébe. :)

Most meg simán a kezedbeadják a boltokban a 450 ezres Sl2-t, ha nem tűnsz tökhülyének. :)
Mondjuk nyilván nem mindegy hogy valaki 16 évesen akarja leakasztani a drága cuccot, vagy 40+-osan. :D
Az egy Humbi kevés, bár ha csak metálkodik az ember... de tiszta hangszínez nem árt egy másik a nyaknál..
kilencvenes években sok ismerősnél voltak Kramerek. jellemzően barretták meg striker-ek.. nem voltak rossz cuccok azok, de a jackson jobban összerakottabbnak tűnt..
@Blindmouse: A fene tudja, Edward pajtás elvolt vele, Gary Moore két egy EMG-s Charveljénél dögösebben megszólaló gitárt meg még nem hallottam. Lehet, hogy tiszta hangszínhez nem superstrat kell?
Annak idején az Astoriánál volt egy Yamaha bolt, ott simán 15 évesként a kezembe adták a fene tudja milyen fákból készült, aranyozott szerelékű jazzgitárt. Mondjuk sok vevő nem járt arra, lehet, hogy a bénázó gyerekek kiröhögésével szórakoztatta magát a személyzet :)
@Hamster: Az hogy a klipben mit látsz, és a stúdióban mit használt az adott hanghoz, az két külön sztori. Ízlés dolga de én a DK2 HSS pickupkiosztását se szeretem már annyira, tisztán olyan kis vékonykák a single coilok hangilag.. a DR3 meg ugye HH, ott középre csapva a kapcsolót, kifejezetten, telt tiszta tónust tud produkálni. Mondjuk a kettő keverve nem rossz, hogy egyik sávon a single coil, másikon a HH középre csapva szól.
Stúdióban meg alátesznek egy csilingelő akusztikus sávot is, vagy egy 12 húrost.. aztán nem mondod meg mi milyen arányban szól.
Persze egy jól megszerkesztett effektezéssel valamennyire lehet kompenzálni, koncerten is elmegy a single HUM, de felvenni azért mégiscsak jobb ha több lehetőség van játszani a hangszínekkel.

Ja. a Yamaha bolt az üvegpalotában. :)
Szerintem az összes akkori hangszerboltot bejártuk abban az időben a városban. Mindre emlékszem. :)
@Blindmouse: Nem tudom, milyen klipről van szó, koncertfelvételekről írtam. A Samickem (megpróbáltam kiguglizni, KRT-664 lehetett) is HSS volt, gyakorlatilag csak a H-n használtam. A Les Paul az más, ott mindhárom állásnak van értelme. Az Ibanez is HH, határeset, ott is inkább bridge, de lehet, hogy minőségi hangszedővel más lenne. HSH gitár még nem volt kezemben, egyszer azt is kipróbálnám.
@Blindmouse: "Szerintem az összes akkori hangszerboltot bejártuk abban az időben a városban. Mindre emlékszem. :)"
Hát olyan sok nem volt :) A Szív utcai volt az első kedvenc, mert a galérián lehetett (ungplugged) játszani, ha jók voltunk, a boltost nem zavarta. Valami ismertebb ember volt, Omega koncerten láttam a keverő környékén.
A Finkeyben a kínálat verhetetlen volt, de ott csak a nyálunk csorgattuk, mert oda pénz kellett volna. Ugyanazon ház aljában a Triál felfoghatatlan kontrasztot adott a KGST kínálatával. Bár legalább olcsóbb volt a pengető és a húr.
Az Oroszlánban is csak apróságokat vettem, ehhez képest mindig tök jó fejek voltak velem.
Az Atlantiszban (?) vettem a Samicket, még a Ferenc körútiban.
Volt valami a Blahán a sajtópalota mögötti régi ház udvarán is.
Amit nem tudok hova tenni, az egy budaörsi bolt volt. Nem sokáig létezhetett, de az is lehet, hogy valamelyik pesti bolt abból lett.
Nyilván volt a Kúria utca, de ott csak levegőt vettem, akárcsak az említett Yamahában.
Me voltak ilyen általam nem annyira frekventált helyek is, a Klauzál téren, Király utcában. Aztán részemről volt egy hosszabb szünet, a végén meg már a Vintage volt a jóság, ők nem tudom, mikor lettek.

Mi volt még?
Szív utcai galérián volt akkortájt egy pirosas Charvel úgyemlékszem, és ott találkoztam életem első érthetetlen hangszerével.. egy olyan kétnyakú gitárral aminek a felső nyaka basszusgitár, az alsó szólógitár volt, ilyen Jolana minőségben. :D

A Finkeyből volt az első Jakcksonom, még a számla is megvan a fiókban róla 65 ezerre volt leakciózva, nem volt kis pénz akkor sem. :)
A triál is megvan emléknek a szomszédságában, volt egy időszak amikor onnan vettük a citerahúrt, mert kb 20 forintos darabáron kapott az ember egy akkora húrt a G-B-E húrokat kiváltva a megfelelő vastagsággal amiből 3-4 teljes húr kijött..

Medgyesi bácsi volt még akkoriban, én nem kedveltem, flegmának éreztem..

A budaörsiben is voltuk párszor, fél napnak éreztük mire oda kicsattogtunk, ott az adásszünet/TV static festésű Dinky Reverse fogott meg.

A vintage52 is kilencvenes évek, meg két utcával odébb is volt egy kis boltocska a kilencvenes évek végén, ott volt egy fura kinézetű, de jófej szemüveges srác, anno ő hajtotta fel nekem a legendás Seymour Duncan JBJ-t, amire nem sok esélyt láttunk hogy lesz, de hetekkel később egyszercsak hívott hogy tudott szerezni egyet, az azóta is megvan..
@Blindmouse: Az a budaörsi bolt mi volt? Ötször annyi hangszer volt ott, mint egy átlagos akkori gitárboltban, és egész extrémek is voltak köztük, pl. egy géppisztoly-gitár keverék. De nem sokáig létezett.
@Hamster: X.. arra kéne rájönni honnan tudtuk meg hogy VAN.. ha hirdetésből akkor az valami metal hammer félében lehetett, lehet elő kéne ásni a szekrény mélyéről az akkori példányokat. Amúgy nem érden volt? budaörs?

... na jó átfutom gyorsan az akkori MHH-kat tele voltak hangszerbolt hirdetésekkel..
Aki keres, talál. Musiclead, Budaőrs, szellő utca 9 béééé. :) szerintem ez volt az..
@Blindmouse: Wow, meg is van: djborze.hu/felhasznalo/profil/daja
És asszem az előbb Atlantisz helyett Eldorádót akartam írni.
@Blindmouse: Szájhagyomány útján terjedt, mert nekem is csak mondták, hogy menjünk ki. XI. kerületi voltam, szóval nem volt megerőltetés felszállni a 40-es buszra.
Szájhagyomány útján az életben oda nem találtunk volna :D :D
Kellett a MHH hirdetés hozzá a címmel. :D :D
De nehéz lenne pontosan felidézni hogy 1994-ben hogy is sikerült kitalálni hogy nekünk oda kéne menni. Pedig tele vagyok intenzív emlékekkel. Bár főként a témaindító márka példányai égtek bele a memóriába. hogy kinek, milyenje volt akkoriban, melyiket sikerült kézbefogni. Nem volt internet de nagyon képben voltam hogy kinek milyen modellje van itthon. :D
@Blindmouse: Én valamikor '92-93 körül voltam ott, és sose láttam a hirdetését vagy címét, valaki mutatta, merre kell menni. Lehet, hogy ő látta az MHH-ban :) '94 végén meg már interneteztem. Lassan itt a harmincadik évfordulója, de rohadtul telik az idő...
Mi '93 után voltunk, ez tuti. '94 júli. 1. vettem a Finkeytől a JSX-et, szóval valamikor akkortájt járhattunk. '94 márciusból származó MHH-ban volt már hirdetésük.

Valamikor '97 körül fedeztem fel az internetet, de hát akkoriban még nem jutottam sok információhoz onnan. :)
De talán max 2x voltunk, nem vettünk onnan semmit, messze is volt. de furamód emléknek megmaradt hogy volt, (talán tényleg a Dinkyk miatt.)
@Blindmouse: Nekem '92-ben lett villanygitárom (egy Jolana Vikomt), szóval nem lehetett sokkal korábban, hogy ott jártam. Jacksonokra viszont akkoriban max a nyálamat csorgathattam :)
@Hamster: Én most is csorgatom rájuk, Lenne még 8-10 modell, amit szívesen megvennék. de spúr vagyok. az SLX-eket is szerintem nézegetem kicsit még mire rászánom magam, vagy esetleg felbukkan egy extrán jóárasított. :)
De azért kellett hozzá némi szerencse, meg jóidőben jó helyre odaüzenés hogy sikerüljön megvennem azokat a példányokat amiket most már a kincseimként tartok számon. :)
@Blindmouse: Jó, hát mutass metál/shred gitárost, aki szerint nem a végtelen számú gitár az elegendő számú gitár :) Én sajnálom a pénzt rájuk csak azért, hogy kéthavonta eljásszam rajtuk az Enter Sandmant. A Jolanás időkben bezzeg ment a napi 2-4 óra gyakorlás, akkor kellett volna minőségi hangszer... Az én szememnek manapság kicsit egyforma lett minden, a csak a lángos meg buborékos faanyagok mennek, vagy a matt fényezések, szvsz a mai gitárok nem olyan szexik, mint a nyolcvanas-kilencvenes évek gépei. Játszani persze jók lennének, de most már a kinézet is számít, hogy szépen nézzen ki bútorként a szobában :)
Hát a belelocsolt üzemóra az fontos tényező.
Hááát. manapság a kinézet fontosabb sok esetben. a JS széria nagyon szépen néz ki, de egy rakásszemét. :D

Amúgy a 80'-90'-es években is az volt a szexi gitár ami nem tucattermék, hanem egyedinek nézett ki. :)
@Blindmouse: "manapság a kinézet fontosabb sok esetben. a JS széria nagyon szépen néz ki, de egy rakásszemét."
Már hogy a Satriani sorozat? Jónak mondod. Gyönyörűen egyszerű forma, kellemes nyak, csak a tremolót mackósajtból csinálták, berágódik, és van 2-3 "stabil" állása. Mondjuk használt volt, az alsó kategóriából, de ehhez képest a Samic FR-licensze mindent tudott, amit Steve Vai gitárjai tudtak, leszámítva a karnál fogva tartást, mert azt nem mertem kipróbálni. Az a tremoló nagyon állat volt, de még ha kiberhelném a roncsból, a JS-be akkor se lehetne beletenni, mert a LowTrash vagy EdgePro, vagy valami ilyenfantázianevű hinta van benne, ahhoz van kifaragva. Szétfaragni meg drágább lenne, mint amennyit a gitár ér. Évek óta tervezem, hogy veszek valamit, mert hiányzik a Floyd Rose, aztán mindig rájövök, hogy mennyire gyűlölök Floyd Rose-on húrokat cserélni, és utána egy ideig megint nem fontos a téma :)

Neked melyik sorozattal voltak rossz tapasztalataid?
Jacksonnak hol van "satriani" sorozata? :o LOL .
@Blindmouse: Óbasszus, többet kellene aludnom és kevesebbet kommentelnem :D
A több alvás lehet nem árt.. :D :D :D

BTW nem értem a FR hídon húrcsere problémát, tök sima ügy azon is. :D
@Blindmouse: Szerintem ember nincs, aki szeret FR-os gitárt újrahúrozni :) Ezek a satu nélküli locking tuneres cuccok milyenek? Szerintem még képen se láttam közelről olyat, de azt látom, hogy rángatják őket rendesen (mondjuk Petrucci). Nagyon kimaradtam a villanygitár fejlődéséből a kilencvenes évek óta...
Nekem semmi bajom nincs az újrahúrozással. gyorsan megvagyok vele.

Háát, a locking tuner is hiába, mert hiába áll a kulcs fixen, ha a rátekert félkilóméter húr mocorog. :) szóval ilyen se hús-se hal megfejtés. meg FR-nál az is jó hogy hídnál szakad a húr, akkor visszateker az ember egy kicsit, újra befogja, és mehet minden tovább.. nem kell kompletten cserélni. :)
Szóval maradok a floydrose hídnál.
@Blindmouse: "mert hiába áll a kulcs fixen, ha a rátekert félkilóméter húr mocorog"
Én is ezt gondolnám, de akkor mit nem látok Petrucci gitárján? Mert satut biztos nem.
Azért írtam hogy valamit biztosan segít, de közel nem annyit mint a rendes satu.. meg azért ő nem karozgat annyira már..
Meg azt nem látod hogy egy koncert alatt hányszor hangol két dal közt..

meg apró trükkök, nem tekeri rá az ember azt a félkilómétert a kulcsra (mert minek ha nem duplasaus, miután felhúroztad, behangoltad, szépen megrángatod a húrokat hogy "beálljon"... újrahangolod, megint megrángat.. satöbbi..

Igazából 1994 óta összesen 2 gitárom volt ami nem duplasatus floydroseos volt. el is lettek adva.. :)
süti beállítások módosítása