Több napon át próbálgatják a 4/6-os leendő végállomási biztber/jelzőrendszerét a Nemmoszkvatéren, ami azért jó a fotósnak, mert ilyenkor minél több típust ki kell vinniük, nem csak azt, ami rendszeresen járni fog rajta. Itt is volt még egy hóseprő, egy hannoveri, illetve egy hosszú CAF takarásban.
Amíg el nem múlik a szemgyulladásom, ami miatt képtelen vagyok este komolyabb munkát végezni a képernyő előtt, itt egy újabb videó, amit még pár hete raktam össze. A múltkori, zene nélküli városképezés után most folytatnám a műemlékek szobrait és egyéb díszítését "közelről" figyelő vonalat:
Megfelelő hosszúságú aláfestő zenét nem sikerült találnom... csak majdnem :-/
Akartam írni blogbejegyzést, aztán jött ez a link, és lőttek a dolognak :) Berlin fentről 1928-ban és (nagyjából) most. Aki nem tud németül: a Tour startennel emblematikus helyeket mutogat végig az oldal, például a Spree-kanyart, ahol ma a főpályaudvar uralja a képet, a tempelhofi repülőteret, a vásárvárost az AVUS-szal, az Anhalter Bahnhofot, az olimpiai létesítményeket, a tegeli repteret, az éppen átépülő Alexanderplatzot, az Ostbahnhofot, a Potsdamer Platzot, és a mai Budapester Strasse környékét a Zoo-val. A Selbst erkundennel pedig magunk fedezhetjük fel, hogy hol mi volt régen:
Csütörtök óta már nem egy, hanem három 56 méteres CAFka jár az 1-esen, plusz egy-egy tanuló is be szokott esni melléjük...
Nem feldolgozás, hanem eleve nem magának írta, de azért meglepő. Mondjuk ez a verzió jobban hasonlít az ő stílusára, mint az, amelyik híres lett - már ha nem fake ez a felvétel:
Folytatnám a "city lights" témakört, ezúttal zene nélkül, illetve nem egyetlen épületre koncentrálva, hanem az egész belvárosra. Olyan nézőpontokat kerestem (még 2014 novemberében és decemberében, merthogy akkoriban készültek a felvételek), ahonnan a zoom úgy össze tudta húzni az elő-, illetve háttérben levő dolgokat, ahogy szabad szemmel sose láthatnánk. Például elég érdekes valahonnan a Lánchídtól az Erzsébet híd alatt nem csak a Szabadság hídon áthaladó villamost, hanem azt is látni, ahogy a csepeli HÉV két szerelvénye elhalad egymás mellett a MüPa felé félúton. Még az is látszik, hogy az egyik vonat M.IXa, a másik pedig M.Xa :) Nyilván kicsit kevésbé párás időben, erősebb felszereléssel ütősebbek lettek volna ezek az elöl-hátul-fenn-lenn kompozíciók, de a Duna fölött valami pára mindig van, a kamerám képességei pedig adottak voltak. Az a vicces, hogy 1:12-nél hirtelen én se tudom, hogy honnan fotóztam a mit. Azt gondolnám, hogy elöl a Petőfi hidat (a korlát rácsozata néha megvillan, az arra emlékeztet), a háttérben pedig a Közgáz főépületét látjuk, de mégse áll össze, hogy ehhez képest mit látunk a bal oldalon. Ha valakinek van jobb tippje, ne tartsa magában!
Amúgy ti is annyira alvókórosak vagytok, mint én? Egyszerűen nem bírok eleget aludni, és mire este hazaérek, nincs kedvem semmihez. Aztán másnap 8-10 óra alvás után se érzem magam kimondottan pihentnek. A környezetemben mások is panaszkodtak erre, úgyhogy kezd túlmutatni a normál tavaszi fáradtságon a jelenség. Ha két hete nem kellett volna valami más miatt vérképet csináltatnom, most komolyan aggódnék, hogy vér helyett langyos tej folyik az ereimben :)
Vonatot fotózni menni elsősorban kocsival érdemes; ha az ember a vonattal is utazik, leginkább csak az állomásokon tud kattingatni - az más kérdés, hogy nekem ez is megfelel. Csak vonatfotózás miatt sehol se szálltam le, viszont az átszállások és nem vasúti témájú megállások során egész sok dolgot meg sikerült örökítenem. Legutóbb 2004 körül vonatoztam ennyit Németországban, de akkoriban még nem érdekelt a vasút, úgyhogy gyakorlatilag csak a kirándulás fő attrakciójának számító villamosokat fotóztam - kicsit mérges is vagyok magamra emiatt :) Most viszont mindenfélére kattingattam: kis vonatra, nagy vonatra, villanyos vonatra, dízel vonatra, kerek vonatra, szögletes vonatra, mogyorós vonatra... s.í.t :)
Németországi élmények 2014 nyarán I-II
Háromezer kilométer vonatozás néhány állomása
... és a Drei Wetter Taft még mindig tart - a Tu-134-es meg piszok hangos :) Ez egy 2001-es kép; azon gondolkozom, hogy azóta láttam/hallottam-e felszálló 134-est. Persze régen minden gép hangos volt, de míg a szintén nem nagyon halk 154-es inkább csak dübörgött, a 134-es úgy sivított, mintha a fogunkat fúrták volna. Kár, hogy annak idején nem utaztam ilyennel - de ma már nem biztos, hogy fel mernék rá szállni.
Emkékeim szerint igazából ez lenne az első rész, mert innen mentem fel a Parlamenthez, miután megvolt a Fényvillamosos kép, ami miatt ennyit várakoztam - de az is lehet, hogy a Bazilika volt az első épület, amin szobrokat, részleteket örökítgettem meg, és csak aztán jött a Vigadó - már kicsit összefolyik majd' két év távlatából. A fájlok dátuma meg 2017-es, szóval össze vagyok zavarodva :)
Már majdnem négy hónapja, hogy megnéztem a szerintem kimondottan rosszra sikerült hetedik részt, és azóta se akartam újra megnézni. Ennél biztosabb jele nem is lehetne annak, hogy úgy volt rossz, ahogy volt - még a Baljós árnyakat is megnéztem legalább háromszor-négyszer a moziban, mert magamba akartam szívni a nem annyira rossz részeket... de itt semmi ilyen nincs. Volt egy zs-mozi, aminek semmi más erénye nem volt, mint hogy gyerekkorunk kedvenc dolgait belepakolták nulla erőbefektetéssel, és emiatt már a Zsivány egyes hírének se tudok örülni, mert ilyen előzmények után maximum véletlenül lehet jó. Ehhez képest olvasom, hogy "eszméletlen jó lett az előzetes", hát mit lehet egy előzetesből látni? Másfél perc jót még egy magyar művészfilmből is össze lehet vágni. Meg azt sem értem, hogy a t. félkegyelmű, izé, nagyérdemű kommentelőket miért zavarja, hogy a rogue-ot zsiványnak fordították, hisz így hívták őket a klasszikus részekben. Tudom, a magyar szinkron az olyan égő, közben meg nem tudják megkülönböztetni a rogue-ot a rouge-tól :)
Ez megy most