Valamiért elfeledkeztem februárban arról, hogy gyerekkorom "új villamosa", a csehszlovák ipar remeke, a Tatra T5C5 típus akkor 40 éve állt forgalomba. Most Gerhard Haschke 1980 májusi képei segítségével pótlom ezt.
T5C5 minden mennyiségben! Természetesen nem arról van szó, hogy akkoriban nyakra-főre előzgették egymást az 59-esek a Moszkváson: a nekünk jobb kéz felé eső szerelvény a Szilágyi Erzsébet fasor felé haladó vágányon Szépilona kocsiszínbe tart, míg a balra levő a hátunk mögött vissza fog fordulni a tér déli oldalára, hogy aztán onnét induljon a farkasréti Kis Ferenc (ma Márton Áron) térre.
Ilyet csak a típus bevezetése után egy ideig lehetett látni: mivel az 59-esnek mindkét végén volt hurokvágánya, a kocsik szólóban is tudtak közlekedni (a T5C5-ösöknek csak egyik végén van vezetőfülkéje, ezért volt fontos a hurok). Nem is akárhogy jártak ekkoriban: reggel úgy álltak ki, ahogy ma is járnak: a szerelvény mindkét végén volt vezetőfülke. A reggeli csúcs után a kocsikat szétválasztották, és úgy jártak, ahogy itt fent látjuk. A délutáni csúcshoz aztán megint összekapcsolták őket, de úgy, hogy a vezetőállások egy irányba néztek, azaz hátul nem volt vezetőfülke. Este aztán megint szétkapcsolták a kocsikat, és ismét szólóban jártak. Állítólag a személyzet utálta ezt a hercehurcát, hamar fel is hagytak ezzel a gyakorlattal.
Itt már fent vagyunk Farkasréten. Jópofa, hogy az egyik szerelvény rendesen van csatolva, mögötte viszont egy szóló kocsi jön. Furcsa, hogy erről nincs sokkal több képünk: ma a fél internet a csatolgatást fényképezgetné minden délelőtt és este...
És végezetül egy szóló kocsi. Amikor így közlekedett, értelmet kapott a hátsó ablakban levő táblatartó, ami talán egészen a kilencvenes évekig ott díszelgett, és mutatta a másik kocsinak, hogy ugyanoda megy, mint amaz :)
A fényképekért köszönetet szeretnék mondani Gerhard Haschkénak. A képek szerzői jogai őt illetik, újraközlésük csak az ő engedélyével lehetséges!
Ha tetszik a bejegyzés, ajánld ismerőseidnek!
Ez megy most