Berlinnek 2006 óta van egy csilli-villi Hauptbahnhofja, de Honeckerék már korábban is megpróbálkoztak ezzel a névvel - értelemszerűen nem sok sikerrel, hiszen maximum Berlin kisebbik felének főpályaudvarát hozhatták csak létre:

„Berlin Hauptbahnhof DDR Aug 1990“ von Felix O - Flickr: Berlin Hauptbahnhof DDR, Aug 1990. Lizenziert unter CC BY-SA 2.0 über Wikimedia Commons

A mai Ostbahnhofot politikai okok miatt nevezték ki főpályaudvarnak, Berlin alapításának 750. évfordulója alkalmából. Bár igaz, hogy 1987-ben Ostbahnhofról keresztelték át, majd 1998-ban ezt a nevet kapta vissza, nem így hívták eredetileg - mi több, nem is ez volt az első berlini "Keleti pályaudvar"!

„Lage-alter-ostbahnhof“ von Das Original wurde von Ralf Roletschek in der Wikipedia auf Deutsch hochgeladen (Originaltext: Verlag: Pierer´s Conversations Lexikon 6. Aufl.) - Übertragen aus de.wikipedia nach Commons. (Originaltext: http://www.alt-berlin.info/cgi/stp/lana.pl?nr=8&gr=5&nord=52.510435&ost=13.436032). Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

A fentebbi térképen "Frankfurti pályaudvar" néven egy fejállomást találunk a helyén, 2-3 sarokkal arrébb, északkelet felé viszont láthatunk egy másik fejállomást is - ez volt az eredeti Ostbahnhof:

„Küstriner Platz, Friedrichshain 1900“. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Ez az 1867-ben megnyitott pályaudvar a Porosz Keleti Vasút berlini kiindulási pontjaként épült, és ha ma körülbelül ugyanezen a helyen magunk elé nézünk, akkor elég megrázó ízelítőt kapunk arról, hogy a második világháború mennyire megváltoztatta a német főváros képét. És hogy még egy nevet bedobjak a többi közé: ezt az állomást Küstriner Bahnhofnak, azaz Küstrini pályaudvarnak is hívták.

„Frankfurter Bahnhof 1870“ von unbekannt - http://www.prigand.com/Mobil.htm. Lizenziert unter PD-alt-100 über Wikipedia

A mai Ostbahnhof helyén fekvő Frankfurter Bahnhofot 1842-ben nyitották meg, és ahogy neve is mutatja, a Frankfurti Vasút berlini végpontja volt - természetesen az Odera-parti Frankfurtról van szó. Néhány évvel később a cég egyesült a Niederschlesisch-Märkische Eisenbahnnal, így a pályaudvar új nevet kapott a menetrendekben: Niederschlesisch-Märkischer Bahnhof. Jó kérdés, hogy a berliniek hívták-e így valaha :)

"SchlesBhf1893" by User:Pyxlyst - Parts of a 1893 map from http://www.alt-berlin.info edited on german Wikipedia. Licensed under Public Domain via Wikimedia Commons

Az 1880-as évek elején a két "szomszédos" pályaudvar forgalmát összeterelték ide, ekkor lett Sziléziai pályaudvar (Schlesischer Bahnhof) belőle. De nem ez volt az egyetlen változás: 1882-ben megnyitották a Berlin belvárosán áthaladó Stadtbahnt, azaz a fejállomásból átmenő pályaudvar lett! Az átalakítás komoly munkálatokkal járt: a vágányokat töltésre emelték, és új csarnokot építettek a meglevő kettő mellé az elővárosi vonatoknak - ezzel gyakorlatilag kialakult a mai elrendezés. Az 1920-as években az elektromos üzemű S-Bahn kiépítése jelentett újdonságot, a 30-as években pedig a mai csarnokok felhúzása. És egy újabb név, bár ezúttal nem hivatalos: a népnyelvben az állomás "Katolikus pályaudvarként" is szerepelt, mivel a mai Lengyelország területéről érkező vonatok utasai többnyire eme felekezethez tartoztak.

„Bundesarchiv Bild 183-G1122-0600-105, Berlin, Ostbahnhof (Schlesischer Bahnhof)“ von Bundesarchiv, Bild 183-G1122-0600-105 / CC-BY-SA 3.0. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 de über Wikimedia Commons

Aztán jött a második világháború, ami a környéket alaposan átrendezte, bár maga a pályaudvar nem szenvedett javíthatatlan sérüléseket. Amennyire lehetett, üzembe helyezték; csak a fogadóépületet cserélték le az akkori esztétikai irányvonalnak megfelelőre (lásd lentebb) - valamint a nevét, a sokszor említett Ostbahnhofra. Szilézia akkor már (nagyrészt) Lengyelországban feküdt, egy "baráti" pályaudvar mégse viselhette elcsatolt területek nevét!

„Bundesarchiv Bild 183-08791-0003, Berlin, Ostbahnhof, Hauptportal“ von Bundesarchiv, Bild 183-08791-0003 / Quaschinsky, Hans-Günter / CC-BY-SA 3.0. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 de über Wikimedia Commons

Érdemes megemlíteni, hogy a pályaudvar távolsági vágányai ekkor még nem voltak villamosítva, a modernizálásra csak a nyolcvanas években került sor. Ekkor épült a bejegyzés első képén látható épület is, mely már inkább repülőtérre emlékeztetett, mint pályaudvarra. A Stadtbahn (=nyugat) felé még akkor is megmaradt a dízelvontatás, ...

„19970301a Bln Ostbhf“ von Roehrensee - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

... sőt: a csarnokba bejárás kelet felől is csak leengedett áramszedővel volt lehetséges; az üzemi mozgatásokat dízelmozdonyokkal végezték. A fentebbi képen ez az állapot sejthető: azok az élükre állított, egymásba ágyazott négyzetek a távolabbi kereszthuzalokon "Villanymozdony állj!" jelentésűek.

„Berlin Ostbahnhof2“. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

A két Németország egyesítése után pár évvel ('94-ben) a két államvasút is egyesült: a nyugati oldali "szövetségi", és a keleti oldali "birodalmi". Az új cégnek volt teendője bőven, és természetesen ezt a berlini állomást is hamar modernizálni kezdték - a hatás még repülőteresebb lett úgy kívülről, ...

„Berlin Ostbahnhof interior5“. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

... mind belülről. Legalábbis, ha a fogadóépületről van szó, mert amint az ember az aluljárókon át felmegy a csarnokok valamelyikébe, azonnal a klasszikus német állomásépítészet acélkorszakába jut:

Nem tudnám pontosan megmondani, hogy miért, de mintha két évtizeddel le lenne maradva a Stadtbahn többi állomásától ez a három csarnok, pedig nagyrészt ugyanazok a vonatok haladnak át rajtuk:

... itt például egy Stadler KISS ("emeletes FLIRT") és egy dízel-ICE. A "Berlin Hauptbahnhof" név 1998-ban tűnt el, tehát még jóval a mai Hauptbahnhof megnyitása előtt - valószínűleg senki nem hiányolta a megtisztelő "fő" címet innen már akkor sem.

A pályaudvarhoz tartozó üzemi- és teherforgalmi részek az elmúlt két évtizedben szinte teljesen eltűntek, úgyhogy a fentebbi, egyfajta lezárásként szolgáló videón csak különféle személyvonatokat láthatunk. Mondjuk abból viszont nem rosszakat :)

Források: német Wikipedia, stadtschnellbahn-berlin.de, berliner-bahnen.de, szóbeli közlések