HamPLÓ

Antwerpen elég kedves hely ahhoz képest, hogy Európa egyik legnagyobb kikötője ott található. Ennek a belvárosban persze nem sok látszata van, hiszen a város nem közvetlenül a tengerparton van - viszont ha az ember kisétál a Schelde folyóhoz, egy mesebeli váracskán túl pár régi hajót is talál:

Ha már épp arra jártam (ez 2002-ben volt), lekattintottam őket. Az M477-es hadi rendeltetésűnek tűnt, és a net szerint valóban erről van szó: aknaszedő volt leánykorában.

Mellette az Amical, az utolsó gőzüzemű kikötői vontató Belgiumban. Nem is tudom, mi a helyes szó rá - reflexből boxert írtam volna, aztán rájöttem, hogy a/ nem vagyok biztos abban, hogy ez a jó fordítása, b/ azt se tudom, honnan ismerem egyátalán ezt a szót :) Mindenesetre ezt a kis vontatót 1914-ben építették, és '86-ban vonták ki a forgalomból.

Amikor Geoffrey Tribe 1969-ben Budapesten járt, nem csak a villamosok közül csíphetett el néhány olyat, ami a hetvenes évek közepétől idejáró külföldi villamosfotósok képein már nem szerepelhetett, de a budapesti HÉV vonalai is komoly változások előtt álltak.

Akkoriban például a szentendrei vonal még a Margit híd budai hídfőjétől északra végződött, a felszínen, nagyjából ott, ahol ma lemegy az alagútba. Érdekes, hogy az alsó rakparton földhalmokat látni, és nincs kocsiforgalom - aki élt akkoriban, hogy emlékszik: egyátalán nem is jártak erre autók akkoriban, vagy csak az építkezés miatt zárták le?

Értelemszerűen a mai, alagutas megoldás jobb, de a felső rakparton heverő sínek látványa azért érdekes (persze egy csonkavágány ma is van ott, de az nem ugyanaz). Az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a hasonlóan végződő csepeli vonalat is tervezték egy időben, hogy a Lónyay (akkor még Szamuely) utca alatt behozzák a Kálvin térre, de ez valamiért elmaradt. Az ötös metró - pontosabb nevén az észak-déli regionális gyorsvasút - talán majd megoldást hoz erre, de gyanúm szerint nem holnap.

A soroksári/dunaharaszti/ráckevei vonalat még régebben tervezik, hogy behozzák a belvárosba (gyakorlatilag a megindítása óta szó van erről - az eredményből ítélve sajnos nem túl komolyan), de változás végül csak annyi történt, hogy a közvágóhídi végállomást a térség északkeleti oldaláról áttették a délnyugatira, megspórolva egy közút-vasút kereszteződést. Itt még a régi állapotot látjuk, balra a régi végállomási épülettel.

A képen egy dízel motorkocsit látunk, amit 1938/39-ben egy elektromos motorkocsiból alakítottak át, hogy az akkor még villamosítatlan, emiatt gőzösökkel üzemeltetett ráckevei vonalon járassák. Érdekessége, hogy Budapest ostroma elől nyugatra menekítették, a BHÉV csak '52-ben kapta vissza Németországból. A ráckevei vonal teljes villamosítása, illetve a Taksony-Szigetszentmiklós szárnyvonal bezárása után a járműre már nem sok szükség volt, végül '85-ben selejtezték.

A múltkor említettem, hogy 1970-ig a gödöllői HÉV a Keleti mellől indult, és volt neki egy Rákosszentmihályra betérő betétjárata is. Ez a kép egy ezen a viszonylaton közlekedő vonatot ábrázol, valahol a mai Aréna pláza, az akkori Ügető mellett. A sínek helyén ma a belváros felé tartó 2+1 közúti sáv van. Viccesen néztek ki ezek a kéttengelyes HÉV kocsik a rengeteg kábellel és csővel, ami közé még odazsúfolták a fényszórókat és a pályacsengőt is, illetőleg odaakasztották a vonat végét jelző zártárcsát. Az esztétika nem nagyon volt szempont, amitől persze az egyszeri vasútbarát számára valahogy még izgalmasabbnak egy ilyan jármű... nem?

A fényképekért ezúton is köszönetet szeretnék mondani Geoff-nek!

Ha tetszenek a képek, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm!

Már írtam arról, hogy milyen klassz "kelet és nyugat találkozik" hangulata van a Keleti pályaudvarnak. És most nem arra gondolok, hogy mit érezhetett egy német turista, ha betévedt a külső-komszomolenszki vokzált idéző csomagmegőrzőbe, hanem hogy itt nem csak kék-sárga mozdonyokat és piros-fehér motorvonatokat lehet látni, hanem mindenféle mást is.

Olyat, hogy az osztrák szövetségi vasút RailJetjei mellett csehszlovák mozdony áll (szlovák színekben, cseh kocsikkal), már régóta lehet látni...

... a román államvasút mozdonyai viszont csak december óta jönnek el Budapestig. Régebben a megegyező áramnem ellenére nagyon komolyan volt véve, hogy a határon mozdonyt cseréltek, de most váltottak.

Van egyfajta hangulata a jószágnak, tessék csak megfigyelni a csipkefüggönyt a vezetőfülke ablakain! A gép alapvetően svéd eredetű: kezdetben az ASEA, majd licensz alapján az Electroputere építette. Ez a konkrét alsorozat egy modernizált változat, bár kinézete ezt jól titkolja :) Állítólag "Delfin" a beceneve, szerintem a "kólásdoboz" találóbb lenne...

Mindeközben felbukkannak orosz hálókocsik is a vágányokon, ezekben gyanúm szerint széntüzeléses bojlerek dolgoznak, kellemes füstillatot árasztva. A vonat többi kocsija közt volt magyar és szerb is, de fogalmam sincs, hova mentek, én leragadtam ott, hogy forr a szamovárban a víz, lehet teázni :)

Ha már ott voltam, lefotóztam az elején látott (cseh)szlovák mozdony tesóját is, ami 001-es számot, és másfajta festést viselt. Amennyiben van valaki, aki tudja, mi az oka a többféle festésnek, szóljon! Balra mögötte a V43-as mögött meg ismét egy cseh kocsi látható, csak hogy erősítse az internacionalitást :)

-> Ide kattintva elérheted az összes Égitársaság képregénykockát <-
Kattint. Most.

Tudom, hogy mindenki unja már a telet, de én azért élveztem, hogy múlt héten végre pótolni tudtam az elmaradt hóban csavargásokat:

Kutya idő után kutyaszobor, az Izabella utcából:

Ez a földszintes ház csak úgy szembejött velem, az ember nem is gondolná, hány ilyen van még a közepesen szűken vett budapesti belvárosban:

(Ha már megkérdeztem: nem sok.)

Geoffrey Tribe 1969 júniusában két hétre jött Magyarországra, vakációzni. Néhány budapesti villamosos képet már láttunk tőle, de az első hét során, a Balatonnál szintén fényképezett - vonatokat.

Ezt a 324-est Balatonfüreden örökítette meg. A hozzáértők biztosan el tudnák mondani, hogy mikori gyártású, milyen kazánú járműről van szó, sőt, milyen víztisztítót vagy szerkocsit láthatunk rajta, hogy milyen lövettyűt vagy éppen toronyórát (lánccal) építettek rá, de sajnos én csak annyit tudok róla, hogy csodaszépen néz ki, ahogy valami teherkocsikat tol. Hiába, a gőzmozdony az nem hőerőgép, hanem művészet :)

Természetesen "a" magyar klasszikusból, 424-esből is megfordult néhány Geoff objektívje előtt. Pedig saját bevállása szerint óvatosan, és emiatt ritkán fényképezett, hiszen mégiscsak "nyugati" állampolgár volt, a hidegháború meg hidegháború...

Ez talán egy áthaladó vonat Balatonarácson - a lámpaoszlop miatt messze nem tökéletes kompozíció, mégis örülök, hogy bescannelte és elküldte nekünk. A helyszíneknél egyébként Geoff eredeti listájára hagyatkozom, mert nem ismerem eléggé a 29-es vasútvonalat, de erről a képről nekem is Arács ugrott be elsőre.

Ez akár ugyanaz a vonat is lehet? Ahogy elnézem, a személyzet előtt nem maradt rejtve a peron kellős közepén ácsorgó fotós :) Ha viszont már itt tartunk, érdekelne, ki mit gondol: mozog ez a vonat? Épp lassít? Vagy esetleg az előző fotón még gurul, de ezen már áll (ahogy én gondolom)?

Zseniálisan sikerült nap volt: "gothai" kéttengelyessel kezdődött, aztán faros Ikarusszal folytatódott, majd elveszett síneken guruló lóvasúttal, régi és még régebbi tujákkal modellként és élőben, végül mozdonyvontatta vonattal Buckow-ban. Sok képpel és videóval körített élménybeszámoló itt:

Hármas túra: Berlin környéki villamosvasutak
Woltersdorf, Schöneiche, Buckow

Sokszor olvasom, hogy Lipcse "semmi különös". Hogy szerintem igenis van szép és érdekes Lipcsében, azt már korábban jeleztem, a belvárosi utcákról, a Tamás-templomról és a monumentális főpályaudvarról szóló írásaimmal. Ez a mostani bejegyzés viszont nem annak az irányvonalnak a része ;)

Ezúttal ugyanis a modern és még modernebb építészet érdekes spontán gyűjteményét szeretném megmutatni, amit a térkép Augustsplatz néven jelöl. Az I. Frigyes Ágost szász királyról elnevezett tér eredetileg természetesen nem úgy nézett ki, mint most, de a világháború és az azt követő idők elsöpörték az itt lentebb látható összképet:

Tulajdonképpen még a második világháború előtt elkezdett megváltozni az összkép, amikor a gazdasági erősödés jeleként elkezdtek modern épületek megjelenni a városképben:

Ezen az 1940-es képen balra az előző rajzon is felismerhető egyetemi főépület látható, a hozzá tartozó Pál-templommal. Jobbra viszont már áll az 1928-ban átadott, egy bankár számára épített Kroch-toronyház is, tetején a velencei ihletésű harangjátékkal.

A tizenkét emeletes épület már az égbe törő jövőt idézi, pedig felső négy emeletét eredetileg csak álhomlokzatként húzták fel - véglegesen akkor engedték megépíteni, mikor kiderült, hogy nem teszi teljesen tönkre a városképet. Tudom, most sokan késztetést éreznek arra, hogy hozzátegyék: "nem teljesen, de azért eléggé", de szerintem ez nem egy rossz épület - a mellette álló két házzal együtt kifejezetten érdekes együttest alkot!

A drezdai Operaház a második világháborúban elpusztult Új Színház helyén épült fel 1960-ra. Nekem kicsit "se hús, se hal" épületnek tűnik: részben felidézi az itt állt színházépület formáit, viszont igazából semmit se ad a térhez. Az előtte tátongó ürességgel ráadásul elég kietlen látvány, nem illik egy gazdag kereskedőváros mozgalmas főteréhez.

Ha azt írtam, hogy az Opera nem mutatott semmi eredeti formát, a Kroch-torony pedig csak előszele volt a magasba törésnek, akkor az 1968 és 72 közt épült City-Hochhaus (becenevén a "Bölcsességfog") mindkét vonatkozásban pótol. A 34 emeletes felhőkarcoló a saját műfajában - főleg az NDK-hoz képest - szerintem nem rossz!

Geoffrey Tribe 1969 nyarán járt (először) Budapesten, így Ab van Donselaarral ellentétben még a metró előtti idők budapesti tömegközlekedését is fotózhatta. És ez lényegi különbség: akkoriban ugyanis néhány éven belül nem csak a Rákóczi úti villamosvonalak szűntek meg, hanem az ezekre ráhordó járatrendszert is átalakították - plusz a hatvanas évek végén még néhány olyan járat is közlekedett, ami később a metrótól függetlenül tűnt el.

A Városligetben, az Állatkert mellékbejáratával szembeni térségen a mai napig áll egy kis sárga épület, ami kirí a környék bódéjai közül. 1972-ig e körül fordult a 25-ös villamos, melynek másik végállomása többször változott az idők folyamán: '69-ben már csak a Hermina út/Thököly út sarkáról indult (a 72-es troli mai végállomásától), míg korábban a Keletitől, sőt: volt hogy a Nagyvárad térről! A városi kirándulójáratot a kisföldalatti építése miatt előbb busszal pótolták, majd '73-ban végképp megszüntették. A fentebbi képen egy 1500-as várakozik a "Lizsé" fái alatt, indulásra készen a Thököly út felé. Rettentő hangulatosnak tűnik; azt hiszem, nem csak kiskoromban imádtam volna villamossal érkezni az állatkertbe vagy a cirkuszba!

Az 5-ös villamos a Flórián tér és a Hévizi úti lakótelep közt ingázott 1974-ig, nem éppen a legrövidebb úton, mivel a viszonylat HÉV tehervágányok felhasználásával jött létre. A képen látható jármű különleges: a két UZ típusú motorkocsi egyike. Édesapám a "szegecselt Stuka" jelzős szerkezettel emlékezett ezekre, ami jogos: a Stuka és az UV típusok keresztezéseként is értelmezhető kocsikat alumínium szekrénnyel építették, a borítólemezeket pedig hegesztés helyett szegecsekkel rögzítették.

És ilyen volt a rendes Stuka. A Flórián tér és a Váci út közt ma is lehet villamossal utazni, de néhány évnyi óbudai ingázás után azt kell mondjam, a metróra ráhordás miatt ma is jól jönne egy ilyen viszonylat, hiszen az 1-es csúcsidőben már eleve tömve érkezik ezekbe a megállókba, így az utazni kívánó tömegeknek a majdnem tele levő járműre kell felpréselődnie. A 33A egyébként értelemszerűen a Nyugatiig - pontosabban a Kádár utcáig - bejáró 33-asnak volt a betétjárata.

És még egy stukás betétjárat: a 9A a Margit híd budai hídfője és a Móricz Zsigmond körtér közt közlekedett, amíg 1970-ben a HÉV alagút építése miatt fel nem szedték a síneket a Batthyány tértől északra. Ekkor még két évig a Körtér és Albertfalva kitérő közt ingázott. Mögötte ott áll egy 9-es is, ez a járat ekkor Albertfalva kitérőig ment. A Margit hídig feljáró dél-budai villamosok megszüntetése elég rossz döntés volt, persze igazából már ez az útvonal is rövidítésnek számított, hiszen a 9-es 1937-ig az óbudai Fő/Flórián térig járt...

Bár tudom, hogy jobbára elég apró átfedés van egy háború kitörésének valódi oka, és a "casus belli" közt, mégis furcsa érzés egy világégés kirobbanásának okaként elhíresült helyszínt élőben látni. Eddig csak egy ilyen helyen jártam: Szarajevóban, tavaly viszont eljutottam a második világháborút közvetlenül megelőző talán leghírhedtebb történés helyszínére is.

Már írtam Gliwice főteréről és eltűnt villamosairól, de igazából nem ezekről híres: 1939. augusztus 31-én magukat lengyel felkelőnek kiadó SS-katonák foglalták el a város rádióadóját, németellenes harcra buzdító üzenetet küldve onnan a breslaui rádió hullámhosszán. Másnap, többek közt erre az incidensre hivatkozva Hitler megindította az "ellentámadást": a folytatást második világháborúnak hívták. A szóban forgó rádióadó - szerintem elég döbbenetes módon - ma is megvan:

Gliwice akkor még Gleiwitz néven volt ismeretes: Felső-Szilézia 1922-es újrafelosztása után ugyan német terület maradt, de határvárosként, jelentős lengyel lakossággal - remek helyszín a háborút előkészítő (ön)provokációhoz. A komplexumban nem működött stúdió, mivel csak a breslaui adó átjátszójaként használták; emiatt amikor a támadók megérkeztek, nem tudták azonnal adásba tenni őket, mert előbb üzembe kellett helyezni az adó üzemzavar esetére szolgáló mikrofonját. Mindez itt történt, ebben az épületben, ami ma múzeum - mi valószínűleg túl korán érkeztünk, mert zárva volt.

Az adó azonban múzeum nélkül is szolgál látnivalóval: az 1934-ben épített, fából készült (!) antennatoronnyal, mely az egyik utolsó még álló ilyen szerkezet, és csak azért nem a világ legmagasabb fa építménye, mert Kínában 2002 és 2007 közt építettek egy pagodát, ami nagyobb.

A vörösfenyőből készített torony 111 méteres, ennek tetején van egy fém antenna, így összesen 118 méteres magasságba emelkedik. Épségben átvészelte a harcokat, és a háború után is használatban maradt - az ötvenes években többek közt a Szabad Európa Rádió zavarására használták. És még mindig nem teljesen vonult nyugdíjba: egy kis erősségű FM adón kívül mobiltelefon-átjátszóállomásként is üzemel! Néhány éve kellemes parkot építettek köré, ahol ingyen WiFi van - legalábbis a kiírás szerint, mert mi nem találtuk.