HamPLÓ

Egy szép szombati napon csavarogni támadt a kedvem, de indulás előtt gyorsan ránéztem a bkv.hu-ra. Ott a felső infósávban scrollozott egy rövid üzenet, miszerint a fogaskerekű kettéosztva közlekedik, a két szakasz közt meg buszok. Semmi bővebb magyarázat, ok, vagy ilyesmi. Másutt nem írtak semmit a témáról, úgyhogy gondoltam megnézem - de azt hittem, csak valami apróbb dolog (pl. sikló a bizberben). Városmajorban meg már azt hittem, téves volt az infó, vagy megoldották a problémát, mert semmi se utalt arra, hogy nem normális az üzemmenet: nem mondtak be semmit, nem volt kiírva semmi, és a biztonsági őrök is úgy kérték a bérletet, meg lyukasztatták a jegyeket a leendő utasokkal, mintha minden rendben lett volna. Csak a szerelvény vezetője mondta be indulás előtt, hogy kettéosztás van, de aki nem figyelt, nem volt helyismerete, esetleg külföldi volt, az bőven lemaradhatott róla - vagy ha hallotta is, nem biztos, hogy tudatosult benne, hogy a két megálló közt nincs normális út, nem járhat pótlóbusz, úgyhogy séta lesz. Ennek megfelelően amikor az Erdei iskolánál megtudták, hogy a vágány melletti kábelaknát fedő betonlapokon gyalogolhatnak fel a Gyöngyvirág útig, volt némi morgás. Mondjuk a babakocsis családok esetén ez nem is csoda!

Az ilyesmi nem a járművezető dolga, pláne egy kocsiszínnel szomszédos végállomáson, ahol kell lennie további személyzetnek is - valakinek már ott magyaráznia kellett volna az embereknek, hogy inkább menjenek vissza a Moszkálmán térre, és menjenek 21-essel (az igazi persze az lett volna, ha már a metrón és a villamosok mondják, hogy el se induljanak a fogashoz, de ez egyelőre sci-fi).

A Gyöngyvirág alatti kanyarban láttam aztán, hogy két szerelvény is áll egymás mögött, ez meg nem kimondottan jó jel az álmoskönyvek szerint. Ekkor eleredt az eső (nem kicsit, nagyon), de ismerősökkel is találkoztam (valószínűsíthetően nincs összefüggés a kettő közt:), úgyhogy megtudtam, hogy tengelytörés miatt siklás volt. Akkor eresztették vissza a sínre - a kiemelt tengely helyett részben egy kis zsámolyszerűségre - a haváriás kocsit, de innen még messze volt, hogy elindulhassanak Városmajor felé, úgyhogy visszagyalogoltunk Erdei iskolához, aztán még lejjebb. Mivel a menet sebessége minimális volt, időnként pedig meg kellett állniuk (a fékeket kímélendő), tulajdonképpen futnunk se kellett volna - de persze ezt akkor nem tudtuk :) Végül a János kórház fölött legalább húsz percet vártunk... Nem irigyeltem viszont a kivezényelt BKV-s személyzetet, részben egy rohadt nagy vihar közepette kellett tenniük a dolgukat, aztán meg néhányuknak végig is kellett gyalogolnia a szerelvény mellett a kocsiszínig.

Amikor a TV2 hiradójában Várkonyi Andrea elmondta, hogy bombát találtak egy temetőben, és ha a bomba felrobban, ötven (!) kilométeren (!) belül mindent elpusztít, azt gondoltam, félreolvasta a súgógépet. Na de amikor a filmbejátszás alatt is elmondták ugyanezt, akkor elgondolkodtam, mégis milyen pukit találhattak a sírok közt. Vélhetően atombombát. Ráadásul olyat, ami szivárgott egy ideje, mert a környéke tele volt halottakkal :-/

No, és itt a mai konzervbejegyzés, a felső-sziléziai vicinális villamosokról szóló harmadik videó! Ezúttal Zabrzén át Gliwicébe megyünk (ahol ma már nem jár a villamos, mert a polgármester pár hónappal a látogatásunk után buszra cseréltette), majd egy elég vadregényes szakaszon visszaindulunk Bytomba, ahol a videózásnak a szalag kifgyása vet véget :)

Aki esetleg egyben, az elejéről akarja az egész 30-40 perces műsort megnézni, annak itt egy link a playlistre.

Ez itt nem a reklám helye (pedig egy kis potyautaskodást igazán jól bírnék fogadni;), de hátha érdekel valakit, hogy mikor lehet az ország egyik legszebb és mellesleg egyik legrégibb működőképes utasszállítóját elcsípni:

A Gold Timer Alapítvány sétarepülést ajánl június 10.-én 11:00 kezdettel, azon személyek részére, akik támogatják az alapítvány munkáját. Két lehetőség is van, 15-20 perces Budai-hegység feletti utazás, támogatás összege 8000 Ft, 30-35 perces Dunakanyar feletti utazás, támogatás összege 15000 Ft. A járatok az utasok számától függnek.

További felvilágosítás a zsaludek@yahoo.com címen.

Találtam egy marék videót 2009-ből, a perpillanat utolsó Redbull Air Race utolsó előtti napjáról, amikor a Breitling Jet Team nevű privát bemutatócsapat karcolta az eget a Duna belvárosi szakasza fölött, és gyorsan összevágtam belőle egy másfél perces klipet. Aztán (megint) elgondolkoztam azon, milyen szintig érdemes szabadon engedni az emberiség látványosságok iránti vágyát.

Bevallom, bármennyire is repülőmániás vagyok, nekem nem hiányzik egy csomó egyhajtóműves gép a város fölé, amint egymástól pár méterre figurákat hajt végre több száz kilométeres sebességgel. Nem a zaj miatt, mert évente kétszer, napközben az ilyesmi bőven elviselhetőbb egy nagyvárosban, mint az idióta kipufogó-tuningos motorosok/boyracerek okozta zajszennyezés minden éjjel, hanem egyszerűen azért, mert az ilyesmire nincs olyan kockázatelemzési metódus, ami kihozhatná, hogy veszélytelen. Persze kicsi az esélye madárütközés vagy műszaki hiba okozta hajtóműleállásnak, pilótarosszullétnek, neadjisten pilótahibának, de ha mégis az a kis szám jön be, akkor nagy szivacs van. Aki azt hiszi, hogy a "de ezek profi pilóták, profi gépekkel, komoly tudással és repült óraszámmal" szöveg túl sokat ér, az olvasson utána, hogy a legkiemeltebb, legprofibb, leghíresebb csapatok is "eseményeznek" időnként: USAF Thunderbirds, US Navy Blue Angels, RAF Red Arrows, Patrouille de France, és a leghíresebb, a Frecce Tricolori, Ramsteinben. A sugárhajtású kötelékrepülés az egyik leglátványosabb dolog, ami létezik, de nem belvárosok fölé való.

Persze az is igaz, hogy amikor nem a kis szám jön be, akkor baromi látványos a dolog:

A sorozat most következő része alacsonypadlós villamossal indul, de aztán ismét alámerül a felső-sziléziai viharvasutak poklába. Na jó, ez a mondat elég hatásvadászra sikerült, de azért nem semmi mozgásokat és hangokat láthatunk-hallhatunk haladás közben! 5:15-től aztán bepillanthatunk a Stroszek (gondolom Sztroseknek kell mondani) kocsiszínbe, ahol éppen nagyon nyílt napot tartottak. A "nagyont" azért írtam, mert én ilyet még nem láttam, hogy mindenféle kordonok és felügyelet nélkül lehetett bóklászni a telepen, soktonnás alkatrészek, szerszámok és szerelőaknák közt. Az udvaron is minden érdeklődő talált magának szabad járgányt, aminek beülhetett a vezetőfülkéjébe, a kapcsolókat birizgálni... Eközben két tuját ténylegesen vezetni is lehetett, de annyian vártak rájuk, hogy inkább nem álltunk be a sorba, hanem visszazötyögtünk Bytom belvárosába, és utaztunk egy jót a 38-as vonalon, ami arról híres, hogy egy ősöreg kéttengelyes motorkocsi ingázik rajta. Ha valakit más nem is érdekel a sok vaskerekűből, 8:40-ig azért tekerjen el, mert a jószág hangja maga a nosztalgia - és a kinézete se semmi :) Akárcsak a környéké, ahol jár, mert az elég durva...

Korábban már feltettem félperces-perces videócskákat a Katowice környéki villamoshálózatról, de most a hardcore verzió következik, virtigili villamosb*ziknak, illetve azoknak, akik azt hiszik, hogy nekünk a legrosszabb Közép-Európában, illetve nálunk vannak a legrosszabb minőségű villamosvágányok.

Ezt a villamoshálózatot sokan tévesen "a katowicei villamosnak" nevezik, holott bár az azt üzemeltető cég központja tényleg ott van, a hálózat decentralizált, és nagy részének semmi köze nincs Katowicéhez: a vonalak többsége nem érinti Katowicét, és eleve egyátalán nem Katowicéről és elővárosairól van szó, hanem Katowice körül elszórt százezres, önálló városokról. Egy Vas megyényi területet elfoglaló, körülbelül hárommillió lakosú metropolisz-szövetet járnak át villamosvonalak (persze nem az egészet), ilyen-olyan minőségű és kiépítettségű pályákon, ez a "Tramwaje Śląskie". Az igazi érdekesség az, hogy bár (részben) városok közti forgalomról van szó, a járművek városi villamosok; ugyanolyanok, amilyenekkel Lengyelország-szerte bárhol találkozni.

A felvételek 2008-ban készültek, amikor Jazzcoollal és Interszitivel két és fél napot töltöttünk a területen, gyakorlatilag az agyunkat is szétvillamosozva. Gyengébb gyomrúak a járműveken készült részek megtekintése előtt vegyenek be egy Daedalont, mert a hihetetlenül leépült minőségű pályákon úgy ugráltak a villamosok, hogy nincs az a képstabilizátor, ami azt ki tudta volna szűrni ;) A videó elején Katowice központjában vagyunk, ahonnan elindulunk egy régi német bányászváros felé. Van itt kanyargás, egyvágányos alagutacska, városi száguldozás kitérőzéssel, aztán elérünk Myslowice pályaudvaráig. Itt megnézzük a susnyásban forduló villamosokat, majd felszállunk egy észak felé tartó tujára, ami egykori orosz területre visz - aztán a Sztalker-zónába. Utána a jóval városiasabb Sosnowiec következik, a domboldalban fekvő gyorsjáratú deltafordulóval, majd némi Ikarusokkal fejezzük be. Jó szórakozást!

Ahogy a bejegyzés címe mutatja, ez egy háromrészes sorozat kezdete, érdeklődés esetén következik a folytatás!