A korszerű járműveknek van egy olyan tulajdonsága, hogy (többnyire) nem süketíti meg az utast a motor hangja. Persze lehet, hogy csak én lettem érzékenyebb, de még a Volvo csuklósokon se hallottam (akaratlanul) annyira a környezetben folyó beszélgetéseket, mint az új Merciken. És ez a jelenség nem feltétlenül jó, például a múlt héten már második alkalommal hallgattam végig a Ferenciek terétől a Keletiig egy telefonos orvosi rendelést (valószínűleg ugyanaz a doki utazott ugyanazon a buszon). Pedig nem is közvetlenül mellettem állt az illető, de végig azt kellett hallgatnom, hogy "Lázas? Hányt is? Akkor ezt szedje be. Ja, nem hányt? Akkor azt, de azért menjen be a rendelőbe. Fáj, ha pisil? Ja, nem, csak kicsit viszket?" A végén már úgy voltam, hogy szívesebben hallgattam volna a motort... Jó lenne, ha az orvosi egyetemen elemi viselkedési szabályokat is tömnének a hallgatók fejébe. Vagy matricázzák ki az új buszokra, hogy "vigyázat, ez a jármű halkabb, mint egy Ikarus 280-as, a többi utas meg nem kíváncsi a szövegedre" :-/
Alacsonypadlós orvosi rendelő
2014.02.20. 16:00 :: Hamster
10 komment
Címkék: budapest tömegközlekedés morgás budapesti pillanatok
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Inkább vegyél egy fülhallgatót...
A nővérkék személytelennek képzelik magukat - mivel nekik az "munkahely". Régen a nemesurak és nemesasszonyok se szégyenlették magukat mindkét nembéli cselédek előtt pucérkodni öltözködés közben - nem vévén őket emberszámba.
Az viszont valóban szégyenletes, mikor három süldő "nővérke" asszisztálja végig röhincsélve a műtét előtti beöntést :-( No "persze" nem az öreg csontok esetében…
Onnét még elfutni sem lehet. (A régi történet szerint is felhúzott szoknyával könnyebb elfutni, mint letolt gatyával :-P)
A csúcs nekem az volt, mikor két "hivatásos nőszemély" tárgyalta meg bunkofonice, hogy hová, mikorra, miféle "ügyfélhez" is igyekeznek, utána maj' találkoznak. Mindezt az "éjjel sem állunk le" vonalon, jóval éjfél előtt. A "lesz@runk mindenkit aki nem én vagyunk" mer' "úccselátomsohatöbbéazéletbe'" hozzáállás a fő ok. "We brake for nobody" - mutatis mutandis senkiresincstekintettel. Mindez messze túlvezet a hangos telefonálás kérdésén. (Bár az engem is nagyon zavar.) Mindenki bátran teregeti a saját, és a mások szennyesét névtelenségbe burkolva.
Ez megy most