Majd' egy hét szünet után mi mással is folytathatnám, mint vonatokkal... sőt: szlovák vonatokkal! Konkrétan a Pozsony-Szőlőhegy (Bratislava-Vinohrady) és Pozsony főpályaudvar (Bratislava Hlavná stanica) közti rámpát fogjuk látni. Pozsony vasúti hálózatáról azt kell tudni, hogy a főpályaudvar a belváros fölötti hegyoldalon van, a kelet, észak- és délkelet felől jövő vasútvonalaknak viszont majdnem a Duna szintjéről kell felmászniuk oda.

Szőlőhegynél (tényleg szőlők vannak fölötte) a Zsolna/Trencsén/Nagyszombat és a Szob/Párkány/Érsekújvár/Galánta felőli vasútvonalak futnak össze, így innentől négy vágány halad tovább nyugat felé, elég látványossá téve a vonatfigyelést. Maga az állomásépület nem túl érdekes, de az, hogy egy Y-elágazás közepén állunk, jópofa érzés. Érdemes kicsit feljebb menni a bevágás menti úton is, és a vegetációból figyelni a vonatokat. Dízelre nem érdemes várni, de a váltóáramú felhozatal elég fullos, a cseh Messerschmittektől a Laminátkán át a nyolcvanas évek kockamozdonyáig és a CityElefántokig:

A videót telenyomtam feliratokkal, úgyhogy sok mindent nem tudok pluszban leírni, de felhívnám a figyelmet a 13 kocsis vonatokra - itthon már nem nagyon látni ilyet, maximum különvonatként.

Egyébként elveszett síneket is kereszteztünk innen hazafele menet: a Pozsony-Rajka-Hegyeshalom-Szombathely vasútvonal eredetileg a régi hídon haladt át a Duna fölött, keletről kerülve meg a mai belvárost. Az egykori Pozsony-Újváros pályaudvar (mely valahol itt lehetett, és mely nem azonos a mai Bratislava-Nové Mestóval) eltűnt, de a nagyszombati vonal hídra rávezetésén fekvő Pozsony-Fiókpályaudvar Bratislava-Filiálka néven a közelmúltig üzemelt. Pontosabban az oda vezető sínek ma is megvannak, akárcsak a tipikus csehszlovák térvilágító lámpák, de gondolom előbb-utóbb beépítik a helyét, hiszen a környékén lassan már mindent beépítettek.