HamPLÓ

Mint azt korábban már említettem talán, nem vagyok konzummajom alkat; például teljesen hidegen hagy, hány Michelin-csillagos étterem van Budapesten, nem szoktam füstölt galambot fine dining-olni zöldséghabbal és zöldalma kocsonyába ágyazott libamájjal, illetve Starbucks Coffee nélkül se tartottam kevésbé élhető helynek a várost. Ehhez képest viszont kifejezetten örülök annak, hogy végre Pesten is van Hard Rock Cafe!

Hamis HRC Budapest pólót nagyjából a rendszerváltás óta árulnak a városban, ideje volt, hogy végre valódi is legyen! Kicsit ugyan meglepődtem, hogy a hosszú készülődés után mennyire csinnadratta nélkül indultak el (bár utólag láttam, hogy voltak plakátok, és lehet, hogy rádiókban is hirdettek, csak hát én nem hallgatok rádiót), de aztán rájöttem, hogy a Vörösmarty tér sarkán, karácsonyi időszakban reklám nélkül is lesz vendég. Tulajdonképpen örültem, hogy csak egy percet kellett várnunk helyre.

Aki még nem járt HRC-ben: ez egy alapvetően amerikai ételekben (barbecue, csípős csirkeszárnyak, héjában sült krumpli, hagymakarika, nachos, steak, burger, szendvics, ilyesmi) és koktélokban utazó szórakozóhely, ahol szerintem a körítés a lényeg. És most nem a tányéron levőre gondolok (bár az is jó: a héjában sült, pörccel megszórt krumpli isteni volt!)...

A "fény városa" címet Párizs már lefoglalta, de a "fények városa" még lehetünk. Bár Karácsony előtt a fejlett világ legtöbb városa szintén kivilágosodik, szerintem elég jó helyen lennénk a rangsorban pár főútvonallal (már úgy értve, hogy mondjuk Las Vegast és pár hasonló, gyakorlatilag csak turisztikai létesítményként működő helyet kihagyunk).

A 2011-es karácsonyi szezonra Budapest fontosabb útvonalai olyan mennyiségű fénybe öltöztek, amihez hasonlóra nem emlékszem a korábbi évekből. A Nagykörút fái izzanak, az Andrássy út Oktogontól kifelé eső részén a hűvösebb fény dominál, a belsőn pedig a halványabb, melegebb fényű (tehát nem csak a felvétel fehéregyensúlya csal). A Divatcsarnok zseniálisan néz ki a fényes sugárúttal, és valószínűleg az Opera is hasonlóan remek lett volna, ha nem parkolt volna előtte egy bazi nagy turistabusz (emiatt kimaradt). A Nagymező utca forgalomcsillapított része is klassz (jé, csuklós troli a 70-esen), a Bajcsy-Zsilinszky elejéről készült felvétel pedig azért került ide, mert a sok sávos dugó, a kivilágított irodaépület, és hátul a Bazilika kupolája együtt olyan világvárosi hangulatot adott, hogy azt is meg kellett örökítenem :) Szerintem érdemes HD-ben nézni, de a biztonság kedvéért nem HD-ben ágyaztam be, hátha az sokaknak nem indulna el:

A mai gyors bejegyzés megint az Ustrabáról fog szólni. Persze csak a bejegyzés készült el gyorsan, magának a videónak az elkészítése - bár csak másfél perces - eltartott egy ideig :)

A cím nem törökül van: Bécs külsőbb belvárosi gyűrűje, a Gürtel (az ő Ringjük kicsit beljebb van, mint a mi Kiskörútunk, a Gürtel viszont kijjebb, mint a mi Nagykörútunk - persze utóbbijuk még külvárosibbsága ellenére is belvárosiasabb, mint nálunk a Hungária körút) déli szakasza alatt épített földalatti villamos szakaszt nevezheti így... aki akarja. Az "Ustraba" a költői tömörségű "Unterfplasterstrassenbahn" (ti. flaszter alatti villamos) rövidítése, amúgy pedig természetesen a brüsszeli prémetro és a németországi Stadtbahnok tesójáról van szó: a gyorsaság és a felszíni plusz sávok kedvéért a föld alá dugott vonalakról, vonalrészekről. Eredetileg kettő is volt belőle Bécsben, de a másikban ma már az U2-es metróvonal jár, úgyhogy csak a Gürtel alatti maradt. Szerintem ritka barátságtalan hely, és még úgy is az maradt, hogy pár éve felújították a megállókat. Érdekessége viszont, hogy két elágazás is van rajta: egy sima a Kliebergasse-nál, és egy delta a Matzleinsdorfer Platz-nál. Többek közt ezeket láthatjuk a következő videón, mely egy kocsiszínbe visszatérő nosztalgiaszerelvénnyel indít:

Mai "szünetjelzés helyett" bejegyzésünk keretében feltöltött, de valamiért ki nem rakott képek közt válogatok. Illetve még az is lehet, hogy egyik-másik már szerepelt, de aki ezt észreveszi, annak annyival több ideje van nálam, hogy már nem is irigylem tőle ;)

Kezdjük egy olyan beállítással, melynek egy közeli rokona szerepelt tegnapelőtt. Igazi világvárosias látvány, bár a Zrínyi utcára valamiért ritkán szoktunk világvárosiként gondolni. Pedig Bécs az ilyen látványoktól (jó sok van belőle nekik) világváros, és nem a felhőkarcolói és a Hundertwasser-fűtőmű miatt...

Nem vagyunk túl messze az előző kép helyszínétől - naggggyon szeretném tudni, hogy pontosan miért is töltöttem fel a blog fájljai közé! Vajon mit akartam kezdeni vele? "Mire gondolt a költő, amikor...?" :)

És még ez is ugyanaz a környék. Szerintem, aki az elmúlt tíz évben nem járkált errefelé, most rácsodálkozhat, milyen jó kis palotácskák vannak errefelé. Persze régen is itt voltak, csak kicsit mocskosabban-lerobbantabban. Igaz, felújítanivaló még most is lenne.

Már másfél hete nem volt időm beszámolni arról, hogy megnéztem magamnak a két "konkurens" vásárt - a Vörösmarty térit és a Bazilika előttit -, úgyhogy most gyorsan, minimális körítéssel berakom a képeket, mert húsvétkor még kevesebb aktualitásuk lesz. Disclaimer: a leírt benyomások egyszeri megfigyelésen alapulnak, és természetesen teljesen szubjektívek :)

A "díszlet" mindenképpen a Szent István téri rendezvénynél a nyerőbb, de ahogy azt a szóhasználattal éreztetni próbáltam, a látvány megmarad díszlet szinten, nincs kapcsolat a Bazilika épülete és a vásár közt (ami persze egy templomnál nem is annyira furcsa). A környezet méreteihez képest nem tűnik soknak a pár sornyi pavilon, a kis műjég pedig a gyerekeknek szól, emiatt aztán nem olvadtam bele a vásári tömegbe, nem lett karácsonyi hangulatom. Csak nézelődő maradtam, és ezt sajnáltam, mert alapvetően színes fényekért és jó illatokért jöttem, nem könyvet, építőkockát vagy sálat venni.

Ez a büfésor nagyon profinak tűnt, a kínálata pedig - szerencsére - nem polkorrekt reformkonyha volt, hanem zsír, kolbász, meg minden jó, ami a hidegben kell ;) Egy másik pavilonnál láttunk kemencés lepényt (töki pompost) is, de sajnos nem eléggé megsülten árulták, ezért inkább nem ettünk belőle, pedig rendesen éhes voltam. Értem én, hogy ha az emberek sorban állnak, akkor nem akarják váratni őket, de az ilyen kajáknak kicsit össze kell sülniük... szerintem.

Péntek este ismét útjára indult a BKV Karácsonyi Villamosa, a több tízezer LED-től fénylő UV nosztalgiaszerelvény. Széll Kálmán téri bemutatkozásánál sokan még mindig úgy csodálkoztak rá, mintha nem ez lenne a harmadik éve, úgyhogy talán lesz, akinek jól jön ez a figyelmeztetés, hogy a Vörösmarty téri kemencés lepény (leánykori nevén töki pompos) fogyasztáson túl egy további lehetséges program is akad esténként :)

A műsor részben megint változott: míg a szerelvény tavaly a 2A mellett a hét néhány napján a 19-es vonalon közlekedett, idén a 61-es Móricz Zsigmond körtér - Széll Kálmán tér szakaszán fog ingázni hétfő, kedd és szerda esténként:

Kattints ide a BKV oldalán található menetrendért!

A hozzám hasonló villamosbolondok szórakoztatására pedig péntek késő esténként fotós különjáratok lesznek, azaz a "rendes" menetek után a tuja nem egyenesen fog visszamenni a kocsiszínbe, hanem ellátogat a város egy-egy részébe, sok fotómegállással.

A fotós kirándulásokról itt találhatsz információkat

Annyira nem vagyok most ráhangolódva a blogírásra, hogy "félelmetes bejegyzést" csinálni sincs kedvem ;) úgyhogy inkább lazuljunk, gitárhangokra. De komolyan: nem csak zajos-lüktető-felkavaró dolgokat lehet ám csinálni hat (néha hét) húron:

Na jó, ez azért kicsit felkavarós volt, de csak hogy erősebb legyen a katarzis utána - váltsunk is! Mindig is tetszett, hogy az amúgy másról híres Black Sabbath (ugye nagyjából ki lehet jelenteni, hogy ők találták ki a heavy metált) milyen klassz ellazulós-akusztikus számokat tudott csinálni:

Visszatérve a villanygitárra, kedvenc asztrofizikusom, Brian May se maradhat ki. Ez a szám az első szólóalbumán, a Back to the Light-on volt, és a mai napig ugyanúgy megborzongok tőle, mint amikor először hallottam:

További szép estét :)

Szeptemberben elsősorban Berlinezni mentem Berlinbe, de azért az időpont kiválasztásánál tekintettel voltam arra is, hogy mikor mutatják be Potsdamban a város új Variobahn villamosait. Utóbbiról végül is a kocsi technikai problémái miatt lemaradtam, de azért a látogatás nem sikerült rosszul:

 
 
Potsdam régi és új villamosai
Tatra-protó, Combino és KT4D dosztig, nosztaligák és "gyerekek, elmesélem nektek, hogyan..." nem utaztam a potsdami Variobahnnal :)

Update: Valaki megmondaná, mit csinálnak a blog.hu-n már megint? Az eddig működő képelrendezés perpillanat szétcsúszva jelenik meg, de ez talán nem is baj, hiszen a bejegyzést - bár publikus, a dátuma is stimmel, és nem "oldalak"-ra van állítva a megjelenítése - nem látom a többi közt (a Mikulásvillamosos az utolsó, ami látszik). A kommentek néha többen vannak, néha kevesebben. Megint klimaxos a blogmotor, vagy az internetszolgáltatómnál van valami túlbuzgó cache útközben?

Aki még nem tette meg, péntek délutánig elviheti a gyereket (vagy csak saját magát:) egy kis stukázásra a pesti Duna-korzóra, addig jár ugyanis az idei év utolsó előtti menetrend szerinti különjárata, a Mikulásvillamos:

Figyelem, ez nem azonos a korábbi években megismert karácsonyi Fényvillamossal - az majd péntek estétől közlekedik! Mert hát két működőképes nosztalgiaszerelvénye is van a BKV-nak, lehet meleg csákányváltást rendezni :) Mivel a Mikulásvillamos piros színe nem kifejezetten volt jól fotózható a sötétben, inkább videóztam egy sort, hogy sejthető legyen, miről van szó:

A hang megörökítése persze itt is gondokba ütközött, a Kossuth Lajos téren ugyanis éppen egy óriási karácsonyfa felállításán dolgoztak, és amíg otthon konyhakéssel farigcsálja az ember a fenyő törzsét a tartólábhoz, itt motoros fűrészt kellett alkalmazni :)