Többször írtam már az 1000-es és 1500-as villamosokról (lásd itt, itt, itt és itt), pedig megfordult pár másik típus is a budapesti síneken. Például az "1600-asok":
Forrás: villamosok.hu
Az akkor még nem így hívott, hanem 201 és 240 közé beszámozott típusból 1897-ben a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT), és az Újpest környékén működő Budapestvidéki Közúti Vasút Rt. (BVKV) egy időben szerzett be 30, illetve 10 darabot. A tízméteres hossz miatt az "F sorozatú" kocsik forgóvázasan épültek, tolóajtóval elválasztott két kocsiosztállyal az utastérben.
Forrás: villamosok.hu
A gyártáskor még nem állt rendelkezésre más eszköz a hosszú járművek ívben járásának segítésére, mint a forgóváz, ám tíz évvel később már igen: a mozgó tengelyvégű beálló tengelyek. Ezt valahogy úgy kell elképzelni, hogy a tengelyvégek nem fixen vannak rögzítve, hanem van egy kis játékuk, ezért ívben haladva el tudnak mozdulni az egyenes irányhoz képest, megpróbálva a tengelyt sugárirányba állítani. 1909-ben a teljes F sorozatot átépítették ilyen tengelyekkel, típusjelzésük ekkor F1 lett. Ezen felül erősebb motorokat, illetve légsűrítőt és légféket is kaptak, hogy pótkocsikat vontathassanak. A fentebbi kép már a negyvenes években készült, és az is látszik rajta, hogy a BSzKRt a sorozatot az 1500-as pályaszámtartományba számozta át.
Forrás: villamosok.hu
1938-ban az 1506-ost új kocsiszekrénnyel korszerűsítették, ez lett az F1A sorozat prototípusa. Ahogy elkezdték ezt a típust - ekkor már újonnan, tehát nem meglevő kocsikból átalakítva - gyártani, a pályaszámokat szétválasztották 1520 alatti "régi 1500-asokra" (=F1) és 1520 feletti "új 1500-asokra" (=F1A).
Forrás: villamosok.hu
1949-ben aztán az F1-esekből 1600-asok lettek; az 1500-as tartomány így teljesen az F1A-ké lett. Bár az 1600-asok ekkor már elmúltak ötvenévesek, a budapesti tömegközlekedési hálózatra zúduló hatalmas forgalom miatt szó sem lehetett selejtezésükről.
Forrás: villamosok.hu
Hogy még bonyolultabb legyen az életünk, az 1910-es években néhány F1-es a BHÉV-hez került. Ezek a járművek többnyire nem lettek a HÉV-nél használt 1000 V-ra átalakítva, azaz megmaradtak 500 V-osnak, ami a villamosvasútnál használatos (névleges) feszültség volt. 1942-ben további 10 ilyen, akkor éppen 1500-asnak nevezett kocsi került a HÉV-hez, 1952/53-ra viszont az összes megmaradt (kettő elpusztult a háborúban) HÉV-es F1-es visszakerült a Fővárosi Villamosvasúthoz.
A típus története az összes kitérővel együtt itt olvasható részletesebben
Valószínűleg a kora miatt ez a típus lett először acélvázas kocsiszekrénnyel korszerűsítve a Füzesi Főműhelyben: a később más típusokra is kiterjesztett program 1955-ben indult. Az új kocsiszekrényen egyértelműen felfedezhető az F1A típus formája, csak az ajtók maradtak meg szimpla szélességűnek. A fentebbi, a múzeumilag megőrzött 1625-ös pályaszámú motorkocsit ábrázoló kép a szentendrei múzeumban készült. Hogy kicsit "élőbb" körülmények közt is lássuk a típust, kiválogattam néhány releváns képet Tomáš Dvořák felvételei közül:
A rákospalotai Kossuth utcai végállomás (melynek itt a Fő úton fekvő indulási részét látjuk) kifogyhatatlan forrása a villamosos képeknek; a hatvanas évektől kezdve az 1600-asok egyik törzshelye volt ez.
Ma a Váci út felüljárója húzódik az Árpád híd felhajtójánál ott, ahol egykor a villamosok jártak. Ez az 1600-as éppen középbejáratú pótkocsikat vontat dél felé haladva. A kép egyéb látványosságai a Nysa mentőautó és a fekete rendszámos főtaxis Zsiguli.
A 3-as viszonylat külső végállomása a külső Váci úton, a Fóti út magasságában volt egy meglepően szűk helyre beszorított hurokvágányon. A "szűk" persze relatív, az 1600-as - a villamosvasútnál hatalmasnak számító - 4500 mm-es tengelytávjával is lehetett használni. A hangulatos fotó jobb szélén ismét látható a korszak egy jellegzetes közúti gépsárkánya: egy MaZ nyergesvontató.
És ez a fotóhely is felüljáró alá került: ismét az Árpád hídnál, azaz a Göncz Árpád városközpontnál járunk, csak most a déli oldalán. Az út fölé kifüggesztett lobogók meglehetősen jellemzőek voltak a korra.
És még mindig az 55-ös vonalon járunk, csak ezúttal kicsit északabbra, a Víztoronynál. A Rákospalotára átvezető felüljáróról lejőve itt húzódtak ki a sínek az Árpád út két oldalára. Ahogy elnézem, akkor jobb állapotban volt a víztorony, mint ma...
A bejegyzést egy különleges képpel zárnám: két 1600-as "Mukiként viselkedve" vontat két kiselejtezett pótkocsit dél felé a Váci úton. A képek alapján akkoriban nem számított ritkaságnak, hogy személyszállító motorkocsikat használtak mozdonyként.
A képekért köszönetet szeretnék mondani Tomáš Dvořáknak és Remmer Tibornak. A felvételek szerzői jogai a készítőt illetik, továbbpublikálásuk csak az ő engedélyével történhet!
PS: Aki egyébként arra kíváncsi, hogy hogyan lehet megkülönböztetni egy acélvázas 1000-est egy acélvázas 1600-astól - nos, utóbbi jól láthatóan alacsonyabb építésű volt:
Ez megy most