Szerettem volna valami szép zenével indítani ezt a napot, mondjuk Bachhal. Bár Bach nem kevés vallásos művet írt, így konkrétan karácsony idejére is (Lipcsében minden vasár- és ünnepnapon be kellett mutatnia egy kantátát), végül egy világi darabnál, a Vadászkantátánál kötöttem ki, pontosabban annak negyedik áriájánál. Az érdekesség kedvéért az instrumentális verzióra voksolok, az énekes változatot itt lehet meghallgatni. Nem tudok szabadulni tőle - gyönyörű az egész, a sokadik ismétlés után sem veszt szépségéből. Talán az estéhez jobban illik, de szerintem bármikor hallgatható:
Persze ez csak egy átirat a lehetséges végtelenből: van, akinek ez is túl gyors, aki lassabban szereti, és van, aki még gyorsabban, pattogósabban játssza (és néha el is rontja:) - pedig lehet, hogy utóbbi tempó jobban illik egy vadászmulatságon előadott műhöz. Szerintem az elmúlt két óra alatt legalább 10-12 változatban meghallgattam ezt a dalt, mégse untam rá! Egyébként töredelmesen bevallom, nem feltétlenül vagyok oda az énekkel kísért (vagy fordítva?) klasszikus darabokért, de ebben az egyetlen áriában annyi szépség van, hogy ennyiért akár egy operát is meghallgathatnék (megjegyzés: ha rosszmájú akarnék lenni, azt mondanám, hogy már csak azért is szeretem Bachot, mert nem írt operát)! Ha valakit a háttértörténet is érdekel: Bach valószínűleg 1713-ban írta a darabot, Weimarban; de legalábbis tudható, hogy Szász-Weissenfels Keresztély herceg 31. születésnapja alkalmából mutatták be, a témát pedig a remek nemesi időtöltésnek számító vadászat szolgáltatta ("Was mir behagt, ist nur die muntre Jagd!"). A kantáta kilencedik tételeként szereplő ária a "Schafe können sicher weiden", azaz "A juhok biztonságban legelhetnek" (lehet, hogy az én hibám, de nem találtam magyar fordítást róla a neten) címet viseli.
Legyen szép napotok!
Ez megy most