HamPLÓ

Némileg csodálkozva vettem észre, hogy még évekkel ezelőtt feltöltöttem pár videót a Youtube-ra, valószínűleg azzal a szándékkal, hogy beágyazom/megosztom őket valamikor, aztán elfeledkeztem róluk: "private" maradt a beállításuk, azaz csak én láttam őket. Most, ha nem jut jobb eszembe, egyet-egyet berakok ide.

Hejj, amikor még UV-k jártak a 19-esen, azok voltak csak a villamosok! Még vizen is tudtak járni! :)

Ma hajnali filozófiai meditációnk eredménye, az arcpirítóan triviális válasz a "miért olyanok a magyar kereskedelmi tévék, amilyenek?" című kérdésre:

Februárban a városligeti állatkertben (a.k.a. FÁNK) jártunk családilag, és úgy vettük észre, az állatok pont úgy érzik magukat ezidőtájt, mint mi. Persze kókatagságukban is aranyosak voltak:

Ez a perzsa leopárd ugyanazt a gondterhelten fáradt fejet tudta produkálni, mint bármely kisbaba vagy kismacska két hétnyi folyamatos semmittevés után. Szinte már féltettük: el ne aludjon ott álltában, mert még lebucskázik, és beüti azt a szép fejét :)

A jegesmedvék voltak az egyetlen aktív élőlények, aminek persze örültem, mert melegebb időben látogatáskor elég nehéz őket megkülönböztetni a vasbeton szikláktól (úgy lehet megismerni őket, hogy ami néha legalább egy kicsit mozog, az a vasbeton:). Most ellenben nagy játszadozás volt: a kisebbik jegimaci nem hagyta, hogy a nagyobbik elvegye a játékát, egy öreg autógumit. A környező hangokból hallható, hogy mindenki nagyon élvezte a játszadozását:

Jegesék rokona, a lompos-loncsos-bozontos-piszén-pisze barnamackó ellenben olyan passzív volt, hogy az ember legszívesebben odabújt volna mellé aludni:

Nem édes, ahogy kilóg a tappancsa? Naaagy melegbundás alvómaci :) Vele szemközt az állatok igazi királya, a tigris szomorkásan bámult maga elé, míg társa ágyelőt játszott egy kevésbé elérhető helyen:

Az előbb, amikor azt írtam, hogy a jegesmedvék voltak az egyetlen aktív lények a kert területen, kicsit lódítottam, mert a nutriák is igen távol áltak a szplínes kómázástól:

A jelek szerint most ők pótolták a törpevidrákat és mosómedvéket, akikből nem láttunk egyet se. Elég jól csinálták, mindenkiből előhozták a gügyöghetnéket :)

Ma már a magyar járműgyártás egyfajta sóhajtozással emlegetett emléke csak a Ganz Villamossági Művek 1985/86-ban - többek közt DÜWAG és Kiepe fődarabok felhasználásával - gyártott és leszállított, harminc darabos sorozata Egyiptom  második legnagyobb városa számára. Bár időnként jár arra magyar turista, képet mégis baromi ritkán látok ezekről a jószágokról. Most is egy német közlekedésbarát küldött párat:

 
 
Alexandria Ganz villamosai
René Felgentreu fényképei 2010 februárjából

A téli szünetből egy napot Szegedre szántam, abban a reményben, hogy vagy jó idő lesz (lásd még: "a Napfény Városa"), vagy havazás (amit alapból szeretek). Nos, sikerült a kettő közé belőni az időpontot - nyirkos loccs-poccs volt: hűvös, de a hó már olvadt. Azért persze jó volt:

 
 
Villamosüzem kényszerű téli álomban
Szeged 2009 decemberében

Mindenkinek kell valami hobbi... És egyesek néha félrenyúlnak közben ;)

Régen apu el-elvitt úttörővasutazni, a minap pedig én vittem el őt gyermekvasutazni. Na jó, ez kicsit leegyszerűsítése a dolgoknak, a lényeg, hogy összegyűlt pár kép az elmúlt egy évből a témakörben:

 
 
A Gyermekvasút télen
Képek és rövid videók gőzösökről és dízelekről (és gőzösökről:) + pár egyéb kép

Csak úgy:

Egyszer valaki szóvá tette, hogy miért nincsenek képek a weboldalamon a Kiskörút felújításáról. Hát, most már vannak :)

 
 
A Kiskörút felújítása I-II.
A Szabadság hídtól a Károly körútig

A múltkori, Budai Várban készült fotók után turkálás közben kerültek elő Pécsett készült utcaképek is a fiókból, most ezeket mutatnám meg. Nem valami különleges alkalomkor  készültek, hanem csak úgy, turista tempóban, de talán még az előzőeknél is több kocsi látszik rajtuk. Igaz, cserébe viszont kevesebb van belőlük :)

Pécs számomra mindig egy véletlenül egy tengertől távoli középhegység oldalára tévedő mediterrán középváros szürreális, ám nagyon barátságos látomásával  (ez de hülye költői kép:) volt egyenértékű. Jó az idő, jókat lehet enni, nagyokat sétálni, jó a hangulat,  és senki sem rohan sehová. Apuék is mindig  ifjúkoruk nagy bulijait emlegették a város kapcsán... Ezen diák alapján Pécs nem volt kihalt szellemváros akkor sem: ahhoz képest, hogy a hetvenes évek első felében vagyunk (ráadásul nem Budapesten vagy a Balatonon), meglepően színes a kocsikavalkád. Persze kevés kivétellel keleti járgányokat látunk: függőleges hátsó lámpás Nagypolszkit, ezerkettes Zsigulit, Skoda 1000MB-t, Zastavát (bár az már majdnem nyugatinak számított), Trabantot, Nysát, és még egy rejtőzködő Skoda mikrobuszt is. És persze az egész mögött ott trónol Gázi Kászim pasa dzsámija, no meg a Misina - hogy ne csak a pléhkasztnikat figyeljük.