Amikor 2008-ban először jártam Katowice fő pályaudvarán, a belváros fő bevásárlóutcája felől egy gyalogoshídon át lehetett átmenni a pályaudvar előtt elterülő buszpályaudvar felett. Sajnos nem fotóztam le a megoldást, ami érthetetlen, hiszen biztos volt ott mit nézni... de szerencsére a wikipediának van fényképe róla, úgyhogy meg tudom mutatni, hogyan érkezett meg az ember az állomásra akkoriban:

By Wasielgallery - Own work, CC BY 3.0, Link

A jellegzetesen szocmodern létesítményt 1972-ben adták át. Az építészek céljai valószínűleg nemesek voltak: legyen tágas, járja át a fény a függönyfal üvegtábláin át... csak a formavilág és az anyagválasztás nem volt az igazi, no meg karban se nagyon tartották.

By Flyz1 - Own work, CC BY 3.0, Link

Ehhez képest most decemberben a sétálóutcából híd helyett egy másik sétálóutcán át jutottam az állomásra, a buszpályaudvart ugyanis 2010 és 13 közt  elegánsan felülépítették egy plázával. A funkciót azért megtartották, csak már nem a felszínen, hanem a pincében, és vasútállomást is újjáépítették: mindössze néhány betongomba tetőszekció maradt meg a régiből.

By Andrzej Otrębski - Own work, CC BY-SA 3.0, Link

Mi tagadás, nem úgy néz ki belülről, mint régen! Bár itt jegyzem meg, bármilyen lelakott és szürke is volt a régi pályaudvar, nem féltem benne, annak ellenére, hogy éjfél körül jártunk ott. Ez egyébként egész Lengyelországra igaz volt: bármilyen lepukkant helyen jártunk, valahogy sose féltem attól, hogy valaki odajön hozzám, belém köt és megkésel. Ugyanezt a Blaha Lujza téri aluljáróról nem mindig tudom elmondani.

Ami még megmaradt a 2008-as várakozásból, az az, hogy a peronon milyen sötét volt; valahogy nem volt olyan érzésem, mintha egy háromszázezres város közepén lennék. Cserébe viszont állt ott néhány példány kedvenc régi kinézetű elektricskámból, az EN57-es típusból :)

By Muri - Own work, CC BY-SA 4.0, Link

Igaz, ezek az öreg motorvonatok ma is megvannak, csak korszerűsítve: ez itt fent például egy '77-es gyártású példány, amit 2011-ben modernizáltak. És ahogy fölötte látható, a vasbeton perontetőket is csarnokszerű tetőre cserélték. Sose értettem, nálunk miért bohóckodnak a hagyományos perontetőkkel - ha elviselhető körülményeket akarnak teremteni az utasoknak, akkor be kell fedni a síneket legalább a forgalmasabb helyeken (Kelenföld? Zugló? Köki? Debrecen?).

Amit vonatmániás szempontból szomorúnak találtam, az az, hogy mozdonyos szerelvények helyett csak motorvonatokat láttunk. Illetve két tehervasúti mozdony áthaladt a peron nélküli vágányokon, de jó lett volna fotózni párat azokból a jellegzetesen bandzsa lengyel villanygépekből is :) A videó magyarázó feliratait a "CC" gombra kattintva lehet bekapcsolni.

És a bejegyzés végére egy kis bónusz: említettem, hogy a betontetős pályaudvart a hetvenes évek elején építették, azonban ezzel nem tűnt el az eggyel korábbi állomás, az ugyanis nem ugyanott állt, mint az új. Mi több, az 1859-ben megnyitott, majd többször bővített és átalakított indóház ma is megvan pár száz méterrel arrébb, lásd itt fent!