HamPLÓ

A szocializmus utolsó évtizedének volt egy egészen abszurd epizódja. Jobban mondva sok ilyen volt, de most csak arról az egyről szeretnék beszélni, amelyhez nekem is közöm volt. Tudniillik hogy amikor úttörövé váltunk, őrsünk nevét Vidráról Commodore-ra változtattuk. Teljesen hivatalosan, előljárói rábólintással! Az ötlet asszem tőlem jött (a korábbi Vidra is, mert épp akkor olvastam el Fekete István "Lutra, a vidra" című regényét), de mivel az őrsben a többiek is erősen számítástechnikai behatás alatt álltak, a váltás gyorsan megtörtént. Még zászlónk is volt. Így esett, hogy az ötezerhatszáznemtudomhanyas számú Bogdánfy Ödön úttörőcsapat egyik őrsének az amerikai (gaz kapitalista:) Commodore Business Machines logója volt a jelvénye! (Sinclair őrs nem lett, és egyetlen Enterprise-os osztálytársunk is a mi zászlónk alatt indult harcba... na jó, akadályversenyre.)

Ha a "szocializmus jövőjének letéteményeseire" ilyen hatással volt egy asztali számítógép, akkor az már szociológiai kutatásokra is okot adna, mégse ismerek konkrét adatokat arra, hogy hány gyerek életét változtatta meg az a kis műanyagdoboz, amit még a tévébe dugtunk be, hogy lássuk a képét. Lehet, hogy ha annak idején nem jönnek be az országba ezek a masinák, most erős agráriparunk lenne, vagy mi lennénk a vas és acél országa? :)

Persze először mindenki játszott: a Wizard of Wor (lásd a képet), a Hunchback, a Blue Max alap volt, csakúgy, mint a Raid over Moscow, mellyel játszani bizony mindig okozott egy kis fura bizsergést. Mert bizony, bár erről mára sokan elfeledkeztek, mi akkor vállról indítható rakétákkal lőttük a Kreml falait délutánonként, legalábbis ebben a játékban... Szóval először mindenki játszott, aztán a legtöbben továbbléptünk. Ma minden gyerek tudja, mit jelent az, hogy kilobit per szekundum, meg ADSL, annak idején mi meg olyan dolgokat ízlelegttünk, mint a gépi kód, monitor, soft reset. Aztán nem kevesen így is maradtunk :)

Nem kell megijedni, szó nem lesz szaxervezetekről :) Helyette jöjjön egy kis sorozat-forgatás, vasúti közegben:

"Vasúttörténeti Park, szélfútta, hideg délelőtt, napfényt régen látott, szénfekete vasmonstrumok, régi mozdonyok állnak némán a rozsdás síneken: ilyen komor, erősen indusztriális helyszínen veszik fel a Tűzvonalban című magyar krimi egyik akciójelentét." / origo /

Mindez azért érdekes, mert a sorozat előző évadjának pár kulcsjelenete is vonatok közelében zajlott, konkrétan az egykori istvántelki főműhely egyik, ma már csak megőrzésre kijelölt, de fel nem újított járművek tárolására szolgáló csarnokában. Igen, az volt az a hely, ahol a Bordás-család nem-Stóhl részét bújtatták, és ahol a rosszfiú Malek lövöldözött egy jóízűt. A mostani forgatási helyszín légvonalban talán egy kilométerre sincs onnét - de itt legalább felújított, sőt, általában működőképes járgányok ácsorognak. De vajon mi lehet az oka, hogy megint vasúti környezetet használnak helyszínül? Csak az, hogy az erősen lakóparkosodó Angyalföldön ezeken kívül már alig maradt ipari terület, mely kellően súlyos háttérül szolgálhat némi lövöldözéshez, vagy esetleg a készítők közt van vonatmániás?

Mindenesetre vannak még lehetőségek a környéken. Például milyen lenne, ha Buci-Bauer a harmadik évadban Rákosrendező felvételi épületében számolna le a fiatal lányok elrablására szakosodott embercsempész-bandával? A negyedik szezon csúcsa pedig az lehetne, ahogy az addigra spontán kommandóvá fejlődött rendőrörs a Nyugati pályaudvar csomagmegőrzőjében kapná el a hírhedt ukrán maffiózót! Ja nem, az már megvolt, az Európa Expresszben - és abban is szerepelt Stóhl :)

Délelőtt jött a hír: déltől ismét lesz magyar vasút! Már hogy olyan, ami legalább erre-arra jó, például helyváltoztatásra. Az ok állítólag az, hogy a szakszervezet jófej, és megelőlegez ennyit, hátha így jobban mennek majd a tárgyalások. Meg mert nélkülük veszélybe kerülne a vasútbiztonság. És ez biztosan szerez nekik néhány plusz pontot a közvélemény előtt, a sok rossz után. Én pedig mindent elhiszek - nyilván így van, és nem arról van szó, hogy felmutatható eredmény sehol sem volt a láthatáron, a szakszervezeti alap viszont vészesen ürült. És nem is arról, hogy ma, ha messze nem is rendesen, de azért óránként legalább közlekedtek vonatok, azaz házon belül is jelentősen esett az eddig sem száz százalékos támogatottságuk. Ha minden igaz, ma az elmúlt három napban nem mozduló veresegyházi vonalon is volt forgalom, és én is vonatoztam egyet reggel Rákospalota-Újpest és Rákosrendező között egy nem éppen üres vonaton (a peronon ácsorogtunk, pedig előttünk már eleve egy csomóan leszálltak - hogy hol fértek el, az rejtély). Egyre kevesebben léptek sztrájkba, még a vérforralóban (már hogy a szaxervezeti sztrájkblogban) is lehetett erről olvasni (mondjuk ez a "júdáspénz" dolog kicsit vicces: azért a VDSZSZ hadd ne legyen már Jézus Krisztus, és az, hogy valaki rendesen akar dolgozni, hadd ne legyen már "árulás"!).

De azért persze a sztrájknak nincs vége: egy hét múlva újrakezdik, ha addig nem érnek el eredményt. Akár úgy is, hogy hol itt, hol ott sztrájkolnak egy kicsit, nem sokkal előre bejelentve, mert így is "eredményesek" tudnak lenni. Értsd: így is sok embert meg tudnak szivatni. Bárcsak a munkavégzésüket csinálnák olyan elánnal, mint az egyre kifinomultabb utas- és ügyfélszivató technikák fejlesztgetését!

Csak azt sajnálom, hogy az újraindulás után várható káoszban a frusztrált utasok vélhetően egyformán fognak morogni a sztrájkoló és a nem sztrájkoló vasutasra :(

A vasútállomások nagy részén a létesítmény nevéből ma is csak az eleje ("vasút áll") volt igaz, és úgy néz ki, hogy holnap is ez lesz. Mint azt a www.vdszsz.hu oldal tanúsága szerint egy sztrájkoló szellemesen megállapította, "hétfőig ráérünk sztrájkolni". Na ja, ilyen az, amikor valakinek a hobbija a munkája - és ez a hobbi nem a vasút, hanem mondjuk a foci :-/

Ez persze nem hivatalos vélemény, de korunk vaskerekű Dózsa Györgye az Index interjújában mindenesetre belengette a további bizonytalanságot:

"Index: Most az várható, hogy folyamatos sztrájk lesz, amíg nincs megállapodás?
Gaskó István: Azt elárulhatom, hogy nem. Azt gondolom, fel fogjuk függeszteni, ha nincs megállapodás, de azután, ha továbbra sincs, újra indítjuk." / Index /

Tehát ha netán újra elindulna a menetrend szerinti közlekedés, akkor se lehetünk biztosak, hogy úgy is marad? Ha elmegyünk valahova, ki tudja mikor és hogyan kerülünk haza. Persze lehet, hogy mégse folytatódik a sztrájk, de biztosak nem lehetünk benne. Izgulhatunk, idegeskedhetünk helyette. És szerintem ez az a szint, ahol nem csak a vonatközlekedés áll meg, hanem az ész is. Tudom, hogy vasutasnak lenni hitvallás, erre születni kell, aki ezt csinálta eddig, az mást már nem csinálhat, azt nem lehet semmilyen más dolgozó emberrel egy napon emlegetni, de ez az a pont, ahol a politikai korrektség elmúlik, és előjön az a borzasztó (muhaha) kétség, miszerint biztos, hogy ilyen magasan kvalifikált, a közgazdasági folyamatokkal és lehetőségekkel abszolút tisztában levő munkavállalóknak joga van korlátozni egy ország működését? Népies frazeológiával élve: mégis mi a francot képzelnek magukról? Lehet, hogy a törvény nem írja elő, hogy mennyivel kell hamarabb bejelenteni, hogy nem fognak dolgozni, és hogy nincs kötelezettségük semmi minimális szolgáltatásra, csak annyira, amennyit ők akarnak, de egy kicsit megpróbálhatnának empatikusak lenni, már ha értik ezt a szót! És nem, a "szolidaritás" szó sem azt jelenti, hogy "bármit szó nélkül benyelni a vasutasoktól"...

Újra elkezdődött a folytatás: előbb arccal a vasút felé, de mivel nem jön vonat, így hát inkább arccal a buszok felé. Mert az legalább jön, mi több, a Volánok plusz buszokat állítottak forgalomba. Ami persze vélhetően így is kevés a megnőtt forgalomhoz, de legalább próbálkoznak - ami új dolog, mert a vasút ritkán próbálkozik mással, mint még több pénz kérésével. Mindenesetre most nem a "gonosz közúti lobbi" miatt fordulnak a gumikerék felé az utasok, hanem pont a vasutasok miatt. Nem ironikus?

Ez persze a sztrájkoló vasutasokat nem zavarja, ők fontosságtudatuk teljében állnak a harc frontján. Mert őket nem lehet leváltani, nekik munkát kell adni, és azt jól meg kell fizetni. És ha kell, ezen jogukat még a munkaadóikkal szemben is megvédik. Mert ugye a vasút fő bevételi forrása nem a személy-, hanem a teherszállítás - csakhogy ők (MÁV Cargo) nem sztrájkolnak, hiszen ők már egy privát cég. Namármost ha viszont a személyszállítás veszteséges, akkor miből is tartják fenn? A bérletekből, jegyekből - és hát főleg az adónkból. Bár épp most olvasom az interneten, hogy bevezették az "általános forgalomkorlátozást", ami állítólag azt jelenti, hogy a tehervonatok se mehetnek rendesen - ezzel jól bepancsolnak a vasút nem veszteséges ágazatának is. Ha ez tényleg így van, szerintük az nem fog a szállíttatók vasúttól való elfordulásához vezetni? És ha nem lesz szállíttató, vajon nem lesz szükség a vasút méretének csökkentésére? És az vajon jó nekik?

Akinek nem jön be ez a vasutas téma, ami lentebb zajlik (amit tökéletesen meg tudok érteni), az kattintson a következő linkre, mert az tényleg sokkal szórakoztatóbb:

Birkózó pandabocsok

:)

Az előző bejegyzés kommentjeiben írta valaki, hogy XY (nem politizálunk!) direkt leépíti a vasutat, hogy jóárasítva ((C) Szőke kapitány) el lehessen adni azt a haveroknak. Szerencsére utána rögtön többen is leírták azt, ami az én véleményem is: hogy ezt a vasutat senkinek nem kell kívülről, erőszakkal lerohasztania. Pont az a baja, hogy önjáró: a rendszerváltoztatgatás óta senki nem mert rendesen hozzányúlni! Mert sokan vannak, mert nagy felzúdulást keltene, ha sztrájkba kezdenének, stb. Pedig a 2000-es sztrájk óta lehet látni, hogy az ország nem áll le, ha a vasút leáll. És nem csak a "gonosz autóslobbi" miatt, hanem mert a vasútra már nem lehet számítani, és ezt sokan tudják! Aki pedig a piacról él, annak megbízható szállíttató kell, nem pedig olyan, amelyik két centi hó leesesése után félredobja a menetrendet, és hősiesen összesz*rja magát. Az országnak meg nem olyan vasúti cégre van szüksége, mely a nyilvánvaló működésképtelenség felé haladás közben nem hagyja racionalizálni magát, sőt, egyre és egyre csak több pénzt kér.

Az Utasokért Felelősséget Érző Szakszervezet délben felfüggesztette a sztrájkot. Addigra a munkába menők ugye már meg lettek szivatva, de még lehetett egy kis PR-stuntot csinálni a sajtóban, miszerint a sztrájkolók annyira jófejek, hogy gondolnak a hétvégére hazatérőkre. Ez persze a hétvégére hazatérőkön valószínűleg nem sokat segített, hiszen a vonatok az újraindulás után órákkal még mindig teljesen kiszámíthatatlanul jártak, és gondolom a legtöbben már próbáltak valami más módon hazajutni, de azért jól hangzik. Persze harcos szívű szakszervezőink azért nem adták fel, hogy kiharcolják maguknak a pénzt, ami nem jár nekik, ezért beígérték, hogy ha nem tudnak megegyezni a MÁV-val, akkor "legkésőbb hétfőn" folytatják a sztrájkot. Azaz bármikor, amikor úri kedvük úgy hozza. Így tervezzen be akárki is bármi helyváltoztatást! És ez - valljuk be - zseniális: nincs sztrájk, azaz nem fogy a sztrájk-alapból a pénz, de azért az elbizonytalanítás megvan, a vasút ellehetetlenül. Ráadásul a sztrájkolók is ledőlhetnek egy kicsit, nehogy már ne tudják kipihenni a pénteki félnapos munkafelnemvevést! Noch dazu vasárnap és hétfőn úgyis több embert tudnak megszivatni, mint szombaton...

Egy internetes fórumban bukkant fel egy, a mundért mindenáron védő, sztrájkpárti vasutas, aki egy felháborodott vasúthasználónak vetette oda az okosságot, miszerint: "ha valakinek nem tetszik a helyzet, menjen mással, senkit nem kényszerítenek, hogy vonatozzon!". Ez szerintem sokmindent elmond az egész sztrájkos szereptévesztésről. Valószínűleg sok vasutas gondolja úgy, hogy ha nincs utas, vasutasokra akkor is van szükség. Igazán elmondhatná nekik valaki, hogy ha a folyamatos vinnyogásukkal elüldözik az utasokat, akkor előbb-utóbb őket is szépen ki fogják rúgni, mert még annyi szükség se lesz rájuk, mint eddig. Mert ugyan valamennyi vasutas akkor is kell, ha csak tehervonatok járnak, de közel se annyi, mint amennyi most van. A teljes foglalkoztatottsággal büszkélkedő, százezres-milliós "házon belüli munkanélküliséget" generáló politikai rendszer ugyanis még a nyolcvanas évek végén összeomlott - merthogy nem működött. Olyan szisztéma felállítását pedig ellenezném, amiben nekem, a páromnak, a szüleimnek, az ő szüleinek, a barátaimnak, stb, piaci viszonyok közt kell megélnie, míg nekik nem, "mert hát ők vasutasok", akik annak születtek, nem csinálhatnak mást, és nélkülük megáll az élet. Ha esetleg megfordítom az érvet, miszerint "senkit nem kényszerítenek, hogy vasutas legyen", akkor meg nyilván én vagyok az érzéketlen bunkó... :-/

Egyébként még egy dolog feltűnt: a tárgyalásokat szombaton délután háromkor folytatják. Nem reggel, nem délelőtt, hanem az ebéd utáni szieszta után. Mert ez a szakszervezet nem csak az utasokért érez felelősséget, de a tagjait is kíméli, idézem:

"'Olyan sztrájktechnikát alkalmazunk, hogy a vasutasok ne nagyon fáradjanak ki' – fogalmazott az elnök." / Index /

Jajj, szegény kicsi fáradt sztrájkolók, egyem a szívüket! Magyar Wellnessvasutak Rt-t nekik!

A héten munkából kifolyólag több mint 700 kilométert tettem meg a MÁV-Start vasúti kocsijaival a Kárpát-medence mindenféle vaspályáin, így kitörő örömnek aligha nevezhető érzelmekkel fogadtam a Keleti hangosbemondójából ma este harsogó tájékoztatást, miszerint holnap hajnaltól határozatlan ideig nem dolgoznak az Ork-vadász Szakszervezet dolgozói, emiatt fennakadás lehet a vonatközlekedésben.

Hogy miért dobják megint sutba a melót? Mert magasabb fizetést szeretnének - ki nem? -, no meg két és fél havi plusz pénzt a MÁV teherszállítás eladásából az államkasszába (illetve a MÁV-hoz) befolyó pénzből. Hogy ez miért járna nekik? Szerintük ezért:

"Gaskó elmondása szerint a pluszjövedelemre azért is jogosultak, mert a privatizáció kétéves folyamata során 'nem akadályozták az átalakításokat, és nem rontották a cég értékét sem'." / FigyelőNet /

Azt már korábban leírtam, hogy a nem-vasutas adófizető állampolgárok arconcsapásának érezném, ha megkapnák ez utóbbi pénzt, de ez az indoklás olyan, hogy nyugodtan árulhatnák a gyógyszertárban vérnyomásnövelő szerként! Hát kéremszépen: én se akadályoztam az átalakítást, én is akarom a pénzt! Egyébként azért, mert valaki nem rombol, mióta jár prémium?!

Persze ilyen vészterhes időkben gyakran előkerül az a népies-naív álláspont, miszerint támogatni kell az ilyen mozgalmakat, hiszen "milyen jó, hogy vannak még, akik összefognak", és harcolnak - a gazdasági törvényszerűségek ellen... Meg hogy szolidarítani kell. De miért szolidarítsak én valakivel, aki úgy akar több pénzt a munkájáért, hogy nem dolgozik, és ezáltal engem is akadályoz? Itt ugyanis nem arról van szó, hogy a mosónők korán halnak, vagy hogy gyerekeket dolgoztatnak a bányában, hanem hogy valakik nagyobb teljesítmény kifejtése nélkül több pénzt szeretnének maguknak, és úgy akarják kikényszeríteni ezt, hogy egy csomó, a témában nem játszó ember normális életvitelét akadályozzák. Az ugyanis egy dolog, ha egy profitorientált cég dolgozója azt gondolja, hogy az rossz, ha a gaz kapitalista kizsákmányoló tőkés (aki egy pénzeszsákon ül, frakkban-cilinderben, és pezsgőt vedelve ostorozza a munkásokat - mint gyerekkorunk "tök objektív" történelemkönyveinek rajzain) minden nyereséget - amit ő termel neki - pezsgőre és sportkocsikra költ, ahelyett, hogy kicsit neki is adna belőle; és egy teljesen másik, ha egy agyondotált, mégis csontveszteséges állami közszolgáltató dolgozója úgy gondolja, hogy ő nem akar munkanélküli lenni, de nem akar többet/jobban se dolgozni, csak egyszerűen még több pénzt akar. Első esetben a dolgozó sztrájkba lép, a tulaj emiatt nem tudja időre leszállítani vevőinek az áruját, pénzt veszít, és rossz lesz neki. A második esetben a vasutas sztrájkba lép, és ezzel jól megszivatja az utasait, akik a cégét egyrészt az adóból, másrészt a vásárolt jegyekből eltartják. Azaz nem az szív, aki a sztrájkolók szerint a helyzet haszonélvezője, hanem az, akikből a sztrájkolók élnek! Ráadásul nincs már olyan, hogy szolidárisnak "kell" lenni: demokrácia van, aminek az is része, hogy nem kell automatikusan egyetérteni azzal, akire azt mondják!

Mindenesetre érdemes megemlíteni, hogy nem mindegyik szakszervezet fog sztrájkolni, csak az Orkvadászok, szóval ki tudja, melyik vonat fog menni, és melyik nem. Gondolom ez tök nagy öröm lesz azoknak, akik pénteken melóból/kollégiumból utaznának haza, vagy a hétvégén pihenni mennének. És ugye most fél nappal a sztrájk kezdete előtt szóltak, szóval felkészülni se lehetett a helyzetre. Persze azért a Fő Szakszervező azért így is megdícsérte magukat a szociális érzékenységükért:

"[...] az utasok iránt érzett felelősség érdekében jelentették be mégis a sztrájk időpontját. " / Index /

Gondoljunk bele, akkor milyen lenne a magyar vasút, ha nem lobogna bennük az utasok iránti felelősség! :-/

Na,  ez megint olyan izééére sikerült...  Felhívtak egy kisebb kereskedelmi rádiótól, hogy szeretnének telefonon át beszélgetni velem a villamosokról. Nem értettem, melyik rádióról van szó, mert nagy volt körülöttem a zaj (igen, villamos-zaj is volt benne, de főleg autók), megkérdeztem megint, ismét nem értettem. A lényeget azért kivettem; villamosokról szívesen beszélek, hívjanak fel.

Szépen fel is hívtak két órával később, addigra megpróbáltam csendes közegbe kerülni. Konkrétan itthon.

Erre a felső szomszéd elkezdett fúrni és kalapálni.

Majd' megütött a guta, de szerencsére amikor csöngött a mobil, pont abbamaradt a zaj.

Ezután némi siker jött, mert végre sikerült megértenem a rádió nevét :) Élő adás, kezdünk beszélgetni. Kérdeznek, válaszolok, megint kérdeznek... de ki-kihagy a "vétel" :O

Volt például olyan, hogy beszéltem, másik irányból csend, egyszercsak (miközben beszélek) hallom, hogy befejeznek egy kérdést. Azaz nem volt csend irányukból, csak én nem hallottam őket, helyette elegánsan beledumáltam :I

Elnézést kérek mindenkitől, aki hallotta: a hadarás sajnos elég jellemző rám, a más szavába belevágás viszont - azt hiszem - nem...