Felraktam már pár rövid videót a "Déli Körvasút projekt" budai oldali építkezéséről, de szerintem jobban követhető, ha az utóbbi hónapok fő változásait időrendi sorrendbe állítva összerakom egy bejegyzésbe.

A projekt kezdete az Összekötő vasúti híd cseréje és egy vágánnyal szélesítése volt, ez 2020 és 2022 közt történt meg: a korábbi két szerkezet mellé, a Rákóczi híd felé a korábban már meglevő pillérekre egy harmadik hídszerkezetet építettek (érzékeltetésként: előtte, utána), Bár az építkezés alatt sokszor ott mentek a vonatok, ahol épp lehetett, az alaphelyzet ezután az lett, hogy a régi nyomvonalon levő két hídszerkezetet használták, azaz a délit és a középsőt. Az új, északi oldali hídszerkezetről ekkor vakon jött le a vágány, ahogy ezen a 2023-as képen is látható.

Aztán elindult a Kelenföld vasútállomásig vezető rész szélesítése. Nem akarok belemenni abba, hogy mennyire zavart, hogy politikai harc indult az ellen, hogy plusz kötöttpályás kapacitás épüljön a városon belül, mert nekem mindig az volt a véleményem, hogy a Nyugatitól Ceglédig, a Keletitől Hatvanig és Bicskéig-Tatabányáig-Komáromig (ameddig sikerül) végig négy vágánynak kellene lennie (+a Balatonnál délen végig kettő, Veresegyház felé is, stb)*, de a végleges terv az lett, hogy Kelenföldtől a Fehérvári út előttig 4 vágány, onnantól a pesti partig 3, onnantól megint 4, vasútállomásokkal (személyforgalmi megállóhelyekkel) az Infoparknál és Közvágóhídnál. Ehhez szélesebb vasúti hidak (felüljárók) kellenek a Bartók Béla, a Fehérvári, a Szerémi és a Budafoki út fölé. Az első ezek közül extra nehéz ügy, de megoldották, a többi viszonylag könnyen odafért pluszban a már/még meglevő mellé. Az építkezések miatt egy idő után már csak egyetlen vágány volt használható Ferencváros és Kelenföld közt: a régi töltés (és híd) déli sínpárja.
* Nem plusz tehervonati kapacitás miatt, hanem hogy sűrű és megbízható többszintű (sima személy, zónázó, gyors, intercity, nemzetközi) személyszállítás működhessen, ne egymást gáncsolják el a vonatok, amelyek közül az egyik itt áll meg, ott nem, a másik fordítva, az egyik gyors, a másik még gyorsabb, és mindezek között még férjen el a meglevő teherforgalom is. Meg lehet nézni, hogy ahol tényleg színvonalas vasúti személyszállítás van városi szövetben, ott ritkán szokott elég lenni két vágány, még teherforgalom nélkül is. Lásd itt, itt, itt, itt, és így tovább (a londoni vagy japán példákat most direkt kihagyom).
Az előbbi képen és a fentebbi videón ezt a "végstádiumos" állapotot láthatjuk, de az is megfigyelhető, hogy közben az újonnan épült hidakon vezető új, harmadik vágányon már a végső simításokat végzik. A szűk kapacitás miatt csak a legfontosabb személyek és a tehervonatok fértek át, hol ebbe, hol abba az irányba haladva - néha látótávolságban, bár természetesen jelzőkkel szabályozva.

A zúzottköves kocsikat húzó kék Szergej az új (északi) vágányon dolgozik a leendő Nádorkert megállóhely peronja mellett - a peron széle már ki van építve, és az onnan levezető lépcső aknája is látszik! A normál vonatok eközben a kép alján levő déli vágányon közlekedtek.

Május 28-án délelőtt elment az utolsó vonat a régi, déli oldali vágányon, délutántól pedig már az újat, az északi oldalit használták. A kettő közti sáv továbbra is építési/felvonulási terület. Az új vágány pár száz méterrel a Duna-híd előtt fordul rá a középső hídszerkezetre, de látszik, hogy oda van készítve egy kitérő (váltó), és dolgoznak azon, hogy a déli hídszerkezet is elérhető legyen erről az új vágányról. Tessék nézni a videót, szerintem azzal már érthető lesz, hogy mire gondolok, hogy mi mikor honnan hova kanyarog:



Ez megy most