Több budapestit hallottam már lelkendezni arról, hogy "Bécsben milyen klassz a Stephansdommal szemben levő épület (Haas-ház), mert tükröződik benne a Stephansdom". Szerintem egy épületnek legyen saját arca, ne tükörkép-parazita legyen. Vagy akkor ez a fentebbi ház is szép? Hiszen tükröződik benne a Levéltár oldala...
A ház, aminek nincs arca
2009.10.20. 23:14 :: Hamster
21 komment
Címkék: budapest építészet utcakép budai vár szünetjelzés helyett
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A "teljes"-ről meg annyit, hogy a képen szereplő épületben csak a diszpécseri központ meg az egésznek a feje volt, a többi itt-ott elszórva a városban. Ezeket gyűjtötték most egybe a szentendrei úti új székházba.
Maga az épület meg tényleg ronda:)
Szerencsénkre ezek az "épületek" néhány évtizeden belül elporladnak, és majd lehet a helyükre újabb, már az avantgarde szellemében fogant, műkő borításon ferde lila neoncsövekkel díszített rémségeket építeni.
Az idén költözött az új MAVIR székházba a szentendrei útra. A MAVIR volt szétszórva a városban, ahogy a rendszerirányítás mellé megkapta az üzemeltetést az Ovit-tól, meg még ezt-azt az MVM-ből.
Van egy tartalék irányítóközpont a Dataplexben, ha esetleg a Szentendrei úti székház energia- v. információellátásával történne némi malőr.
Ott a háború után volt az országos és a fővárosi teherelosztó (ez utóbbi most az Attila úton működik), ahonnan az országos átköltözött a fotón látható épületbe.
Az Úri u. 72-ben volt még az elektromos ipar külön rendszerű telefonhálózatának központja méter magas üvegakkumulátorokkal. A pincerendszert négy trafóállomás látta el biztosítva havária esetére az áramellátást. Ha mind a négy alállomás kiesett volna, akkor három, méteres átmérőjű áramfejlesztő generátor volt tartalékban kellő olajtartalékkal. Ezek közül kettő még megvan szétrozsdásodva a mínusz hatodik szinten.
A lent dolgozó több tucat szakembernek tökéletes levegőt biztosítottak. Minden elektromosan működött, mert az elektromos cégeknek nem számított a villanyszámla. A friss levegőt a várfalon látható függőleges réseken beszívott levegő adta, amit elektromosan melegítettek.
A mellékhelyiségekben keletkező szennyvízet emelőszivattyúkkal vezették az Úri utcai csatornába.
A földszintről egy nagyméretű, kétajtós lift vitt le -15 méter mélyre, majd átsétálva egy másik lift ment tovább a -30 méterre.
A csaknem két évtizeddel ezelőtti kiköltözés után úgy szétdúlták az egykori kapcsolótereket (íves nagy diszpécserasztalokat), mint az oroszok a laktanyákat. Ennek az volt az oka, nehogy valaki az asztalokból következtethessen az ország elektromos rendszerére...
A vári új üvegépületet a hazai építészet nagyon megbecsült és ma is élő nagy öregje, Virág Csaba tervezete, akinek további művei: MTI-székház, Kálvin téri üveg irodaházak.
egyébként nem otp lakóház?
cserébe a haas-haus bár bátor kiállás a maga helyén, de mégis állati unalmas és giccses, szerintem, pedig nem egy kis lakóház, mint ez.
@városjáró: arra nem reagálok, hogy engem ítélsz el, mert nem faszozok le egy építészt, de az viszont vicces, hogy virág csabára pikkelsz ennyire, nyilván a kálvin center miatt. igen, az az épület egy nehéz falat, de tudod-e, hogy abból, ami megvalósult, mennyi az ő terve?
octogon.hu/essze+a+magyar+epiteszetrol++1.html ajánlom az "amit a zsűrik és főépítészek, hatóságok és beruházók elrontottak" és a "Durva beavatkozások az épületbe" részeket, pl.:
"3. Arra vágytam, hogy az Ybl ház homlokzata mint részlet rozsdamentes acélból megjelenjen az épület sarkán: mutatva, hogy itt volt és ekkora volt."
vagy csak simán a kortársi építészettel van bajod? az üveggel, az új formákkal, etc? legyen, de akkor megint indokolatlan az előbbi kijelentésed.
szóval csak higgadtan.
Ez megy most