Annak idején több embertől is hallottam, miszerint a budapesti (új) Erzsébet hídról azért szedték le a villamost, mert a kábelhidak nem szeretik a vasúti járművek okozta dinamikus terhelést. Ez alapvetően tévedés, és gyönyörűen lehet cáfolni, amennyiben az ember készít egy képet az Erzsébet híd testvéréről, a Köln északi részén húzódó Mülheimer Brückéről:

A "testvér" szó nem túlzás, több helyen olvastam, hogy Sávoly Pál a budapesti kábelhíd tervezése előtt a helyszínen konzultált kölni hídépítőkkel. A mi verziónk egyébként szerintem szebb, egyrészt a fehér szín, másrészt a nem a pilonok tetején, hanem a kapuzaton átvezetett kábelkötegek, illetve a kapuzat beugratott  bordázottsága miatt - de a hasonlóság elég egyértelmű.

A kölniekkel való konzultációra azért lehetett szükség, mert ilyen hidat addig még nem építettek nálunk - ott viszont többet is:

„Bundesarchiv Bild 102-18302, Köln-Mülheim, Rheinbrücke, Einweihung“ von Unbekannt - Lizenziert unter CC-BY-SA-3.0-de über Wikimedia Commons

A mülheimi hajóhidat 1927-ben bontották el, helyén Konrad Adenauer két évvel később nyitotta meg az új, önmagába lehorgonyzott (biztosan van erre szabatos szakkifejezés, de nem ismerem azt) kábelhidat. Érdekes, hogy a fentebbi képen látható Graf Zeppelin akkor még szintén bejáratós volt, ma mégis mennyivel régimódibbnak tűnik a hídnál. A 315 méteres középső nyílású építmény sajnos nem volt hosszú életű: 1944 októberében egy légitámadás során megsemmisült.

„Cologne Germany Mülheimer-Brücke-02“ von CEphoto, Uwe Aranas - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

1949 és 51 közt ismét felépült egy "kölni hídzöld" színű kábelhíd ugyanazon a helyen, azonban nem újjáépítésről volt szó: ez az átkelő valódi (parton lehorgonyzott) kábelhíd lett, tehát szerkezetileg jelentősen más volt. Viszont ezt is Adenauer adta át, csak már mint kancellár.

„Typisch für die Nachkriegsversion der Mülheimer Brücke in Köln“ von Gerd Franke. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

Ha jól megnézzük, találunk különbségeket a "mi" hidunkkal (például hogy itt a part felőli nyílások is fel vannak függesztve, míg az Erzsébet hídnál nem), de bizonyos szögekből tényleg meglehetősen nagy a hasonlóság - ezzel együtt elég méltatlan, hogy újabban "másolatként" emlegetik az Erzsébet hidat - érdekes lenne megnézni, hogy vajon aki ilyet mond, le tudna-e "koppintani" egy ilyen komplex építményt. Nyilván nem lehet bonyolult, control+C, control+V :-/

„Rodenkirchner Brücke mit Verkehrsstau“ von Rr807 - originally posted to Panoramio as Rodenkirchner Brücke mit Verkehrsstau. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

Egyébként ha már itt tartunk, a kölni Mülheimer Brücke első "koppintása" akkor már a szintén kölni, pontosabban rodenkircheni autópályahíd - vagy ahogy eredetileg hívták, Adolf-Hitler-Brücke - volt, ami 1938 és 41 közt épült... aztán '45 januárjában szintén a Rajnába került.

„Rodenkirchener Brücke 1985“ von G.Friedrich - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY 3.0 über Wikimedia Commons

A külvárosi, eleve autópálya számára épült átkelőt 52 és 54 közt építették újra, a réginél könnyebb szerkezettel, de az eredeti pilonjainak részleges felhasználásával (a függesztőkábelek kialakítása szerintem sokkal jobban hasonlít a pesti hídra, mint a mülheimi esetében). Aztán, amikor a kétszer két sáv kevés volt, megduplázták:

„Rodenkirchen Autobahnbrücke02 2009-06-09“ von KlausFoehl - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

Na ilyen kábelhíd tényleg nem sok van :) A '90 és '95 közti átépítés során ismét könnyítettek egy sort a pályatesten, hogy a középső pilont ne kelljen megduplázni - amiatt tulajdonképpen csak másfélszereztek, nem kétszereztek. Természetesen ez is kölni hídzöld.

Forrrás: német Wikipedia, structurae.net