Régebben meséltem, hogy kiskoromban féltem a tévében időnként fellépő műszaki hibáktól: ilyenkor hirtelen elment az adás, véget ért a varázslat, csak egy felirat virított az üres képernyőn, mintha elérkezett volna a világvége. Most azon gondolkozom, hogy mennyire összecsináltam volna magam, ha ezt a szignált láttam volna gyerekként:
Na nem mintha 1954-ben lett volna a lakosságnál készülék, de akkor is! Egyébként érdekes, hogy "kedves hallgatóinkkkal" kezdenek - nem volt még kialakulva, hogy ezt az izét majd nézni is lehet...
És most már legalább tudjuk, hogy Eddie Ojeda és Zakk Wylde honnan vette az ihletet a gitárjaik festéséhez. Jó, tudom, egy nagyon szar volt, de éjfél múlt, fáradt vagyok, ennyire futja :)
Ez megy most