Előzmények: Gibson Les Paul - a világ legsikeresebb sikertelen hangszere

A Gibson manapság azzal került címlapra, hogy csődközelben jár, és persze a nagyérdemű közönség rögtön tudja is az okát, hogy miért: mert nem fejlesztettek eleget, leragadtak a régi időkben. Legalábbis a gitárosok egyik része ezt mondja, a másik meg azért haragszik a cégre, mert súlykönnyített testekkel, önmagát behangoló kulcsokkal és hasonló fejlesztésekkel "szentségtelenítette meg" a klasszikus típusokat. Hiába, nem egyszerű a vevők kedvében járni! Pedig túl azon, hogy Gibson szabadalom a nyakmerevítő pálca, illetve hogy náluk találták fel a humbucker hangszedőket, a különleges kinézetű gitárok közül a leggyakrabban másoltak formái is hozzájuk kötődnek!

1958 elvileg jó év volt a cég számára, ekkora állt össze a tökéletes Les Paul receptje a hangszedőkkel és sunburst festéssel. Ezzel együtt a végeredmény egy régimódi hangszer volt, mely elavultnak tűnhetett a konkurens cégek kínálatához képest, a cég elnöke, Ted McCarty ezért papírra vetett pár futurisztikus formát is, hogy a piacnak ezt a szeletét is ki tudják szolgálni.

A fejlesztés még '57-ben kezdődött, ekkor három új típust kísérleteztek ki a Kalamazoo-i gyárban. A leglátványosabb a beszédes nevű Flying V volt. Az ember beleláthat szuperszónikus vadászgépet, űrhajót, de az biztos, hogy rendhagyó forma. Ma is az, milyen lehetett '58-ban?!

Néhány zenész - például a fentebb látható Albert King - ugyan hamar megszerette a fura kinézetű hangszert, de az eladások nem mentek, így '63-ban abbahagyták a gyártását. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy azért volt sikertelen, mert ekkor még nem volt "feltalálva" az a zene, amihez igazán illett: a hard rock és a heavy metál!

By Monika Fischer - ASH_2015_FlyingV01, CC BY-SA 2.0, Link

A típust '67-ben feltámasztották, más faanyaggal (korina helyett mahagóni), másfajta híddal, nagyobb fedlappal, de a formát mások is átvették, így a V alak az általános "gitáresztétika" részévé vált.

Volt aki hűbb maradt az erdetihez, mások tovább és tovább ragozták, mindenesetre egy ilyen hangszerrel ma is feltűnést lehet kelteni.

By Ozone Ferd from Dallas, USA - Gibson Explorer, CC BY 2.0, Link

Míg a Flying V kinézete akár praktikus szempontokkal is indokolható volt (balkezesek is játszhattak rajta, illetve oda lehetett támasztani a falhoz és stabilan megállt;), a Futura nevű modell alakja teljesen absztrakt volt. Ebből csak pár bemutató példány épült, majd '58-ban kicsit módosítva már Explorer néven mutatták be.

Sajnos ez a forma is megelőzte a korát, így '63-ban beszüntették a gyártását. Itt se magával a hangszerrel volt a gond, mert sokan hasznát tudták venni, egyszerűen túlságosan furcsán nézett ki.

Ez persze előnyére szolgált akkor, amikor eljött a "hegyes" és egyéb különleges formák iránt kiemelkedő érdeklődést mutató metálosok korszaka. A fentebbi Scorps klipben például az egyik oldalon egy Flying V, a másikon egy Explorer üvölt, mintha csak egy Gibson reklámfilmet látnánk :)

Ezt a modellt a cég '76-tól gyártja újra, de számos másik gyártó is előállt a saját kópiájával; itt is volt, aki hű maradt az eredetihez, és volt aki kisebb vagy nagyobb mértékben átgyúrta azt. Különösen érdekes a Dean ML-je, mely a testen jelentősen változtatott, a fej viszont az Explorer elődjénél, a Futuránál látottra hasonlít.

By Original uploader was de:User:Guitarpimp at de.wikipedia - Originally from de.wikipedia; description page is/was de:File:Gibson-Moderne-Heritage.jpg (Self-photographed by original uploader), CC BY 3.0, Link

A harmadik jövőbe mutatónak szánt '57-58-as modell a Moderne névre hallgatott, de nem engedték gyártásba, annyira csúnyának találták. '82-ben aztán mégis készítettek egy sorozatot belőle, illetve a közelmúltban frissítették a dizájnt, de nem mondhatni, hogy  különösebben nagy sikerrel, így ő a kakukktojás a három típus közül. De három a magyar igazság, és egy a ráadás: a fentebbi modellek (de legalábbis a V és az Explorer) ma is modernnek, újszerűnek hatnak, van viszont egy hasonló, de régimódi kinézetű típusa a Gibsonnak, a Firebird:

By LivePict.com, CC BY-SA 3.0, Link

Ezt a hangszert Ted McCarthy az imént bemutatott modellek sikertelensége után egy nyugdíjas autótervezővel terveztette '63-ban, testen átmenő nyakkal.

Sajnos ez a modell sem aratott átütő sikert, sőt, a Fender állítólag még perrel is megfenyegette őket a fej alakja miatt. Volt jó pár almodell, ezek leginkább a hangszedők számában különböztek, illetve az alak megváltoztatása mellett a nyakat is ragasztottra cserélték. Mindez azonban hiába volt, '69-re a Firebird is kifutotta magát. Természetesen ő sem örökre tűnt el: feltámasztották a hetvenes, majd a kilencvenes években, így ma is vásárolhatunk Firebirdöt - akárcsak a családhoz tartozó basszust, a Thunderbirdöt. Ennyit a piac ítéletéről...

Források: wikipedia, teamrock.com, szóbeli közlések