Aki esetleg nehezményezte, hogy mindig csak Gibsonokat mutogatok (már amennyiben két bejegyzés mindignek számít), az most örülhet, mert ezúttal a másik legnagyobb márkáról, a Fenderről fogok random képeket mutatni. Pontosabban nem az egész Fenderről, csak pár gyártmányukról:

Bár sokan úgy tudják, valójában nem Leo Fender (a cég alapítója) találta fel a tömörtestű elektromos gitárt, de még csak az elektromos basszusgitárt sem, viszont ő csinált virágzó iparágat ezek gyártásából, és a legklasszikusabb modellek közül jó párat ő tervezett, annak ellenére, hogy nem is tudott rajtuk játszani.

A két leghíresebb Fender modell a csak alul kivágott (single cutaway) Telecaster, lásd a képen a fehér jószágot, és a "kétszarvas" (double cutaway) Stratocaster (jobbra és balra). A boltban kapható tömörtestű villanygitárok kb. 60-70%-a ennek a két típusnak a másolata vagy továbbgondolása, ami különösen vicces annak ismeretében, hogy előbbit - még Broadcaster és Esquire néven - 1950-ben, utóbbit pedig 1954-ben mutatták be. Persze tengernyi részleten javítottak-finomítottak a Leo Fender után érkező hangszerkészítők, de ha az autók is csak annyit fejlődtek volna feltalálásuk óta, mint az elektromos gitárok, akkor máig Citroen Traction Avant-okkal járnánk :)

Asztallap jellegű test, két egytekercses hangszedő, ragasztott helyett csavarozott nyak, körülbelül ennyi volt az alap - aki akarta, persze bővíthette azt. A Fender sikere után felbukkanó elektromos gitár özön ellenére Bruce Springsteentől kezdve a néhai Prince-en át Keith Richards-ig számtalan zenész leragadt a "Tele" valamelyik változatánál, vagy legalábbis gyakran visszatért hozzá. A fenti képen egyébként nem Fender, hanem Squier Telecastert látunk: a nagy gyártók egy idő után rájöttek, hogy ha zavarja őket, hogy mások az ő gitárjaik másolásából élnek, akkor a legegyszerűbb, ha a kevésbé tehetős zenészeket is ők szolgálják ki. Az amerikai Gibson saját tulajdonú "fapados" márkája a Távol-Keleten - és néha Csehszlovákiában - gyárttató Epiphone, a szintén amerikai Fendernek pedig a japán Fender, a mexikói Fender, és a több helyen is készülő Squier. 

Zártkörű :) Telecaster-bemutató a nemrég elhunyt Rick Parfitt emlékére

Ezen felül persze a leglátványosabb piacba, a rock- és metál gitárokéba is bevásárolták magukat: a Jackson és a Charvel (ezek a márkák a gitárok közt olyanok, mint a Lamborghini és a Lotus) például a Fenderé, a Kramer (az előbbi párhuzammal élve a nyolcvanas években ők voltak a DeTomaso) pedig a Gibsoné. Egyébként eredetileg mind az "Epi", mind a Squier saját jogán elismert hangszergyártó volt, előbbinek ma is vannak önálló gyártmányai. A gitár az előző képről pedig kellene, pedig igazán alapmodell.

A néhány évvel a Tele után bemutatott Stratocaster* leghíresebb felhasználóit sokáig lehetne sorolni: az igazán nagy közönség először valószínűleg Buddy Holly kezében látta, aztán a Shadows nyomult talpig Fenderben, majd jött Jimi Hendrix... Időnként mindenkit lehetett "Strattal" látni: a korábban Les Paul-felhasználó Jeff Becket, Eric Claptont, de még Brian May-t is, aki amúgy saját készítésű gitárjával lett híres. Ritchie Blackmore-ról, David Gilmourról, Stevie Ray Vaughanről, vagy épp Yngwie J. Malmsteenről pedig ne is beszéljünk, őket legtöbbször szintén Stratocasterrel látni.

*mielőtt valaki más írná be kommentként: volt olyan is, hogy "Hamstercaster" ;)

Aki azt hitte, hogy nem fogok tudni ide is betenni egy Gary Moore videót, az tévedett: bár utólag úgy tűnhet, mintha ő csak Gibsonokat használt volna, igazából úgy általában a jó gitárokat szerette - és olyanból a Fender is csinált párat!

Az itt látható paletta persze messze nem teljes, hiszen több tucat Fender-modell létezik még, és többségük több tucat kivitelben is kapható. Amit még megmutatnék, az a Jazz Bass, melyből ezúttal is (két) Squier gyártmányút mutatok (mert ilyet sikerült lefotóznom). A basszusgitár érdekes műfaj, még ha jóval kevésbé is konyítok hozzá, mint a "normálhoz", ...

... és hát kevésbé is lehet egy-egy videóval érzékeltetni, hogy pontosan mi benne az érdekes. És igen, ilyen is van: Jaco Pastorius a Hamplóban - a végén még elveszik tőlem a Metálhörcsög nevet :O

És végezetül "something completely different": a gitárok törzsfejlődésének egyik Stratocaster utáni ága, egy Ibanez. Róla nincs mit mesélnem, egyszerűen csak tetszik ezzel a lakkozással. Remélem, más is talált szépet-érdekeset a bejegyzésben :)