Nagyon úgy tűnik, hogy vagy másfél évre megfeledkeztem otthoni/point'n'click turista kampányomról. Aki esetleg nem emlékszik, erről van szó: Nem szeretném elvenni a "Csak a szépre" blog kenyerét, de korábbi elhatározásomnak megfelelően időről-időre át fogok menni turistába, hogy úgy lássam a várost, mintha először járnék benne. Ez eddigi tapasztalataim szerint egyrészt jó szórakozás, másrészt általában meggyőz arról, hogy nem is olyan rossz a helyzet, mint azt a blog.hu egyes kommentezői gondolják. A jelszó az, hogy nem keresek különleges képkivágásokat, nem mászom fel a másfeledik emeleti párkányra, hogy három óra várakozás után, de csakis a holdtölte utáni negyedik napon, különleges objektívvel, HDR utómunkával művészi produktumot töltsek fel a fotófanyalgós fórumokra, hanem egyszerűen csak megyek, és ha látok valamit, lenyomom a gombot. Mesélni se mesélek, hiszen egy turista csak ritkán azonos az idegenvezetővel: ő csak néz, és keresi azt, ami valamilyen szempontból megfogja...

A címben szereplő "más fényt" szó szerint kell érteni: általában dél körül, de inkább délután, még inkább munka után szoktam ilyesmire ráérni, de most a hosszú hétvége egyik napján nem tudtam aludni, és még reggel nekivágtam a városnak. Aztán némi vonatfotózgatás után még mindig délelőtt volt, úgyhogy bevetettem magam a belvárosba...

Lehet, hogy csak én nem figyeltem, de mintha lett volna némi stílusváltás a zöldterületek fazonírozásában mostanában. A Csarnok tér mindenesetre még sose tetszett ennyire!

A Gönczy Pál utcát még ifjabb koromban fedeztem fel, amikor - azt hiszem - a Váci utcából éppen elköltöző Märklin modellbolt átmeneti helyét kerestem (csak annyit tudtam, hogy a környéken valamelyik utcába mentek). Valahogy nem rátartian, de mégis méltóságteljesen pesties hangulata volt. Direktebben fogalmazva, néhai nagymamám szavajárásával: -Hogy vagy? -Szarul, de büszkén! Nem tudom, most milyen lehet itt lakni, reményeim szerint felértékelődött a környék azóta.

A Király(i) Bazár teteje kicsit hiányos, de ezt szerintem csak az mondja meg, aki tudja, minek kellene ott lennie. Elmondhatatlan mennyiségű tetődísz, torony és kupola hiányzik Budapest tetőitől - vajon létezik egy párhuzamos dimenzió, ahol csak ezek vannak meg, viszont a házak hiányoznak alóluk?

Tudom, az autósok és a helybeliek nem feltétlenül értenek egyet velem, de a Ferenciek tere ebből a szögből azért szebb, élhetőbb lett, mint az alagút idején volt! A Kossuth Lajos utca - Szabad sajtó út tengely viszont nagyon kietlen a tagolatlanul sorakozó sávokkal, nem is fotóztam le.

Brudern-ház, részlet - ebből a szögből ritkán szoktam ezt az épületet nézegetni. A vele szemközti Királyi Bérház homlokzatát éppen tatarozták, már nagyon várom, hogy elkészüljenek vele. Aztán nekiállhatnak ennek, meg a déli Klotildnak, és lassan visszakapja régi fényét a tér! Ugyanakkor eközben a Jégbüfé meg épp a napokban zár be. Még töprengek azon, sajnálom-e, mert nekem valahogy nem fűződött hozzá semmilyen említésre méltó élményem...

Az északi Klotild-palota tornya. És nem, a másik nem "Matild"! Ne dedózzunk: Matild nevű hercegnénk nem volt :)

Váci utca 1-3. Állhatna bármely nyugat-európai metropoliszban is; csak annyi lenne a különbség, hogy akkor pezsegne az élettől, és nem szórólapokat osztogatnának előtte :(

Érdekes, már majdnem elfelejtettem, hogy gyerekkoromban Vörösmarty Cukrászdának hívták az itt működő vendéglátóipari egységet - azt pedig csak most olvastam, hogy a zserbó szeletet is a Vörösmarty Cukrászdában találták ki, semmi köze sem volt az eredeti Gerbeaudhoz...

Sas utcai színátmenet. Mindenki találjon ki magának kommentet a képhez, mert nekem semmi nem jut eszembe :)

A Szabadság tér egy zöld oázis, ragyogó épületekkel körbevéve, naná, hogy ide is be kellett térnem! Ezen a fotón pont nem látszik, de meglehetősen tele volt turistákkal, főleg a "Mózeskút" környéke. Néhányan nem tudták, hogy közel kell lépni a vízsugarakhoz, ha az ember ki akarja kapcsolni őket, így beragadtak egy időre, míg valaki más utat nem nyitott nekik :)

Oroszlán kolléga napozik az Országház előtt. Nem tudom már pontosan, mit akartam kezdeni ezzel a bejegyzéssel, de lehet, hogy egyszerűbb lett volna szimplán egy fotóalbumot belinkelni, mert nem sok mindent tudok hozzátenni a képekhez :)

Ez a biciklialkatrészekből összerakott kompozíció a Vérmező északi sarkában áll. Az eddigi képek sorába nem nagyon illik bele, de direkt valami mással akartam befejezni a bejegyzést, merthogy ez nagyjából az aznapi sétám végén készült. Közben persze némi Kalef-átépítést is fotóztam-videóztam, de nem szeretném azzal elrontani a hangulatot :)