Három éve írtam a világ legsikeresebb "sikertelen" gitárjáról, majd arról, hogy hogyan találták fel az ötvenes években a nyolcvanas évek metáljának hangszereit, de egy klasszikus kimaradt. Eddig.

Ha tízéves korom környékén valaki megkér, hogy rajzoljak le egy elektromos gitárt, szinte biztos, hogy valami ilyesmi került volna a papírra:

És nem azért, mert AC/DC rajongó lettem volna, mert akkor még valószínűleg nem is hallottam a bandáról, hanem mert az Egymillió fontos hangjegy és a Pulzus adásaiban állandóan ilyeneket láttam mindenféle hosszúhajú emberek kezében:

Ilyet használt például Szigeti Ferenc a Karthagóból. De ugyanilyen - az unokatesóm szerint "ördögfej alakú" - gitárt lehetett látni általában akkor is, ha az LGT Karácsony Jánosos felállása bukkant fel:

És még tudnék pár példát mondani... sőt, azt hiszem meg is teszem a bejegyzés végén! Mindenesetre már gyermeki tudatomba beleégett ez a forma, amiről később valaki mondta, hogy egy "Dzsibzon". Igazából nem így kellene kiejteni, hanem "Gibz'n"-nek, de sok mindent nem mondtak jól akkoriban :) De lássuk csak, mi is volt ez a hangszer!

A Gibson Les Paul 61-es modellje

Amint azt már három részen át kifejtettem, a Les Paul model (LP) nem volt túlzottan nagy siker annak idején, annak ellenére, hogy az 1958/59/60-as modellek sokak szerint a világ valaha készült legjobb blues és rock gitárjai, melyek manapság több százezer dollárokért kelnek el. A Gibson vezetése ezt persze nem tudhatta előre, ők csak a rossz eladási számokat látták, és meg voltak győződve arról, hogy a megoldás egy a Fender Stratocasterhez hasonló "lapos" gitár lehet, a nyak alatt és fölött is kivágással ("double cutaway"). Gyorsan meg is tervezték az új modellt, a névadó Les Paul megkérdezése nélkül. Ilyen lett:

By Sellenman - Own work, CC BY-SA 3.0, Link

Az új gitár olcsóbban volt előállítható (ma is olcsóbb egy középkategóriás SG, mint nagyjából bármelyik LP), a nyaka pedig az addigiaknál is vékonyabb lett az akkoriban felbukkanó sebességmániás gitárosok számára. Ráadásul elég dögösen is nézett ki! Les Paul mindenesetre utálta a hangszert, főleg a két "ördögszarvat". Hogy hangzásban mi a különbség az eredeti és az új típus közt, azt nem tudom igazán szabatosan megfogalmazni, de az SG-t mintha jobban szeretnék harapósabb zenéknél használni. Az LP hangja teltebb, néha kicsit túlságosan is öblös, elveszik benne a közép, míg az SG jobban csilingel középen, de gyengébb a sustainje. Ha lenne SG-m, biztos könnyebben le tudnám írni, de eddig csak távolról csodáltam ezt a hangszert.

By Drinkbarmits - Own work, CC BY-SA 3.0, Link

Ahogy az LP-nél, úgy itt is megjelentek a szokásos almodellek: a háromhangszedős csúcsmodell Custom, a "zászlóshajó" Standard, a kicsit olcsóbb kivitelű Special, és az egyhangszedős "tanuló" modell, a Junior. Az első kettőhöz tremoló is tartozott, de ezek nagyjából mindenki szerint használhatatlanok: a Gibson sokáig próbálkozott különböző kivitelű eszközök kifejlesztésével, de a Fender tremolója minden tekintetben jobb volt ezeknél.

By John Tuggle from Decatur, Ga, USA - Gibson SG, CC BY 2.0, Link

A legtöbb ma is használt SG-n vagy az LP-nél látott húrláb-megoldást láthatjuk, vagy csak dísznek hagyták rajta a tremolót, mert némelyik tényleg szépen csillog, csak éppen a hangolást nem tartja meg. Persze vannak, akik Bigsby-t vagy valami modern satus jószágot szerelnek a hangszereikre, tehát nem kizárt a tremolózás SG-n, csak nem ez a jellemző.

A "Solid Guitar"

By wetwebwork - Flickr: Gibson SG, CC BY-SA 2.0, Link

De vissza a típus történetéhez: mivel az eredeti LP modell bemutatásakor, 1952-ben kötött szerződés '62-ben kifutott, Les Paul azt kérte, hogy azután ne tegyék rá a nevét ezekre a gitárokra. Ezt tiszteletben tartva 1963-tól a nem túl fantáziadús Solid Guitar (=tömör (testű) gitár) néven futtattták a modellt - de leginkább SG-ként rövidítve emlegették.

Egy kis kitérő

By Jim Summaria, http://www.jimsummariaphoto.com/ - Contact us/Photo submission, CC BY-SA 3.0, Link

Meg kell említenem egy Gibson modellt, amit mindenki úgy ismer, hogy "a kétnyakú SG, amin Jimmy Page játszott". Nos, ez igazából nem SG almodell, hanem egy önálló típus: az EDS-1275, amit 1963-ban terveztek, történetesen az SG formáját felhasználva.

Persze bárminek is hívjuk, mindenképp a világ leglátványosabb gitárja, amin a világ leghíresebb szólóiból rögtön kettőt is eljátszottak (a másik a Stairway to Heaven). Itthon Cziránku Sándor használ ilyet, csak ő egyszerre játszik mindkét nyakon.

By Heinrich Klaffs - https://www.flickr.com/photos/heiner1947/4482603342/in/photostream/, CC BY-SA 2.0, Link

Szintén érdemes említést tenni a Gibson SG alakú basszusgitárjairól. Először az EB-0 modell kapta meg 1961-ben az ördögszarvas kinézetet (eredetileg az LP Juniorra hasonlított), majd EB-3 néven készítettek egy újabb változatot belőle. Messze nem terjedt el annyira, mint a Fender basszusai, de többek közt Jack Bruce is játszott ilyenen, márpedig szerintem ő a basszusgitár egyik legnagyobb zsenije, tehát valószínűleg nem lehetett rossz a hangszer.

Híres SG játékosok

Nézzünk - és főleg hallgassunk - meg most pár SG felhasználót! Érdemes a fiatal Eric Claptonnal kezdeni, aki Les Paulról váltott a vékonyabb, hegyesebb modellre (mielőtt továbbállt a Fenderhez). Akár reklámfilm is lehetne ez, a Creammel a sikerei csúcsán járó gitárossal! Igaz, Clapton akkoriban használt más gitárokat (Lest Pault, ES-355-öt, Firebirdöt) is, ...

... ellenben vannak zenészek, akiket ma már nehéz bármi mással elképzelni. Itt van például Tony Iommi, akinek eredetileg Stratocastere volt (lásd itt - igen, ez egy Jethro Tull hakni, de az akkor is Iommi abban a fura kalapban!), de végül mégis egy single-coil hangszedős (!) SG-n találta fel nekünk a heavy metált! Azóta persze már egyedileg készített gitárokat használ, de hűséges maradt a típus kinézetéhez és jellegéhez.

A másik SG-s "őserő" Angus Young, a bejegyzés elején említett AC/DC gitárosa. Ő se SG-vel a kezében született, mégis nehezemre esik bármi mással elképzelnem. Ha csak ezt a két embert (már hogy Tony-t és Angust) nézzük, a világ legjobb riffjeinek nagy részét már lefedtük, nem is kell folytatnom a felsorolást :)

További Gibson SG-k gyerekkoromból, a.k.a. "honourable mentions"

Külföldi példák helyett térjünk hát vissza a bevezetőben említett emlékeimhez, miszerint a tévében akkoriban mindenki ilyen gitáron játszott!

Nézzünk mondjuk egy kis Skorpiót! Szűcs Antal Gábor kezében is egy SG-t láthatunk. Bár ez egy régebbi felvétel, de ő valahogy ezzel maradt meg az emlékeimben. Mondjuk ezt a videót nem kell komolyan venni, a hang és a kép sokszor nem áll össze, de az SG attól még SG marad :)

A Volán együttes érdekes baleset lehetett, legalábbis nekem mindig furcsa Sáfár Józsefet itt látni. Viszont Szigeti Edit kezében itt is egy SG figyel (és szól). Érdekes lenne tudni, hogy egyszerre több SG is bejött az országba, azért használták annyian, vagy ugyanaz a néhány hangszer keringett körbe-körbe a zenészek közt!

Menyhárt János kezében is sokszor láttam SG-t. Mivel kimondottan őt mutató videót hirtelen nem találtam, a '86-os Gitárpárbaj Michael Schenker-feldolgozását teszem be. A nem túl jó felvételen (némelyik gitáros kicsit indiszponáltnak tűnik, máskor meg nem nem hallani őket) ő a bal szélen áll, de persze értelemszerűen érdemes a többi gitárost is figyelni!

És váltsunk stílust: a Pokolgép együttesben játszó Nagyfi Laci nem kimondottan SG-felhasználóként lett híres, itt mégis egy ilyenen játszik.

Végül pedig: őt ugyan nem láttam a tévében, de ha kihagynám, valószínűleg kitagadnának az internetről :) Sokáig nem értettem, miért tartják Radics Bélát oly nagyra, aztán rájöttem, hogy azért nem értem, mert nem akkor nőttem fel, amikor csak tőle lehetett angol/amerikai stílusú gitározást hallani itthon. Ahogy megannyi kép tanúskodik róla, ő is egy SG-n - amit akkor még nem úgy hívtak - nyomult leghíresebb korszakában - mely gitár nemrég újra előkerült.

No, elég hosszú lett a bejegyzés, ezért befejezem, de előbb azért megkérdezem, kifelejtettem esetleg valakit? Ki a legikonikusabb zenész szerintetek, aki Gibson SG-n nyomta vagy nyomja?

Ha valaki esetleg hozzá tud tenni valamit a magyar videókon látott gitárok pedigréjéhez kommentben, azt nagyon megköszönném!