Valamikor nyár elején nekifutottunk Mariannal egy Siófok - Tihany - Földvár - Szemes hajóútnak, hogy némi cikkcakkozás után megnézhessem gyerekkorom kedvenc nyaralóhelyét, de Földváron azzal szembesültünk, hogy nincs Szemesre továbbvivő hajó. Végül vonattal mentünk át, amiért őszintén szólva kár volt, mert a szemesi kikötő varázsa számomra teljesen eltűnt (csak összehasonlításként: ilyen volt, és ilyen lett). Igaz, továbbra is nagyon jó fagyit adnak a Margarétában, ami kiskoromban is jó hely volt - sőt, már édesanyám fiatalkorában is. De mindegy: nem ez a lényeg, hanem hogy pár héttel később megint ott voltunk Földváron, és ezúttal volt hajónk is:

A gép a Fonyód motorost dobta ki az útra, mely '81-ben épült a Szovjetunióban (Herszon, Ukrajna), és a kétezres évek elején került a Balatonra. A típus ismerős volt az itteni hajósoknak, a Lelle képében ugyanis már '79-től közlekedett ilyen hajó a magyar tengeren. A kilencvenes években érkezett mellé a Boglár, illetve 2003 körül a Fonyóddal együtt a Földvár, most tehát négyen vannak. Tökéletes masinák laza hajókázásra: van zárt, klimatizált terük, valamint fedett és fedetlen nyitott fedélzetük, azaz két, fotózás közbeni agyfelmelegedés közben be lehet menni hűsölni. Hogy hajóként jók-e, azt nem tudom, de nekem ez jól jött :)

Már a kikötőben érzékeltük, hogy a tó nem kifejezetten nyugodt: mindenütt fehér hullámtarajokat lehetett látni, a szél is fújt. Nem is volt kint túl sok vitorlás a korábbi útjainkon látotthoz képest!

Az út első része Szemesig elég rázós volt; szerintem itt erősebb volt a szél, mint Földvárnál, kis hajónk elég rendesen billegett.. De komolyan, én még nem láttam a Balatont ennyire hullámozni ilyen közelről - igaz, nem is néztem eleget ahhoz, hogy legyen összehasonlítási alapom :) A víz néha felcsapott az ablakokra, illetve rendesen dübörgött a hajótest is, amikor "beestünk" két hullám közé, szóval élveztem a műsort! Tudom, hogy vitorlázóknak, hajósoknak nyilván fel se tűnt volna ennyi hullámzás, nekem, a civilnek viszont érdekes volt. Az út folytatása Balatonlelléig valamivel simább volt, Boglárnál pedig már szinte nyugodt volt a víz. Badacsonyig meg olyan volt, mint bármelyik korábbi úton, úgyhogy ekkor már az alsó "teraszon" ültünk.

A videó nem teljesen adja vissza, mennyire mozgott alattunk a padló, de azért ha a horizontot figyeljük, akkor látszik, hogy volt némi billegés. Ha bekapcsolod, felirat is van hozzá!

És hogy szebb legyen a nap, a badacsonyi ebéd után Pest felé tartva még Nohabot is láttunk. Jó, nem csak úgy "láttunk", mert megterveztem, hol szálljunk le, hogy lássuk, de a lényeg, hogy láttuk :) Külön érdekeség volt, hogy a szokásos kocsik helyett Bz-ket vontatott, de ezen a nyáron minden vasárnap van egy ilyen menet, szóval ez csak nekem volt különleges. Ezzel együtt a nap legjobb programja természetesen a hajózás volt, rettentően élveztem! Továbbra is mókásnak tartom, hogy annyi Balaton mellett töltött idő után negyvenvalahány évesen fedeztem fel, hogy milyen jó rajta hajókázni...