Ma hazafele jövet a Queen rendkívül fantáziadús módon "Queen II" névre keresztelt, második albumát hallgattam, és megállapítottam, hogy az továbbra is zseniális. Kár, hogy a legtöbb embernek a Queen a Radio Ga-Ga és kész. Nem mondom, gyerekkoromban én is ennél a számnál jegyeztem meg őket, főleg a Live Aid itthon is átvett részeinek nézésekor, de azért kis segítséggel később továbbléptem ezen :)
Szóval ilyen mozgalmas albumot manapság ritkán csinálnak. Igaz, ez akkor készült, amikor a Zeppelin, a Who és még sokan szétkísérletezték a stúdiókat, de a korszakból nekem mégis ez jön be leginkább. Részben amiatt a könnyedség miatt, amivel a tök különböző számok követik egymást, mint például a progresszív White Queen-t a kezdő visítás és zajok után meglehetősen keményre forduló Ogre Battle, majd a nem kicsit dilis Fairy Feller's Master Stroke. Talán manapság is készülnek ilyen agyasan agyatlan lemezek, de biztos nem túl sok...
Ez megy most