Sok dolog miatt szoktam morogni a városra, de ha el akarok varázsolódni, akkor csak fel kell menjek a Gellért-hegyre, és máris elfelejtem az említett morognivalókat - amint meglátom ezt:

Barátnőm családjában volt szöveg, hogy Kanada olyan szép, hogy az édesanyja ahány fotót készített, annyi képeslapot hozott haza. Szerintem a Gellért-hegy és a Vár is ezt produkálja.

Persze este nem baj, ha az embernél van állvány, vagy legalábbis elég türelmes ahhoz, hogy mindig keressen valamit, amihez viszonylag stabilan oda tudja fogni a fényképezőgépet :)

Érdekes játék, ha az ember elkezdi találgatni, melyik távoli fény micsoda. A lentebbi képen például a Józsefvárosi plébániatemplom játszik "fény a sötétségben"-t, de vajon mi a jobb felső sarokban az a fénysor? És mi a hideg fényű két toronycsúcs a Kálvin tér környékén? Én tudom (mert nekem megvan eredeti felbontásban;) - hát ti?

Hát az a három fénypontos, szögletes toronyszerűség a józsefvárosi templom mellett? És azok az éles, pászmát vető fénypontok felettük? Sajnos ezeket már nem egyszerű  éjszaka fotózni, legalábbis ha fúj a szél, és belengeti az állványt... (Akinek épp olyan a kedve, a bejegyzés elején levő panorámán is megkeresheti a Váci utat vagy a Szabadság teret - érdekesen torzul a tér az ilyen panorámaképeken ahhoz képest, ahogy a térkép alapján gondolunk a városra!)

Nem, ezen a képen nem kell semmit felismerni, ezt csak úgy idetettem, hogy ne mindig csak a kép szélén lógjon be a fizikai és szellemi táplálékok két nagy beszerzési helye, a Nagyvásárcsarnok és a Közgáz. Itt viszonylag új motívum az előtérben a földalatti villamosmegálló üvegteteje, mely napközben a lenti térség természetes fényét engedi le, este meg a lenti mesterségeset fel :)