Ernst Plefkától sok szép régi budapesti villamosos képet láttunk már; most megint az ő felvételei következnek, de nem itthoniak, hanem duisburgiak. Bár Nyugat-Németországban járunk, a fotókon látható járművek elavultnak, szinte szegényesnek tűnnek ahhoz képest, amilyennek mi az "eneszkát" láttuk akkoriban.

Hamborn ma Duisburg része, de 1929-ig önálló város volt saját villamosüzemmel és saját kocsiszínnel, melyet az egyesítés, majd a méteresről normál nyomtávúra átépítés után a duisburgi villamosok használtak. Ahhoz képest, hogy a város központjában 1975-ben nekiláttak a villamosok föld alá helyezéséhez, 1976-ban itt még mintha az ötvenes években járnánk!

Ez a furcsa szerzet például két különböző járműből lett összerakva: az eleje egy 1925-ben gyártott uerdingeni motorkocsi volt, a hátulja pedig egy 1950-es, Westwaggon gyártmányú "Aufbauwagen" pótkocsi. A kettőt 1959-ben építették össze egy "lebegő" (saját futóművel nem rendelkező, a két másik kocsirész közé befüggesztett) középrésszel - a három szekciót meg se próbálták egységes kinézetre hozni.

Itt egy másik ilyen kocsi hátulról: mintha egy teljesen más járművet látnánk, nem? Összesen tíz ilyen "vegyesfelvágott" készült 1959-ben, és 19 évvel később már le is selejtezték az összeset. Aki azt mondja, hogy ezek a kocsik tulajdonképpen a magyar Bengálik helyi megfelelői, az jó nyomon jár: az ötvenes-hatvanas években sok európai villamosüzem kísérletezett azzal, hogy személyzetspórolási céllal több kisebb járműből kevesebb nagyobbat építsen (több kocsi = több kalauz -> egy nagy utastér = kevesebb kalauz). Volt, ahol újonnan, nulláról építették ezeket a "két szoba és egy fürdőszoba" gúnynevű csuklósokat, és volt, ahol jó állapotban levő régebbi kocsikat "bengálisítottak". Közös vonás, hogy ezek a járművek rossz futási tulajdonságokkal rendelkeztek (különösen ívekben), és viszonylag hamar selejtezésre kerültek.

De nem csak a hamborni remizben pihentek furcsaságok akkoriban! Igaz, ez a Grunewald kocsiszínben lencsevégre kapott csuklós legalább többé-kevésbé egységes vonalvezetésű volt, főleg azért, mert két egyforma KSW ("háborús villamos") pótkocsiból építették 1959-ben. A jármű igazi érdekessége azonban az, hogy eredetileg pótkocsinak készült, azaz ezt a batárt egy kéttengelyes motorkocsi vontatta! Ez valószínűleg nem bizonyult ideális megoldásnak, mert 1963-ban - egy másik ilyen póttal együtt - motorkocsivá alakították.

Ezt a csuklóst is két KSW-ből építették, csak motorkocsikból. Érdekessége, hogy bár egyirányúként használták, a hátsó peronon is megmaradt a vezetőállás, illetve egy plusz ajtó. Ráadásul míg a jármű "rendes ajtós oldalán" DÜWAG gyártmányú ráncajtók voltak, ez a plusz ajtó megmaradt az eredeti KSW-s tolóajtónak.

És ez a jármű megint egy külön történet: az eleje egy kéttengelyes "Aufbauwagenből" lett kialakítva, amihez 1962-ben a DÜWAG-nál egy forgóvázon guruló, új építésű hátsó részt kapcsoltak. Ez a megoldás elég elterjedt volt német nyelvterületen, a kölniek például "Szputnyik" néven emlegették az ő hasonló kocsijaikat.

A furcsa barkács-csuklósok jelentős visszalépésnek voltak tekinthetők technikailag, mert a duisburgi villamosüzemnek már 1926-ban volt két Jakobs-forgóvázas csuklósa, holott ez az építési mód igazából csak az ötvenes-hatvanas években terjedt el! A két különleges kocsit az amúgy nem villamosokban utazó Harkort építette, 1968-ig közlekedtek utasforgalomban. Azután a képen látható példány bulivillamosként üzemelt tovább, míg 1983-ban le nem égett. Helyére ekkor a másik hattengelyes lépett, de 2014-ben azt is leállították műszaki hibával. Ezután - hiába volt ez az első korszerű csuklós villamos Németországban - a járművet egyszerűen eladták egy norvég szállodának!

Az ötvenes években aztán megérkezett a következő generáció a DÜWAG hattengelyeseinek képében - ezeket később nyolctengelyesekké alakították, ahogy itt is láthatjuk. Ezen felül voltak DÜWAG csuklósok, melyek tíztengelyesként közlekedtek egy ideig, sőt, olyanok is, amelyek négytengelyes szóló kocsiként kezdték az életüket, és később csuklósították őket! A DÜWAG villamosok már akkor moduláris szerkezetűek voltak, amikor még talán ki se találták ezt a jelzőt :)

Némi furcsaság azért ezen a nyolctengelyesen is felfedezhető: bár ezek a kocsik alapvetően egyirányúak voltak, és normál üzemben csak a jobb oldali ajtókat használták, a kocsivégeken azért volt egy-egy bal oldali ajtó is. Az ilyen járműveket szokták a német villamosbarátok "másfélirányúnak" hívni...

Forrás: német Wikipedia, tram2000.com, tram-duisburg.de, villamosok.hu