A július eleji balatoni retró hétvégén a legnagyobb sztár természetesen a 424-es gőzös volt, de velem együtt sokak szívét megdobogtatta egy másik öreg gép is: az M40-es, becenevén a "Púpos".

Ráadásul nem is egy, hanem rögtön kettő is tiszteletét tette az északi parton! A tavalyi retró hétvégén volt ugyan egy dupla gépes vonat (amiről sajnos lemaradtam), de akkor alapvetően szólóban dolgozott egyetlen öreg vas, most viszont együtt vontatott két mozdony. Külön örömömre szolgált, hogy az egyik gép a jelenlegi festésmintának megfelelő piros (narancs) volt, a másik pedig zöld. És nem is akármilyen zöld! Annak idején a 113-as és a 114-es gépnél is zavart, hogy az emlékeimhez képest élénkebbre festették vissza őket - most azonban a 219-es pályaszámú példány volt a nosztalgia festésű masina a szerelvényben, és ennek a zöldje az, amire emlékszem régről. Tudom, mire fel vagyok ennyire válogatós piros-zöld színtévesztőként... de mások is megerősítették, hogy ez a szín jobban hasonlít a régi időkben használtra :)

Szépek ezek a masinák jellegzetes külsejükkel és a Ganz-Jendrassik motor üvöltésével! Egyébként amennyire láttam, a két gép nem távvezérléssel dolgozott együtt: a mozdonyvezetők hangolták össze munkájukat. Én úgy tudtam, hogy a Púposok annak idején szinkron üzemre kialakítva készültek; nem tudom, hogy azt valamikor kiszerelték belőlük, vagy egyszerűen így jobb üzembiztonsággal tudnak közlekedni..? De persze az is lehet, hogy rosszul láttam, vagy rosszul tudom.

Ha nagy leszek, helikoptert veszek, és úgy fogom követni ezt a vonatot - földön közlekedve sajnos túl kevésszer sikerült elcsípni ahhoz képest, ami jó lett volna...