A nosztalgia özön a Bengáli és a Fogas 138 éves nyári kocsija után se csillapodik: vasárnap az egykori 56-os villamos útvonalán, a Széll Kálmán tér és Hűvösvölgy közt ingázott kedvenc nosztalgiakocsim, az idén száz éves 1074-es, azaz a favázas "Ezres". Az persze egy dolog, hogy személyes meglátásom szerint a budapesti nosztalgiaflotta legszebb darabjáról van szó:
... de a típus a fővárosi villamosok történetének is nagy klasszikusa. A villamosok.hu vonatkozó oldaláról idézném NZA barátom szavait:
"Ennek a járműszériának a különleges jellegét adja [...], hogy teljes mértékben magyar fejlesztésű és gyártmányú berendezéssel épültek. A Ganz gyár az 1910-es években készítette három-, négy-, és ötablakos villamosjármű sorozatait, amelyeket leginkább a vidéki villamosvasúti vállalatok (Miskolc, Pozsony, Pécs, Újvidék) vásároltak. Ennek az volt az oka, hogy a budapesti vállalatok valószínűleg önállóan szervezték meg járműbeszerzéseiket: a járműveik berendezéseként általában a Siemens vagy a General Electric Union licenceit használták.
A Ganz azonban a versenytársai előtt bevezette a motorjaiban az úgynevezett segédpólust. Ezzel az újítással a korabeli 30-40 LE-ről 70 LE köré sikerült feltornázni a motorteljesítményt. Az 1000-esek eredeti TSA 100-as motorjaikkal képesek voltak a 40-50 km/h-s sebesség elérésére: azaz nagy méretük ellenére igencsak fürge kocsik voltak kortársaikhoz képest. Így a BKVT is rábízta a Ganzra új villamostípusának a gyártását, és az sem véletlen, hogy a BHÉV is Ganz szerelvényeket vásárolt (az M I - M II - M III-as BHÉV széria rokonságban áll a BKVT V típusával)."
Az Ezresek sokfelé felbukkantak, régi képeken időnként a Nagykörúton látni őket, néha a Bem rakparton, máskor a Rákóczin, az Astoriánál:
... és persze minden mennyiségben a hegyvidéki vonalakon - itt például a mai Széll Kálmán tér elődjén, a Krisztina körút és a Szilágyi Erzsébet fasor torkolatában. A "hegyi" viszonylatok (Zugliget és Hűvösvölgy) csinos hurokvégállomást kaptak itt, melyen sort állnak a pótkocsis és szóló Ezresek:
A világháború után először az infrastruktúra újjáépítésén volt a hangsúly, majd a földalatti gyorsvasút (a mai kettes metró) vitte el a pénzt az új villamosok elől, ezért a régi kocsiknak maradnia kellett. Az Ezresek pedig jól birták a strapát, még az egészen extrémet is.
Amikor egy hatvanas, hetvenes években született fővárosi hiányolja "azokat a bumszli sárga villamosokat"*, komoly esély van arra, hogy a Váci úti vonalakon, vagy az 56-oson, az 59-esen, esetleg az 58-ason, vagy éppen a 41-esen járó Ezresekre gondol (illetve a belőlük épített ikrekre, az 1900-asokra). Akkor ezek a kocsik ugyanis valahogy így néztek ki:
Az Ezresek - közel ötven évesen - 1958 és 61 közt kaptak új kocsiszekrényt a Fővárosi Villamosvasút Füzesi Árpád Főműhelyében - és ezután még közel negyed évszázadot szolgáltak**. A lentebbi filmfelvételeken*** még vegyesen láthatunk eredeti (favázas) és átépített (acélvázas) kocsikat az 56-oson és az 58-ason:
A múzeumi megőrzésre kijelölt 1074-est 1991-ben alakították vissza eredeti formájára, és azt kell mondjam, nagyon szép munkát végeztek! Gyönyörűen néz ki - és különösen jól megy a hűvösvölgyi végállomáshoz:
Bár a jelenlegi végállomást csak 1999-ben adták át, a végállomási tartózkodót és környezetét a réginek megfelelően lett építették fel, így akár eredeti formájában...
... akár acélvázasként elmondható, hogy történelmi egységet alkot a típus és a hely:
Az 56-os az egyetlen vonal, ahonnan határozott emlékeim vannak arról, hogy nem csak néztük az öreg tujákat, hanem fel is szálltunk rájuk, úgyhogy érthető érzelmi többletet jelentett, hogy végre nem csak a múzeumban állva, vagy esetleg a 41-esen láthattam a kocsit, hanem itt is. Napszúrástól nem visszarettentve :) a fél vasárnapomat kint töltöttem a vonal mentén, hű állványom társaságában, úgyhogy nem csak fotókat készítettem, hanem videót is:
Ez a kocsi még a Széll Kálmán nemmoszkvatéren is jól nézett ki, pedig ez azért nem magától értetődő dolog. Ahogy felszálltam rá, rögtön arrajárt az aznapi "UV túra" szerelvénye is; csak kicsivel maradtam le arról, hogy fotón is meg tudjam örökíteni az együttállást. Néhányan átszálltak, én pedig azon gondolkodtam, mikor volt legutóbb lehetőség arra, hogy az ember UV-ról Ezresre szálljon?
Az utazás élményét is meg akartam örökíteni, bár ezek a felvételek értelemszerűen a házivideó kategóriába tartoznak, rázkódással és nemkívánatos zörgéssel-nyikorgással. Ezzel együtt az, ahogy a hűvösvölgyi "sikánból" bekanyarodtunk a célegyenesbe (azaz a végállomásra), elég jól visszaadja a hangulatot. Igazából csak az hiányzott, hogy szembejöjjön egy acélvázas kolléga (ami egyébként létezik, csak a szentendrei múzeumban áll):
Egy kicsit azért most is közbelépett a való világ: körülbelül negyven percre elment az áram a Széll Kálmántól felfelé, ezért az arra közlekedő járatok kimaradtak, beleértve az 1074-est is:
Hogy ne ezzel a kicsit szomorú képpel fejezzük be a bejegyzést, itt egy másik, úgy negyven perccel későbbről, amikor a kocsi ismét elindult Hűvösvölgy felé:
Az 1074-es következő nyilvános szereplése a 41-esen, pontosabban a Móricz Zsigmond körtér (!) és Kamaraerdő közt lesz (ott szintén kezdettől fogva őshonos volt a típus - még a törökbálinti HÉV időszak elején), július 8-án, majd július 22-én ismét az egykori 56-oson fog járni. Ez utóbbi az alkalmat vélhetően még érdekesebbé fogja tenni, hogy a Batthyány és a Széll Kálmán tér közt a Bengáli fog ingázni, tehát lehet régi villamosról kevésbé régire átszállni, vagy fordítva :) Pontosabb információk a BKV weboldalán levő eseménynaptárban.
Az archív képek Dr. Németh Zoltán Ádám gyűjteményéből származnak
*Valós történet, egy jó pár évvel ezelőtti nosztalgiamenetről, melyen a 611-es pályaszámú, barna színű favázas kocsi vett részt: anyuka felszáll a gyerekével, a kicsi elvan a sok faléccel és rézdísszel, a hölgy viszont nézelődik, nézelődik, majd halkan kiböki: "Szép, szép ez a kocsi, de olyan nincs, amin kiskoromban abba a nagy kerékbe kapaszkodtam az 59-esen?". Így van ez: az embernek tetszik a régi, a díszes, de a gyerekkori emlékek legalább ennyire fontosak, hiszen azokhoz van kötödésünk, míg a nagyon régi villamosokat legfeljebb a nagyszüleink láthatták ebben a formájukban :)
**Irónikus módon azért a fiatalabbak is emlékezhetnek ilyen villamosokra: a kilencvenes években két ezresből kialakított "sörvillamos" is működött a városban; egy a Móricz Zsigmond körtéren, egy pedig Kőbánya-Kispest metróállomás mellett. Az elmúlt pár évben egy harmadik kocsi pedig Szegeden látott el hasonló feladatokat.
***Ezek a snittek vélhetően a filmhiradó számára készülhettek, vágóképnek, több év leforgása alatt. Valaki talán összegyűjtötte őket utólag, magának? A közlekedésbarát folklór szerint tizenpár évvel ezelőtt egy kukában találták meg a tekercseket, melyeket valaki gyorsan átjátszott VHS-re, és egy ideig úgy terjedtek - míg fel nem találták a Youtube-ot, hogy feltöltsék rá. A teljes anyag 30-40 perc körül lehet, hang nélkül mutat utcaképeket a város különböző pontjain. Villamosmániások számára maga a mennyország ez a néhányszor tíz perc, hiszen olyan időket mutat, melyekből még a jó minőségű fotó is viszonylag ritka, nem hogy a mozgókép!
Ez megy most