A brandek és hirdetések, illetve a közúti forgalom látványosabb résztvevői után ma a hetvenes évek végének, nyolcvanas évek elejének utcai viseleteit nézzük meg - bár eredetileg nem ezek voltak Ab van Donselaar képeinek témái. Mi több, az öltözködéshez magam is csak annyit értek, hogy viszonylag jó hatásfokkal meg tudom különböztetni a ruhákat a toronydaruktól, de mégiscsak kellett valami apropót találnom a válogatáshoz. Remélem, a témaválasztás ellenére is tetszeni fog az összeállítás ;)
A "tetőtől-talpig farmer" iskola szép példáját láthatjuk ezen a képen jobbra, bár talán a fotó fő motívuma, a Bengáli villamos is érdemel némi figyelmet. Engem ezen túl az is érdekelne, hogy a balszélen levő utánfutón látható guruló valami micsoda: hegesztőaggregát, vagy valami ilyesmi?
Nem bírok szabadulni az érzéstől, hogy a jobb oldalon álló, alföldi papucsos hölgy éppen az iránt érdeklődik, hogy őt fotózzák-e. A másik peronon férfi trapéznadrágokat, és a korra jellemző színes mintás ruhákat figyelhetünk meg. Nem is beszélve a szandálok tobzódásáról! Hátul "Duna Mozi", "Duna Élelmiszer" neonfeliratokat figyelhetünk meg - valaki sokat törhette a fejét ezeken a neveken...
Ez a kép csak ötven méterrel arrébb készült, és azért teszem ide, mert a jobbfelől érkező fiatal pár öltözködése meglepően időtlennek tűnik, úgy értve, hogy ma is látni hasonlóan öltözött fiatalokat - bár a lány frizurája viszonylag korhoz kötött, a srác akár most is elmenne mondjuk műegyetemi kollegistának :) A legszebb persze a Stuka a 15-ös villamos végállomási csonkavágányán, erről a helyről nem tudok elég képet szerezni.
A bal szélen álló hölgy trapéz mintájú farmerje kortünet, a hasat villantó felsőrész viszont meglepett. Lehet, hogy az a megoldás, hogy nem is lányt látunk, egy fickó meg már akkor is akárhogy öltözhetett? Jobboldalt egy már akkor is divatos utcai viseletet: állami rendszámú fekete Mercedest látunk. A fekete német autók ma is divatosak, bár az Audi és a BMW menőbbnek számít...
Téli életkép 1976 decemberéből, az azóta már Széchenyire visszakeresztelt Czabán Samu térről. Sötét, komor színek a fakó nap által megvilágított sárga villamos előtt... és sapkák, amiket sose értettem: mire jó egy kalap/sapka, ha a fület nem fedi? Nekem ugyanis a fülem szokott leginkább fázni, nem a fejtetőm... Na mindegy, már írtam, hogy nem értek a divathoz :)
És még mindig 1976 decemberében járunk, az Árpád út és az István út kereszteződésében. A borús felvétel fura sorozatom előző két részébe is passzolt volna, hiszen egyaránt van rajta ma már egzotikusnak számító gumikerekű (Nagypolszki előre, a motorház szélére helyezett visszapillantóval) és neon (Szabadság Filmszínház! Kávé-Tea!! Szabó Ervin Könyvtár!!!). És akkor a gyönyörűséges, közepesen régi kivitelű acélvázas motorkocsiról még nem is beszéltünk!
Ugrunk három évet, 1979 decemberére. Ez a kép annyira a gyerekkorom, hogy szinte érzem a szagokat, hallom a hangokat! Flórián tér, még a régi nyomvonalon futó Vörösvári úttal, horpadt Stuka villamos, macskaköves megállóperon... Ezen túl a gumikerekűek is érdekesek, ott van például jobbra egy ZiL billencs, amit a múltkor valaki hiányolt. Balra a távolban pedig egy Ikarus-Avia kisbusz, ami valószínűleg a legortopédabb kinézetű dolog volt, ami valaha is kijött a neves buszgyártó kapuján...
23A villamos acélvázas ikerkocsival a Déli összekötő vasúti hídra menő vágányok tövében. Jó az idő, mindenki vidám színű, tarka ruhákban feszít. Mivel az öltözködésről szóló összes rossz poént ellőttem már (a többségüket pedig rögtön utána ki is töröltem:), a villamosra koncentrálok inkább - a 23A nem betétjárat volt: a vonalat a hármas metró építése miatt vágták ketté az Üllői útnál.
És ez itt már a nyolcvanas évek legeleje, megérkeztek a csehszlovák ipar - amerikai licensz alapokra épített - remekei, a Tatra villamosok. Ismét a ma Újpest városközpont néven ismert helyen vagyunk, azaz az Árpád út és az István út kereszteződésében. Érdekesen átalakult ez a hely: a jobb oldali házakat eldózerolták, az utat kiszélesítették, így a 12-es és 14-es villamosok megállója ma nagyjából ott van, ahol a kardigános-pulóveres (csónaknyakú pulcsi - barátnőm ismerte fel; tényleg így hívták azt, amit a nejlonzacskót cipelő hölgy hord?) emberek jönnek a zebrán. Ami tetszik, és ma is hiányzik: a gyalogosok fölött látható köztéri óra; ezek szerintem sokkal használhatóbbak voltak, mint a mai, sokkal ritkábban felbukkanó, digitális kijelzőjű reklámórák.
Mai záróképünk pedig igazi retróforgatag: Skoda 100-as, ZiL billencs, akkoriban modernnek számító újságos bódé, és olyan (nyomott mintás?) ruha, amilyen emlékeim szerint nagymamámnak is volt. Mindez pedig az újpesti Városháza előtt. Érdekes az út felülete: az egyik vágány nagypaneles, a másik kockakőbe van ágyazva, a közúti rész viszont világos, ez valami keramitos dolog lett volna?
Aki idáig kibírta, adhat tippet, hogy legközelebb milyen kritériumok alapján válogassak képeket. Nem mondom, hogy mindenképpen szót fogadok, de hátha van téma, ami érdekelné a nagyérdeműt!
A fényképekért köszönetet szeretnék mondani a fotósnak, Ab van Donselaarnak, és Tim Castricumnak, aki bescannelte őket!
Ha tetszenek a képek, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm!
Ez megy most