Szünetjelzés helyett (piszkosul ki vagyok merülve, nincs erőm hosszabban írni) ismét képmutogatok. Figyelem: ennek megfelelően ez nem elemzés, nem "cikk", csak egy benyomás rögzítése naplóbejegyzés formájában egy egyszeri látogatás alapján; mittudomén, mi van amögött, amit ott és akkor láttunk :)

Naszóval, nem akarom "túldemagogizálni" a témakört, de a Nyírség környékét a nem-nyíri ember könnyen lebecsüli, mondván, hogy "az az ország Európától legmesszebb levő csücske". Ehhez képest mondjuk Nyíregyháza szerintem teljesen rendben van.

Valaki írta kommentben, hogy "na de csak pár ház az egész belváros", és tény, hogy nem túl nagy (azért "pár háznál" nagyobb; az egy másik kérdés, hogy a Kossuth téren álltam le fotózni), de legalább ezt a kis területet megbecsülik.

Bár csak átutaztunk a város nagy részén (alapvetően Sóstógyógyfürdőn táboroztunk), az se tűnt rossz állapotban levőnek egy átlagos magyar megyeszékhelyhez képest - a belváros meg egyenesen tüneményes volt. Pár éve Sopront vagy Szombathelyet sokkal rosszabb állapotban láttam, pedig hát ők mindig is "majdnem Ausztria" voltak. Persze ne kezdjünk "az én városom szebb, mint a tied" versengésbe, mert igazából nem nagyon lehet összehasonlítani őket, más jellegűek, más történelműek.

Tetszett, hogy a városháza előtt a Naprendszer bolygóit jelképező ívek és mozaikok díszítik a flasztert.

Jómúltkorjában a csak kicsivel kisebb Kecskeméten járva az jutott eszembe, hogy az ottani főtér környéke mennyire nem alkot egységet, itt meg pont azt éreztem, hogy kicsi a városmag, de egységes.

Tulajdonképpen csak a turisták özöne hiányzik a képekről.

Nyíregyházának amúgy volt villamosa, ki is állítottak egyet a belvárosban, egy nagyon kellemes parkban, aminek a helyén annak idején pont a "kisállomás" volt:

Szóval ha valaki arrafele jár, mindenképpen álljon meg Nyíregyházán! Esetleg maradjon egy kicsit, nézze meg az állatkertet, Sóstógyógyfürdőt, kisvasutazzon, kiránduljon.