HamPLÓ

Szombaton a Várban járva  ez a látvány fogadott a Szentháromság téri buszmegállóban. Az elkent, szennyes homokfoltot kell nézni, a hiányos macskakő nem újdonság:

Mivel az ember tisztában van a 16/16A viszonylatokon közlekedő Ikarus 405-ösök kritikán aluli állapotával, logikusnak tűnt a feltételezés, hogy az egyik ilyen buszpótló járat eldobta az olajat vagy a hűtővizet, és homokkal itatták fel.

A Rom Dísz téren is hasonló látvánnyal találkoztunk, és mit ad Isten, megint a buszmegállóban. Itt szinte már nem is homokfoltokról beszélhetünk, hanem kockakőfoltokról a homokban. Egy helybeli lakos szerint egyébként aznap reggel még nem volt ott a képződmény.

Ezután viszont feltűnt, hogy korántsem csak a buszmegállók mutatják az elsivatagosodás jeleit... hanem tulajdonképpen az egész Várnegyed!

Az előbb véletlenül belefutottam a Különben dühbe jövünk-be valamelyik magyar csatornán, és egy ideig össze voltam zavarodva tőle. Pontosabban nem a filmtől, mert az továbbra is ugyanaz a nem túlságosan bonyolult, infantilis buli volt, mint eredetileg, hanem a szinkronon. Mert hát Újréti László stimmelt Terence Hillként, de az emlékeimben Bud Spencer magyar hangja nem Jockey Ewing (már hogy Kránitz Lajos) volt. Aztán amikor a Főnök megszólalt Kerekes József hangján, akkor világos lett, hogy újraszinkronizálást hallottam, mert gyakorlatilag még ott volt a fülemben a régi hangja, és az nem ez volt (pedig tizenvalahány éve nem láttam ezt az opuszt). Annyira meg szeretném kérdezni az illetékeseket, hogy miért kell erőltetni az újraszinkronizálást? Vajon jogi oka van (mittudomén, fizetni kellene a régi szinkronért a Moképnek, Mafilmnek, MTV-nek, akárkinek)? Vagy az új szinkron Dolby 5.1-es minőségben készült, és most hallani lehet, hogy Bud Specer jobbról, Terence Hill meg balról üti a klónozott arcvonású maffiózókat? Tudom, eredetileg se mindig Bujtor István volt Bud Spencer szinkronhangja, de ahol igen, azt miért kell megváltoztatni? Hát már semmi sem szent? :-/

Na mindegy, a legzseniálisabb jelenet így is nagyjából rendben volt. Vajon melyikről lehet szó? Itt van eredetiben... pontosabban olasz szinkronnal, mert hát itt se a helyben felvett hangot halljuk :) 

(Egyébként valaki nem tudja, mi ez a kórusmű? Vagy direkt a filmhez írták?) 

Favázas Schlick kéttengelyes, Füzesi acélvázas iker, Bengáli, UV, mindez egy nap, mozgásban is - naná, hogy ez nem Budapest ;) Persze tegyük hozzá, hogy favázas Schlick minden szombaton jár a 2-esen, most vasárnap UV-kirándulás lesz, az év nagy durranása pedig (vélhetően ősszel) a debreceni 492-es Bengáli látogatása lesz a típus ötvenedik szülinapja alkalmából, de most akkor is egy debreceni kirándulás képei (és mozgóképei) következnek:

 
 
Debrecen: egy jó hangulatú szombati kirándulás
... az időjárás szeszélyei ellenére is :)

A múltkor kicsi és/vagy szép kocsikat nézegettünk, most jöjjenek az igahordók, szintén a retró jegyében!

Egy villamosos túra során Stuttgartban, a méteres nyomtávú villamos kocsiszín akkor már csak tárolásra használt alsó részén futottunk bele a helyi tűzoltómúzeum gyűjteményébe. Ezek a mopsz-arcú Mercedesek persze nem éppen ritkaságok (a múzeumba nem kerültek egy része még aktív szolgálatban van, például német tűzoltóegyletek ajándékaként magyar városokban), de én szeretem őket.

A nyolcvanas évek elején a BME Schönherz kollégiumának tűzoltási gyakorlatain (melyeket azért láttam, mert a szomszédban volt a sulink, az ablakból egyenesen ráláttunk a napközi idején zajló történésekre) a legérdekesebb járművek a Magirus-Deutz feliratot viselték.  Akkor újnak tűntek, manapság már valószínűleg oldtimerek. De ez itt fent azoknál is jóval öregebb darab. Ráadásul van egy kis rajzfilmkutya jellege, nem? Mellette egy Opel lógatja az orrát... de tényleg, mintha szomorkodna, még a homlokát is ráncolja :)

Úgy sejtem, a gyűjtemény legöregebb darabjai ezek a fakerekű létrák voltak. Hogy mi lett, velük, azt nem tudom, mert azóta a méteres nyomtávú villamost megszüntették, csak múzeumi jelleggel maradt meg pár szakasz, így a kocsiszínt is átalakították (konkrétan a felső szintje lett a villamosmúzeum). Ki biztos nem dobták őket, de valószínűleg már nem fogok beléjük futni.

A MAZ sose volt túlságosan gyakori látvány Budapesten; leginkább lakótelep-építések környékén találkoztam jellegzetes kék színű fülkéjükkel. A panelszállító traileren kívül  csak pár tartálykocsi rémlik - a fentebbi képen a MAZ 5549-től  (vagy annak valami rokonától) jobbra álló IFA legalább két-három nagyságrenddel gyakrabban volt  látható. Azt  persze nem tud(hat)tam, hogy a Varsói Szerződés hányfajta speciális MAZ-t alkalmazott rakéták cipelésére/indítására, tankok vontatására, és hasonló szerepekben :)

Ez a - szintén a budaörsi repülőtéren álló - Ural 375-ös tanker még lajstromszámot is kapott, gondolom a hely szellemében. Ha valakit érdekel, a lajtromot igazából egy Zlin 50-es viseli.

Újabb tanker, még mindig Budaörsön, de ezúttal a Vasfüggöny másik oldaláról: egy Steyr-Puch. Bővebbet nem tudok róla, csak a buta "arc" és az embléma miatt jöttem egyátalán rá, hogy körülbelül mi lehet.

Amikor az imént látott budaörsi MAZ-t megláttam, megörültem neki, aztán nemsokára a ferihegyi Skanzenben és a szolnoki repülőmúzeumban is találkoztam eggyel. Úgy tűnik, a repülősöknek szívéhez nőtt a típus, és mégse olyan ritkaság, mint gondoltam.

A Kamahárom (tudom, Kamaz, de ki nem játszott gyerekkorában azzal, hogy csakazértis hármasnak mondta a cirill zé betűt? szerintem csak az, aki nem akkor volt gyerek:) még nem ritkaság, de azért ennyire a belvárosban már ritkán látni. Ami persze nem is baj, de nekem le "kellett" fotóznom.

Nem tudom, ez a Volvo (netán Titan?), amit a Károly körút felújításán láttam, tényleg olyan régi-e, mint ahogy kinéz, vagy csak valami ünnepi re-issue, de ádáz módon ötvenes-hatvanas évek kinézete van :)

A Multicarok gyerekkoromban mindenütt ott voltak, aztán kicsit eltűntek, és mostanában megint sokat látni belőlük. És nem a régieket, hanem vadi újakat is (a négyes metró építkezésén például dolgozik egy vaskerekes adapteres, ami elég dögös).

Gyerekkorom élményeinek része volt a koromtól retkes Volán-buszok némileg elborzadt nézegetése a kocsiból. Ezek egy részének a hátfalán egy lekerekített sarkú háromszög alakú  (nem túl frappáns leírás, tudom) szellőző is volt. Aztán valahogy eltűntek az ilyen buszok - de lehet, hogy csak az én környékemről, Budáról. Amikor  aztán - jópár éve - Debrecenben megláttam egy ilyet, nagyon megörültem, gyorsan le is fotóztam, bármilyen rosszak is voltak a fényviszonyok. Ikarus 266-osnak gondolnám a jószágot, de persze lehet, hogy mindjárt jön egy buszos, és megmondja, hogy igazából Ikarus 269.666EPRZ81. Viszont ha már errejár az illető, magyarázza el, miért volt egyes buszoknak ez a plusz szellőzője (ha szellőző volt)? Nagyobb/más motor volt benne, mint a hátsórácstalan példányokban? Vagy csak elégtelen volt a gyári levegőcsere, és némelyik Volán utólag rábuherálta?

Észrevettem ám, hogy a fentebbi címben háromszor is szerepel az "út" szócska, de nem tudtam hirtelen ennél frappánsabbat kitalálni :) Annak idején többé-kevésbé végigkövettem a Szabadság híd, a Vámház körút és a Múzeum körút felújítását, és most elérkeztünk a leglátványosabb részhez, a Deák téri végállomás és a Károly körút meglepően jól sikerült újjáépítéséhez. Közben persze láthatjuk a rövid életű 89-es trolit, a  Fővám téri káoszt, és némi kúszóváltózást is az Astoriánál:

 
 
A Kiskörút felújítása III-IV.

Mivel nem voltam jelen az eseményen, túl sokat sajnos nem tudok hozzáfűzni Márványi Péter és az Indóház Online repülős szekciójának videójához, mely a mai napon első felszállását, pontosabb első újkori felszállását végző kétüléses MiG-15-ről szól:

Pontosabban annyit azért igen, hogy őszintén gratulálok a felújítást végző csapatnak, hogy nem adta fel még akkor sem, amikor nagyon úgy nézett ki, hogy nem a műszaki munka, hanem a hivatal pecsétjének elnyerése lesz a legnehezebb feladat. Kishíján ugyanis egy tipikus magyar történet lett az egészből, lengyel lajstrommal... De nem lett, és most - még ha csak videón is - itt füttyög a duci ezüst madár, magyar ég alatt, magyar lajstrommal (HA-UTI).

A konkrét gép története egyébként önmagában is érdekes: 1954-ben Lengyelországban gyártották együléses vadászként, majd 1957 körül átépítették kétülésesre (kiképző változat, eredetiben MiG-15UTI, lengyel jelzéssel SB Lim-1). 1970-ben egy másik, modernebb változatú (MiG-15bis) gép részeinek felhasználásával korszerűsítették, ekkor a jelzése SB Lim-2 lett, ami ha jól gondolom, a MiG-15bis kétüléses verziója lenne.  1990-ben állították le, egy évvel később múzeumba került. A Gold Timer Alapítvány 2004-ben vásárolta meg és hozta haza, a felújítás feladatát pedig a JetStream 2004 Kft. kapta meg.

Most már csak egy kérdés van, hogy vajon mikor lesz alkalmunk repülni látni ezt a szép gépet? Az elkövetkező napokat tudtommal a szolnoki légibázison fogja tölteni, no de aztán? :)

Az újabban repülős témákban is nyomuló Indóház Online cikkét itt olvashatjátok el

Repülőgépeket nézni mentem a ferihegyi skanzenbe a Múzeumok Éjszakáján, ahol azonban a drága parkolási díjon túl egy csomó középrégi autó is fogadott, a FIAT-Zsiguli-Polszki vonalon. De egy Maserati is ott áltt, gondolom azért, hogy az is látható legyen, az olaszok nem csak családi autókat gyártottak akkoriban :)

 
 
Múzeumok Éjszakája a ferihegyi szabadtéri repüléstörténeti múzeumban
Il-14- motorindítás FIAT/Polszki aláfestéssel

Autómánok, lehet kiegészíteni, mit látunk, mert ha valahol nem triviális az azonosítás, az a FIAT-ok hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek beli modellpalettája, ahol bármi lehet akármi is :)

Nincs kedvem sokat szövegelni, pontosabban ebben a nagy melegben semmihez nincs kedvem, úgyhogy szünetjelzés helyett most hangulatfokozó videóklipek következnek; először egy 1973-as Slade sláger tíz évvel későbbi feldolgozása a Quiet Riot által:

Ha valaki még nem fáradt el a léggitározásba, akkor itt egy másik jókedvű nóta, 1980-ból, az AC/DC megújulunk-azaz-még-jobbak-vagyunk lemezéről:

Asszem ezután minden logika szerint a Twisted Sisters We're not gonna take it-jének kellene következnie, úgyhogy következzék a Europe-tól a a Rock the night.

... azok számára, akiket esetleg elijesztene az iménti Doctor Who-zás :)

A VW Karmann-Ghiáról tegnap már lelkendeztem, most itt van egy másik példány belőle, a müncheni Deutsches Museumból. Ez egy másik modell, kevésbé elegáns (főleg a dísztárcsa; de az index se nagyon kifinomult), de minél többet nézem, annál jobban tetszik, még ebben a színben is.

A Citroen DS-t annyira nem szeretem, de azért elismerem, hogy a legérdekesebb kocsik egyike volt, igazi ufó. Ráadásul a gyereki fantázia tárgyává tette az a bizonyos szereplése a Fantomas-ban:

Amikor leadták ezt a filmet (Fantomas visszatér, 1964) a tévében, utána szerintem mindenki repülő autóról álmodozott egy ideig az osztályban! (Legközelebb a Vissza a jövőbe trilógia DeLoreanjénél éreztük ugyanazt:) Ráadásul ez is a korai, gülüszemű verzió volt, nem a későbbi, kanyarba bevilágító "cápaszemű". (Egyébként milyen jó, hogy fekete-fehér tévénk volt, így nem láttuk, hogy milyen szörnyen béna Fantomas maszkja:)