HamPLÓ

Télen azzal volt tele az internet, hogy valami felmérés jobbnak hozta ki a Vörösmarty téri karácsonyi vásárt, mint a bécsit. Persze ilyen felmérésből tizenhárom egy tucat, de akkor is kíváncsivá tett, mert nekem másféle emlékeim voltak a régmúltból. Vásárolni persze nem vásároltam, de tényleg kellemes volt kibicként körbejárni, beleszagolgatni a konyhák illatába, és kattintani egy hangulatfotót:

Legnagyobb meglepetésemre a Vörösmarty tér tágabban értelmezett környéke is olyan csendes-rendes volt, mintha a Lajtán túl jártam volna:

Ha a fenti képet megmutatnánk budapestieknek, szerintem nagy részük azt mondaná, hogy valahol a Ring környékén készült. Ez a lentebbi fény-burjánzás pedig végképp osztrákosnak tűnt:

Aki a képekről hiányolná az embereket: zárórakor jártam arra, szerintem az év leghidegebb estéjén. Olyan hideg volt, hogy belémfagyott a... szóval nagyon :)

Már legalább négy napja nem volt Doctor Who a blogon, ez nem mehet így tovább ;) úgyhogy itt van az új évad amerikai teaserje:

Érdekes, hogy az angliaihoz képest más a zene, más a hangulat, más jelenetek vannak belevágva (értelemszerűen általában olyanok, amik az USA-ban játszódó első két részből vannak). Úgy tűnik, a BBC Worldwide marketingosztálya beerősített...

Nézegettem ezt a videót tegnap arról, hogy a Goldtimer Alapítvány Li-2-ese megkezdte a 2011-es idényt, és eszembe jutott, hogy vannak nekem valahol olyan képeim még a gép első felszállása előttről, amiket annak idején valamiért nem tettem fel a repülős oldalaimra. Úgy tippelem, valamikor 2001 első felében készülhettek, mert utána már digitális fényképezőgépet használtam.

Persze nem azért emlékeztem a képekre, mert olyan penge vagyok, hogy tudom, mit csináltam 10-11 évvel ezelőtt, hanem mert tavaly scanneltem be a negatívjaim egy részét, és rémlett, hogy ilyen is volt köztük. Sajnos olyan scannert használtam, ami nem direktben a számítógépre, hanem SD-kártyára menti a képeket, így csak utólag derült ki, hogy tele volt szösszel a levilágító üveglapja - de azért talán így is tetszeni fog valakinek :)

Kívülről ekkor már egészen egyben volt a madár, de belül még hiányos volt. És ahogy elnézem, még az ablakok nagy része is hiányzott. Ugyanakkor az antennákból ítélve már elkezdték a felműszerezését.

Gyönyörű ez a masina, még így, festés nélkül is! És hogy több évtizedes leállítás után ('74-ben állították le, és csak '97-ben szállították Szolnokról Budaörsre) képesek voltak tökéletesen működőképessé tenni, az kérdéseket vet fel bennem arról, hogy miért nem tud ugyanez megtörténni a repülőgépeknél talán egy fokkal mégiscsak egyszerűbb szerkezetnek mondható régi villamosokkal, HÉV-ekkel, mozdonyokkal?

Ezen a képen különösen jól látható a vászonnal borított oldalkormány. Hogy a csillagmotor hengerkoszorúját borító NACA-gyűrű (jól mondom, így hívják?) miért ennyire más színű, mint a sárkány többi része, azt viszont nem tudom.

Aki a gép felújítás közbeni állapotára kíváncsi, annak Badó barátom képeit tudom ajánlani, aki pedig a mostanit szeretné látni, keresse meg valamelyik repülőnapon! :)

A múltkor mutattam pár kellemesebb képet az esti Várnegyedről, most két olyan dolog következik, amin azért még lehetne egy kicsit dolgozni. Például érdekelne, hogy az utcákon helyenként miért olyan a kockakő, mintha végigporoszkált volna rajta néhány birodalmi lépegető:

Ez így se nem szép, se nem jó - legalábbis én úgy képzelem, hogy a huplikon fel-le ugráló járművek okozta vibráció jobban károsítja a föld alatti pincéket, katakombákat, barlangokat (és valószínűleg a környező házakat is), mintha sima felületen gurulnának.

Szerintem a fenti, foghíjas látványhoz nem kell különösebb magyarázatot fűzni, hogy mi bajom van vele. A Honvéd Főparancsnokság romja már több ideje rom, mint amennyit egyben volt (1895/97-1944/45), és az egykori Külügyminisztérium helyén is ugyanannyi ideje van foghíjtelek (szerintem a helyhez méltatlan, kirakodóvásár jellegű piaccal). Lehet, hogy lassan be kellene vallanunk, hogy ez a tér történelmi állapota? :-/

Mivel a váras bejegyzés takaréklángon hozott csak visszajelzéseket, most megint kultúrsokkot fogok okozni azoknak a tömegeknek, akik nem értik, miért doktorhúzok állandóan, amikor Berlinről is írhatnék ;) Tényleg írhatnék arról is, de fáradt vagyok, és perpillanat jobban foglalkoztat az újabb előzetes a hatodik évadhoz:

Ilyen gizda már rég nem volt egy Doktor se, de azért az is kicsit meglepett, hogy egy pillanatra láthatjuk az előző öt évad TARDIS-ának konzoltermét.

Nem szándékom elvenni a "Csak a szépre" blog kenyerét, de korábbi elhatározásomnak megfelelően időről-időre átmegyek turistába, hogy úgy lássam a várost, mintha először járnék benne. Ez egyrészt jó szórakozás, másrészt általában meggyőz arról, hogy nem is olyan rossz a helyzet, mint ahogy azt a blog.hu egyes kommentezői gondolják. Nem keresek különleges képkivágásokat, nem mászom fel a másfeledik emeleti párkányra, hogy három óra várakozás után - de csakis a holdtölte utáni negyedik napon -, különleges objektívvel, HDR utómunkával művészi produktumot tölthessek fel a fotófanyalgós fórumokra, hanem egyszerűen csak megyek, és ha látok valamit, lenyomom a gombot.

Fáradt vagyok (nem sima tavaszi fáradtság, hanem körülbelül öt tavasz fáradtsága egyszerre), úgyhogy ha szépet akarok látni, csavargás helyett a régebbi képek nézegetése marad. Mai témának a Várnegyedet választottam, kezdésnek pedig egy panorámát a Gellért-hegyről nézve (kattintás után képernyőháttér méretben is elmenthető!):

Mivel színtévesztő vagyok, nem tudom pontosan megmondani, hogy a Palota díszvilágítása tényleg így néz-e ki, vagy csak a fényképezőgép fehéregyensúlya siklott félre, de nekem így is tetszik a látvány:

És játsszunk kicsit a térrel - itt lent látható az, ha állvány nélkül próbálsz ferde panorámát csinálni, és az eredményt nem engeded minden áron helyretorzítani a stitcher által :D

Budapestről - szerintem - nagyon hiányoznak a sikátorok. Persze a sikátor igazából nem egy kellemes várostervezési képződmény, de tagadhatatlanul van egyfajta hangulata turisztikailag. Hát ha még némi kőboltozatban (jó, ez félig téglának néz ki:) végződik, mint ez itt lent!

Ezek a fotók még valamikor télen készültek, így aztán viszonylag kevés gond volt a képbe begyalogoló turistákkal:

Valaki jómúltkorjában egy esti fotós bejegyzés kapcsán megírta nekem, hogy "jók a képek, na de van nekem egy barátom, az ő képei beszélnek!". Én erre csak annyit tudok mondani, hogy össze is tojnám magam ijedtemben, ha a képeim hozzám szólnának ;) Persze értem én, mire gondolt, de én csak egyszerűen megörökítem azt, ami a lencsém elé lopakodik. Ha a valóságnál szebbet, beszédesebbet akarnék, akkor festenék vagy írnék... De ezzel persze nem akarom leszólni azt, aki többre vágyik sima snapshotoknál!

Végezetül egy olyan fotó, amihez hasonló volt már a blogon, de nem tehetek róla, szeretem ezt a helyet:

Elnézést a hiátusért, de a hétvégén megint alaposan elfáradtam, így blogírás helyett inkább a csicsikázást választottam. Amíg össze nem szedem magam eléggé (mondjuk a berlini sorozat folytatásához), itt egy kis nosztalgiázás:

A múltkor lelkesedtem, hogy milyen jó, hogy az Eiffel-udvarról oldalról is végig lehet látni a Nyugati pályaudvar épületét, illetve hogy végre van ott egy kis zöldfelület, ami egész színvonalasan néz ki. Csak az a baj, hogy ahol vége van az egésznek, és kezdődik a "tudja valaki, hogy ez még MÁV, vagy már a Kormányzat Nyolcad?" terület, azonnal véget ér minden rendezettség:

(Arról most ne beszéljünk, hogy a háttérben látható jókora csarnokokat kiüríttették, azóta a Desiro motorvonatok egy nyolcad ekkora másikban szervízelődnek Rákoson, és biztos mennyire jót tesz a járműveknek és a javítás színvonalának. Ha vasútközeli ember esetleg másképp tudja, szóljon!)

Még egy hónap van hátra a DW új (valamiért hatodiknak nevezett, pedig igazából harminckettedik) évadjáig, és igen furcsán adagolják az infókat, hogy mire számíthatunk. A héten volt már előzetes a nemsokára várható előzeteshez (nem vicc!), most pedig kaptunk egy "prequel"-t:

Mielőtt valaki azt mondja, hogy ez olyan, mintha X-akták, vagy valami más népszerű amerikai sorozat akarna lenni, akkor azért vegyük figyelembe, hogy a DW hamarabb volt ikszaktás, élienes, mint bármi, amire mai tévénézők emlékezhetnek :) Ettől függetlenül lehet, hogy a leendő évad sötétebb, ufóhorrorosabb lesz, mint az előző? Nem baj, 1977 óta úgyis túl ritkán volt ilyesmi (ti. akkor jött Douglas Adams, aki sokak szerint elkomolytalankodta a sorozatot, utána meg már sokszor csak simán bugyuta volt)! No, meg Steven Moffat jó az ijesztgetésben, felőlem jöhetne még pár Empty Child meg Silence in the Library! És ha arra gondolok, hogy az évad egyik részét Neil Gaiman írta, akkor már végképp túl messzinek tűnik az az évadkezdés :)

Ugye emlékszünk még arra, hogy tavaly szeptemberben egy Tu-154-es kényszerleszállt valahol a Komi Köztársaságban egy elhagyatott, az utolsó időkben már csak helikopter-leszállóhelynek használt reptéren, aminek a pályája olyan rövid volt, hogy a gép a végén begurult az ott levő erdő fái közé. A személyzet meglehetősen zseniális volt, ezután pedig már kifejezetten vicces lett a helyzet, mert nem voltak sérültek, az utasok így kiszálltak a szárnyra nézelődni (és a mobillal kamerázni), aztán elmentek gombát szedni.

Na, ezt a gépet azóta átvizsgálták, kijavították rajta, amit ki kellett, és ma szépen fel is szálltak vele:

Nem semmi, hogy felszállás után a személyzet még repült egy tiszteletkört is, billegtetéssel integetve a lentieknek! Még jó, hogy nem csináltak győzelmi orsót :) Klassz gép ez a Nagyvas (ez már 154M volt, nem B/B2, mint anno a malévosak, de azért Nagyvas), megérdemli a hír, hogy itt szerepeljen!