Pár hete írtam arról, hogy Berlin folyamatosan változik, és lassan eltűnnek azok a foghíjak, melyeket a Fal lebontása hozott létre. Persze az az igazság, hogy egy 160 kilométer hosszú, helyenként legalább 20-30 méter széles foghíjról beszélünk, ami nem tud csak úgy egyszerűen eltűnni! Majdnem rajzoltam is egy google térképet, hogy megmutassam, hol húzódott az a bizonyos halálsáv, aztán szerencsére rábukkantam egy készre:

A térkép készítője nem csak a Fal helyét jelölte be, de az ahhoz tartozó elzárt területeket is. Ezen az oldalon a "Berlin" feliratot "körbejáró" résszel fogok foglalkozni, a korabeli Mitte kerülettel - aki elveszti a fonalat, hogy éppen hol járunk, nagyítson bele!

A Potsdamer Platz minden "falas túra" origója; nincs még egy hely, ahol ennyire látványosan eldózerolták volna az eredeti városszövetet. A fentebbi kép 1962 augusztusában készült: ekkor még csak alig egy éves a Fal, és még nem azokból az előregyártott vasbeton elemekből áll, melyekkel a legtöbb fotón találkozhatunk. Az előtérben és középen a tér alatti, évtizedekre szellemállomássá vált S-Bahn megálló lejárói, balra a távolban pedig a Brandenburgi kapu látható.

A mai utcák nem pontosan követik régi nyomvonalukat, de ezen a street view beállításon körülbelül ugyanott állunk, és ugyanarra nézünk: a modern toronyházak mögött a Tiergarten fái zöldellnek, a kép jobb szélén pedig kockakő jelöli az aszfaltban a Fal helyét. Mi több, pár régi betonelemet fel is állítottak a föld alatti regionális pályaudvar (ami nem azonos az S-Bahn állomással) lejáratától jobbra.

1962-ben még Nyugat-Berlinben is jártak villamosok - jól látható, hogy ez a vonal régen nem itt ért véget, csak a város kettévágása után a villamoshálózat is ketté lett vágva. 1949. március 24-étől még csak a kalauzok nem utaztak végig a vonalakon, mert a keletieknek nem volt szabad nyugati márkát kezelniük és vice versa, majd augusztus 1-étől külön keleti és nyugati közlekedési vállalatok szerveződtek, külön járműparkkal, külön üzemvitellel. Végül 1953. január 13-án következett be a fizikai kettéválasztás: immár a járművek se lépték át a szektorhatárt - igaz, az egyik járműről le-, majd a másikra felszállás után még nem kellett új jegyet vásárolni. A képen azt is érdemes megnézni, ahogy a vezető a kocsiból kiszállás nélkül állítja maga előtt/alatt a váltót.

Valahol itt készülhetett a fotó, az Alte Potsdamer Strasse torkolatában. A régi képen a háttérben jobbra haladó fal meghosszabbítása mögött az egykori Potsdamer Bahnhof területe húzódott, melyet a keletiek '72-ben adták át Nyugat-Berlinnek, ezzel módosítva a szektorhatár nyomvonalát.

De mielőtt még tovább indulunk dél felé, nézzünk át a Fal fölött a Leipziger Strasséba, tizenegynéhány méterrel arrébbról. Még látszanak a járdaszigetek a tér közepén, megvannak a villamossínek is, de az imént látott "nyugati" villamos "keleti fele" már nem közvetlenül a szektorhatáron végződik, mint 1953 után, hanem hátrébb, a "hátországi kerítésen" túl egy hurokvágányon - a kép közepén látszik is egy ReKo-szerelvény a fák közt.

Az S-Bahn állomás lejárata valószínűleg körülbelül ugyanott lehet, ahol a régi képen, csak most lift is tartozik hozzá; ezen felül a távolban balra látható régi házak is felismerhetők némi zoomolás után, csak már körbeépítették őket.

„Fotothek df roe-neg 0006160 003 Begegnungen von Weltfestpielteilnehmern am Potsd“ von Deutsche Fotothek‎. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 de über Wikimedia Commons

Bár alapvetően a Fal a bejegyzés fő témája, ezt az 1951-es felvételt nem tudom kihagyni: a Bellevuestrasse torkolatától nézünk délkelet felé, a Stresemannstrasséba. Még állnak a régi házak és a Potsdamer Bahnhof romjai is, ezeket az 1953-as felkelés után bontották el. A kép készítője a nyugati oldalon áll; ahogy látható, ekkor még csak zászlókat ábrázoló táblák jelezték, hogy hol kezdődik a "demokratikus szektor".

1962-ben már szögesdrót és tankcsapdák mutatják a határt a politikai rendszerek közt, és alig néhány régi épület maradt. A jobbra látható, lekerekített végű tömb a Haus Vaterland, egy szórakoztatóipari komplexum volt. Romjai ekkor még a pályaudvar területével együtt a keleti oldalhoz tartoztak; pár évvel azután, hogy '72-ben átkerült nyugatra, lebontották.

Nem sok maradt a régi időkből a mai utcaképben, de ha ránagyítunk, a bal oldali régi házat felismerhetjük, beépítve a modern épületek közé. Amikor ezeket a sorokat írom, még az NDK-ra jellemző geometriai mintás tűzfal-domborvakolat is felismerhető - mivel a street view képei folyamatosan frissülnek, lehet, hogy ez később el fog tűnni, ahogy beépítik a foghíjakat.

„19861109 Potsdamer Bf Bln“ von Roehrensee - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC-BY-SA 4.0 über Wikimedia Commons

Ezen az 1986-os képen az immár 14 éve a nyugathoz tartozó terület felől nézünk a Falra: egykor balkéz felé állt a Potsdamer Bahnhof, jobbra pedig a Haus Vaterland. Látszik, hogy a nyugatiak se tudtak mit kezdeni a területtel - tippem szerint a vastag betoncsík csak azért van ott, mert a ma U2-nek nevezett metró akkoriban nem használt alagútja húzódik alatta. A háttérben balra a Reichstag is látható.

Körülbelül ugyanabba az irányba nézünk, körülbelül ugyanonnan - és semmit se látunk a régi dolgokból. A Potsdamer Platz környékének újjáépítése még messze nincs kész, de azért elég látványos a különbség. Érdekes az is, hogy a Potsdamer Bahnhof egykori területét nem építették be, csak parkosították. Egyébként nem a pályaudvar környéke volt az egyetlen területcsere a Fal idején: a tértől északra eső, háromszög alakú területtől '88-ban vált meg Kelet-Berlin, természetesen nem ingyen:

„Luftbild Lenné-Dreieck“ von Hellerick - Diese Datei wurde von diesem Werk abgeleitet:  Aerial view of Lenné-Dreieck - RU.svg. Lizenziert unter CC-BY-SA 4.0 über Wikimedia Commons

Ez a háromszög bár a kelethez tartozott, de a Falon kívülre esett, és csak egy drótkerítéssel volt leválasztva a nyugati területtől. Ez természetesen vonzotta a törvényen kívüliséget keresőket, hiszen ide nem volt joga bejönni a nyugati rendőrségnek - egészen 1988. július 1-ig. Ekkor történt, hogy az itt táborozó anarchisták, baloldaliak és hippik egy része keletre menekült a Falon át: az NDK hatóságok IFA-kkal szállították el őket a halálsávból, reggelit adtak nekik, majd némi adminisztráció után visszaküldték őket nyugatra...

„19880609 Bln Potsdamer Bf“ von Roehrensee - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC-BY-SA 4.0 über Wikimedia Commons

Az előbbi légifelvételen egy "M-Bahn" feliratú valami is látható: ez egy két megállós kísérleti maglev (mágneses lebegő) vasút volt, mely a parlagon heverő területen át kanyarodott rá az U2-es akkor éppen nem használt vonalára. Pont ez volt a veszte is: amikor az egyesítés után elkezdték helyreállítani a metrót, el kellett bontani.

De haladjunk tovább dél felé a Stresemannstrassén: a Köthener Strasse 1972 után ugyan már nem volt szektorhatár, de ahogy az előbb láttuk, a kelettől megvásárolt területbe nem igazán sikerült életet lehelnie a nyugatiaknak. Lerobbant, gazos, csövezős környék volt, "elveszett" villamossínekkel a kockakőben.

Mára sokkal jobb a helyzet, bár foghíjak továbbra is akadnak; ha ezeket beépítik, el fog tűnni a régi képen látható hátsó udvar. A képek bal szélén látható modern épület egyébként a látszat ellenére nem a hetvenes évek szülötte: az Europahaus-t 1929 és 31 közt építették! A Fal nyomvonalát itt is kockakő mutatja, de ez persze nem pontosan a szektorhatár volt, mert a betonkerítéstől néhány méter jellemzően még az NDK-hoz tartozott, hogy a karbantartást nyugati területre lépés nélkül el tudják végezni.

A Niederkirchnerstrasse torkolatában aztán kelet felé kanyarodott az "antifasiszta védőbástya", tökön-paszulyon-villamossíneken át. A Fal "nyugati" oldalán látható fa emelvényeket eredetileg a nyugat-berlini rendőrségnek építették, de hamar használatba vették őket a turisták; rengeteg képet készítettek rajtuk állva, a keleti határőrök nem őszinte örömére.

A sínek ma már rég nincsenek meg, de legalább a Fal se, illetve az egyetlen megmaradt régi épületet is elkezdték körbeépíteni. Ezzel együtt érződik, hogy itt valami még nem nőtt össze, nem? És ezzel a mai adag "faljárást" befejezettnek tekintem, legközelebb innen folytatjuk. Ha tetszett, osszátok meg barátaitokkal, ismerőseitekkel!

Folytatás: el a Checkpoint Charlie mellett, egészen Treptowig

Régi képek: allhails@flickr, PETERSHAGEN@flickr, wikimedia commons
Források: www.saschateichmann.de, német wikipedia, szóbeli közlések, régi térképek